Wonder Woman 1984: erős kezdés után közepes folytatás

2017-ben Wonder Woman első része 820 millió dolláros bevételt ért el világszerte, ráadásul nemcsak a közönség szerette, hanem a kritikusok is. Így nem lehetett kérdés, hogy folytatás készül hozzá. A második fejezet tavaly ősszel debütált Amerikában – egyidejűleg a mozikban, és az interneten, a csak a tengerentúlon hozzáférhető HBO Maxon. Idehaza az HBO Go kínálatában érhető el, április 1-jétől. Lássuk hát, megközelíti-e az első rész színvonalát.

(Ugyanakkor e szálhoz kötődik egy mozzanat, ami rajongói berkekben – és különböző internetes felületeken – némi értetlenségre és megrökönyödésre adott okot. Steve egy vadidegen férfi testében tér vissza Diana mellé, és csak a nő látja őt egykori kedvesének, senki más. Mégis az ágyban kötnek ki, függetlenül attól, hogy az a bizonyos idegen – Steve „szállásadója” – beleegyezett-e a dologba, vagy sem.

Lehetséges, hogy Wonder Woman ezzel visszaélést követett el. Végső soron tehát szexuális erőszaktevő lenne? Vetődött fel a kérdés azokban, akik rossz szemmel nézték a fejleményt. Akik viszont nem találták kifogásolhatónak ezt a jelenetet, azzal válaszoltak minderre, hogy Wonder Womanről van szó – ugyan, melyik férfi ne találná őt vonzónak? )

A további hibák közül talán a legsúlyosabb, hogy az antagonisták – Barbara Minerva és Maxwell Lord – egyszerűen nem eléggé fenyegetőek, és nem érdemi ellenfelek Wonder Woman számára. A velük folytatott tusa jeleneteiből hiányzik a feszültség, és annak érzékeltetése, hogy valóban van tétje az összecsapásnak.

Ráadásul a Lordot alakító Pedro Pascal – A mandalori című sorozatban feltűnt színész, ezúttal bajusz nélkül – ripacsot csinál a rá bízott karakterből, így az pusztán irritálja a nézőt, semhogy félelemmel vagy aggodalommal töltené el – ami egy főgonosz esetében, lássuk be, hiba.

Végül: a címben szereplő év semmiféle funkcióval nem bír. Leginkább egy plázabeli jelenet, és az akkori divat megidézése jelzi, hogy a nyolcvanas évek közepén járunk, a korszak általános bemutatása, a miliő megidézése viszont egyszerűen kimarad a filmből.

Holott eme évtized kapcsán számos társadalmi, politikai és közéleti kérdést lehetett volna érinteni – sőt, talán George Orwell híres disztópiájára is ki lehetett volna kacsintani, hiszen mégiscsak ez az az alkotás, amely önmagán túlmutató jelentéssel ruházta fel az 1984-es évet.

A készítőknek azonban – jól látható módon – nem voltak ilyen szándékaik. Feltehetőleg a mostanában divatos retróhullámot kívánták meglovagolni azzal, hogy a múltba helyezték a cselekményt, ám a választott korszak már nem igazán foglalkoztatta őket – a film ennyi erővel játszódhatott volna az ötvenes, hatvanas, hetvenes években is.

A Wonder Woman 1984 így sem nézhetetlenül rossz – egy közepesre sikeredett, misztikus elemekkel operáló, ám végső soron „csak te mentheted meg a világot” típusú, akció-kalandfilm. Látványosnak látványos, Gal Gadot változatlanul tökéletes választás a főszerepre, összességében tehát leköti a nézőt – még úgy is, hogy a számítógépes trükkök olykor nem legtökéletesebbek, és „A világnak szüksége van rád!”, meg a „Hazugságból nem születhet semmi jó”-féle mondatok közhelyfaktora meglehetősen magas.

Hans Zimmer kísérőzenéje ugyanakkor ezúttal is számos emlékezetes témát tartalmaz, és a felütés – amely Wonder Woman gyerekkori emlékét eleveníti fel: a bizonyítási vágytól hajtott, bakfis Diana elindul a felnőtteknek rendezett amazon-olimpián – egy tizenegy perces mestermunka. Igazán magasra helyezi a lécet, nagy kár, hogy a későbbiekben következő képsorok már meg sem közelítik, sem ötletességüket, sem feszültségüket, sem kidolgozottságukat tekintve.

De ki ez a Wonder Woman?

Röviden: az amerikai képregénytörténet legnépszerűbb női szuperhőse. Hosszabban: a Detective Comics (DC) karaktere, Superman és Batman mellett a DC-univerzum talán legismertebb alakja. 1941 decemberében mutatkozott be a kiadó egyik képregényfüzetében. Megalkotója, William Moulton Marston a görög és római mitológiát vette alapul a figura létrehozásakor. Így az örök életű – bár nem halhatatlan – Diána az amazonok királynőjének lányaként született és nevelkedett a külvilág elől elrejtett Themüszkira szigetén, hogy később a halandók közé költözve az emberiség segítője és védelmezője legyen. Felszerelése – szuperhősi énjének jellegzetes attribútumai – a lasszója, amely mindenkit igazmondásra kényszerít, akit csak elér, a karkötői, melyekkel képes kivédeni a golyókat, továbbá a bumerángként visszatérő, ezért dobófegyverként is használható homlokpántja. A külvilág előtt titkolja kilétét, és Diana Prince néven éli az életét.

(Wonder Woman 1984. Szinkronizált amerikai fantasy/akciófilm, 2020. Rendezte: Patty Jenkins. Játékidő: 151 perc. Magyarországon 2021. április 1-jétől érhető el az HBO Go kínálatában.)

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=JqRRfUPaNuU[/embed]