Mátyás király kolozsvári kultusza közismert a magyar hagyományban. Fadrusz János lovas szobrát 1902-ben avatták fel a város főterén. Ennek talapzatán állt a felirat: Mátyás király. Az imperiumváltás után ezt Matei Corvinra cserélték. Néhány évvel később, 1932-ben az erdélyi román lapokban már az alkotás eltávolítása is felvetődött. Ugyanebben az évben elhelyezték talapzatán azt a táblát, amely az uralkodó román származására, de még inkább „az övéitől” elszenvedett – egyébként jelentéktelen –1467. évi moldvai kudarcára utalt. Öt évvel később egy volt közoktatási államtitkár ismét felvetette: mégsem kellene megtűrni Mátyás szobrát Kolozsvár főterén. A második bécsi döntést követően, 1940-ben a felirat újfent Mátyás király lett, majd 1945 után Mathias Rex. Ez sokáig mindenki számára elfogadható volt, ám 1992 végén ismét felkerült a román származásra és a moldvai vereségre utaló 1932. évi tábla.
Külön történet Mátyás kolozsvári szülőházának megjelölése, az itt elhelyezett felirat sorsa. A körülötte kibontakozott heves vita az apa, Hunyadi János nemzeti hovatartozásáról folyó évszázados veszekedésre is kiterjedt. Most, hogy a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai vizsgálatokkal igyekszik eloszlatni a történelmietlen állításokat, és ennek híre viszonylag objektív sajtóhírek formájában Romániába is eljutott, a marakodás felélénkült.

Fotó: Fortepan/Handa család
Máris megfogalmazódott: a magyarok, akik bejövetelük után, de országalapításuk előtt felégették Európát, bizonyára azt akarják bebizonyítani, hogy a dákok és a románok is tőlük származnak. Hunyadi János román volt, az is marad, nekünk, magyaroknak pedig bele kell törődnünk, hogy egy román volt a legnagyobb fejedelmünk, hangoztatják a véleményvezérek.
Bár elkeserítő a román reakció, számításba kell vennünk, hogy ennek a szemléletnek a kialakulásához – amiként ahhoz is, hogy a román történetírók román hőst faragtak Hunyadi Jánosból – számos magyar gondolkodó, író is hozzájárult. Nézzük meg, milyen előzményekről van szó.
Thuróczi János Magyar krónikájában – amely 1488-ban jelent meg Brünnben (Brno, Csehország) – a következőket írja Hunyadi János származásáról: „Volt ekkor az országban egy nagyszívű vitéz. Neves, híres havaselvei nemzetségből eredt: Hunyadi János; harcias ember, fegyverforgatásra, hadak vezetésére termett. Miképpen halaknak a víz, szarvasoknak az árnyas erdő: élete a fegyver, a háborúskodás volt. Mondhatnám, ezt az embert az ország leendő védelmére, tetteinek véghezvitelére a sors az égben választotta ki, s hozta idegen földekről Magyarországba. Mondják ugyanis, hogy Zsigmond királyt megkapta a vitéz apjának hírneve, áthozta Havaselvéből a maga országába és megtelepítette itten.”