Heltai Gáspár az 1574-ben megjelent Cancionaléjában Nagybáncsai Mátyás Hunyadi János históriája című krónikás énekét teszi közzé, amelyet bizonyos mértékig kiszínez és a származás tekintetében kiegészít, ahogyan ezt Köpeczi Béla irodalomtörténész megfogalmazta. Eszerint Dán vajda és Mircse összekülönböztek, az első a török, a második Zsigmond segítségét kérte. Utóbbi hadával indult pártfogoltja megsegítésére. Útközben Hunyad vára alatt megpihent. „A szép földön való jó lakásokban elunná az özvegységet”, és „szép szömély és karcsú leányzó gyermek” iránt érdeklődött. Komornyikjai elhozták neki „az jó nemes Morsinai” lányát, aki azután tőle teherbe esett. A császár „bő költséget” és egy gyűrűt adott neki. A lányt később feleségül vette egy havasalföldi bojár, akivel átment a román fejedelemségbe, ott szülte meg Ianculát. Amikor nagyobbacska lett, az anya bátyjával, Morsinai Gáspárral fel akart menni Budára. A játszadozó Ianculától azonban egy holló elvette a gyűrűt. Gáspár alaposan megizzadt, amíg a madarat elkapta. Végül sikerült eljutniuk a királyi udvarba. Zsigmond megajándékozta őket, „felemelte a nemzetet”: Hunyad várát adományozta neki.
A kálvinista Benkő József 1777–78-ban kiadott Transsilvania című művében elfogadja azt a feltételezést, amely szerint Hunyadi János apja egy Buthi vagy Buthius nevű román bojár volt, anyja pedig Paleolog Erzsébet, a bizánci császárok leszármazottja. Supplementumában Heltai legendájáról is beszél. Ebben inkább azt a változatot látszik magáévá tenni, amely szerint Hunyadi János Zsigmond császár törvénytelen fia volt.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!