Kiszínezett származástan

A Hunyadi család eredete máig megosztja a történészszakmát és a közvéleményt, hiszen sokáig a magyar szerzők is a família román származását hangsúlyozták. Az Autentika Művészeti Műhely nemrég közzétett többrészes animációs filmjéből ez egyértelműen kiderül. Újfent a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai vizsgálatainak híre vált ki román részről heves indulatokat.

A második bécsi döntést követően, 1940-ben a felirat újfent Mátyás király lett Fotó: Fortepan/Handa család

Mátyás király kolozsvári kultusza közismert a magyar hagyományban. Fadrusz János lovas szobrát 1902-ben avatták fel a város főterén. Ennek talapzatán állt a felirat: Mátyás király. Az imperiumváltás után ezt Matei Corvinra cserélték. Néhány évvel később, 1932-ben az erdélyi román lapokban már az alkotás eltávolítása is felvetődött. Ugyanebben az évben elhelyezték talapzatán azt a táblát, amely az uralkodó román származására, de még inkább „az övéitől” elszenvedett – egyébként jelentéktelen –1467. évi moldvai kudarcára utalt. Öt évvel később egy volt közoktatási államtitkár ismét felvetette: mégsem kellene megtűrni Mátyás szobrát Kolozsvár főterén. A második bécsi döntést követően, 1940-ben a felirat újfent Mátyás király lett, majd 1945 után Mathias Rex. Ez sokáig mindenki számára elfogadható volt, ám 1992 végén ismét felkerült a román származásra és a moldvai vereségre utaló 1932. évi tábla.

Külön történet Mátyás kolozsvári szülőházának megjelölése, az itt elhelyezett felirat sorsa. A körülötte kibontakozott heves vita az apa, Hunyadi János nemzeti hovatartozásáról folyó évszázados veszekedésre is kiterjedt. Most, hogy a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai vizsgálatokkal igyekszik eloszlatni a történelmietlen állításokat, és ennek híre viszonylag objektív sajtóhírek formájában Romániába is eljutott, a marakodás felélénkült.

A második bécsi döntést követően, 1940-ben a felirat újfent Mátyás király lett (a fotó 1941-ben készült)
Fotó: Fortepan/Handa család

Máris megfogalmazódott: a magyarok, akik bejövetelük után, de országalapításuk előtt felégették Európát, bizonyára azt akarják bebizonyítani, hogy a dákok és a románok is tőlük származnak. Hunyadi János román volt, az is marad, nekünk, magyaroknak pedig bele kell törődnünk, hogy egy román volt a legnagyobb fejedelmünk, hangoztatják a véleményvezérek.

Bár elkeserítő a román reakció, számításba kell vennünk, hogy ennek a szemléletnek a kialakulásához – amiként ahhoz is, hogy a román történetírók román hőst faragtak Hunyadi Jánosból – számos magyar gondolkodó, író is hozzájárult. Nézzük meg, milyen előzményekről van szó.

Thuróczi János Magyar krónikájában – amely 1488-ban jelent meg Brünnben (Brno, Csehország) – a következőket írja Hunyadi János származásáról: „Volt ekkor az országban egy nagyszívű vitéz. Neves, híres havaselvei nemzetségből eredt: Hunyadi János; har­cias ember, fegyverforgatásra, hadak vezetésére termett. Miképpen halaknak a víz, szarvasoknak az árnyas erdő: élete a fegyver, a háborúskodás volt. Mondhatnám, ezt az embert az ország leendő védelmére, tetteinek véghezvitelére a sors az égben választotta ki, s hozta idegen földekről Magyarországba. Mondják ugyanis, hogy Zsigmond királyt megkapta a vitéz apjának hírneve, áthozta Havaselvéből a maga országába és megtelepítette itten.”

Heltai Gáspár az 1574-ben megjelent Cancionaléjában Nagybáncsai Mátyás Hunyadi János históriája című krónikás énekét teszi közzé, amelyet bizonyos mértékig kiszínez és a származás tekintetében kiegészít, ahogyan ezt Köpeczi Béla irodalomtörténész megfogalmazta. Eszerint Dán vajda és Mircse összekülönböztek, az első a török, a második Zsigmond segítségét kérte. Utóbbi hadával indult pártfogoltja megsegítésére. Útközben Hunyad vára alatt megpihent. „A szép földön való jó lakásokban elunná az özvegységet”, és „szép szömély és karcsú leányzó gyermek” iránt érdeklődött. Komornyikjai elhozták neki „az jó nemes Morsinai” lányát, aki azután tőle teherbe esett. A császár „bő költséget” és egy gyűrűt adott neki. A lányt később feleségül vette egy havasalföldi bojár, akivel átment a román fejedelemségbe, ott szülte meg Ianculát. Amikor nagyobbacska lett, az anya bátyjával, Morsinai Gáspárral fel akart menni Budára. A játszadozó Ianculától azonban egy holló elvette a gyűrűt. Gáspár alaposan megizzadt, amíg a madarat elkapta. Végül sikerült eljutniuk a királyi udvarba. Zsigmond megajándékozta őket, „felemelte a nemzetet”: Hunyad várát adományozta neki.

A kálvinista Benkő József 1777–78-ban kiadott Transsilvania című művében elfogadja azt a feltételezést, amely szerint Hunyadi János apja egy Buthi vagy Buthius nevű román bojár volt, anyja pedig Paleolog Erzsébet, a bizánci császárok leszármazottja. Supplementumában Heltai legendájáról is beszél. Ebben inkább azt a változatot látszik magáévá tenni, amely szerint Hunyadi János Zsigmond császár törvénytelen fia volt.

Mindenképp említést kell tennünk arról is, hogy a Zsigmond császárra vonatkozó legenda, amelyet Heltai beszél el, hasonlít egy másikra, amely Hátszeg vidékén terjedt el. Eszerint Traianus római császár útját egy királyné használta (Troiana), aki Trója eleste után kényszerült menekülésre. A szerző még annak is utánanézett, él-e Hátszeg vidékén Morsina nevű család, ahonnan Hunyadi János származhatott. Arról értesült, hogy a család létezik, és vláhul Csintsiseni a nevük, ami szerinte magyarul csónakost jelent, jóllehet nem létezik ilyen román kifejezés.

A későbbiekben is jelentek meg olyan művek, amelyeknek sikerült elfogadtatniuk Hunyadi román származását a magyarországi közvéleménnyel. Ezek közé tartozik a budai Egyetemi Nyomda kiadásában 1796-ban megjelent Historica critica rövidített változata. Olyan kézikönyvről van szó, amely hosszú ideig mértékadónak számított. Fejér György 1844-ben – szintén az Egyetemi Nyomdánál – megjelent Genus, incunabula et virtus Joannis Corvini de Hunyad című művében eredeti dokumentumokat használt fel, ezek alapján állította, hogy Hunyadi román származású volt.

Elekes Lajos monográfiaszerző már a XX. században írja: „Homályos adatok azt sejtetik, hogy Hunyadi elődei a havasalföldi fejedelemcsaláddal, a Bassarabákkal rokoni kapcsolatban álltak, udvarukhoz tartoztak és a századvégi belharcokban, a törökbarát bojárokkal szemben a magyar szövetségi politikát támogatták. Alkalmasint ezért, talán 1395 táján, a török párt átmeneti felülkerekedésekor kellett hazájukat elhagyniok. Mindez azonban inkább csak feltevés.”

A mai román történészek legtöbbje szívesebben állítja, hogy Hunyadi János egy erdélyi román kenéz családjából származott – hiszen ebben is erdélyi jelenlétük régiségének igazolását látják –, de annak lehetőségét sem zárják ki, hogy Erdélyben letelepedett havasalföldi nemesi család sarja.

Ezért is örvendetes, hogy már nemcsak többkötetes magyar regény íródott a törökverő hadvezérről, de az Autentika Művészeti Műhely Alapítványnak köszönhetően animációsfilm-sorozatunk is van, amelyet leginkább iskolások figyelmébe ajánlanak. A Magyarságkutató Intézetnek egy dolga maradt, de az rendkívül fontos: tudományos eredményekre alapozva lezárni a hiábavaló, megosztó vitákat.