Ahol a hegyek és a folyók összetalálkoznak

Dömös neve jól ismert a túrázók körében, hiszen innen érjük el a Pilis egyik legnépszerűbb kirándulóhelyét. A Dunakanyar kedvelt túracélpontja a vadregényes, sziklás, szűk szurdokvölgy, a Rám-szakadék. Hegyéről, a Prédikálószékről a Dunakanyar legszebb panorámája tárul elénk. Sokan nem is tudják, milyen kincs található a meseszép fekvésű faluban. Kanyargó utcákon jutunk el a hajdani dömösi prépostság romjainak altemplomához, amely hosszú idő után megnyitotta kapuit, és életre kel az ezeréves legenda.

A romoknál lenyűgöző látvány tárul a látogatók szeme elé Fotó: Teknős Miklós

A Magyarországi Szabad Ökumenikus Közösség az örökségvédelemmel hosszú távú együttműködésben vette szárnyai alá ezt a különleges helyet, amely ingyenesen látogatható, és szakvezetést is kapnak az érdeklődők. Állandó dömösi lelkész is szolgál itt, Csanádi Viktor Holló lelkipásztor. Rendszeres ökumenikus istentiszteletek, imaalkalmak, lelkigyakorlatok, valamint ismeretterjesztő és kulturális programok várják a hívő közösséget és az érdeklődőket egyaránt. Nemrég első rendezvényüket is megtartották. Ünnepelték a vándormadarak napját, a madarak és fák napját, a múzeumok nemzetközi napját, és vezetett templomlátogatást is tartottak. A résztvevők testközelből ismerkedhettek a vadmadarakkal, építhettek műfészket fecskéknek, valamint bepillantást nyerhettek a középkori erdészet és madárvilág rejtelmeibe. A BirdMania és az Erdőmentők csapatai is segítettek, hogy még színesebb legyen a program.

Gólyaszerelem

Megnézhettük Márton András dömösi portáját is, amely gólyakelepeléstől volt hangos. Több mentett gólya, néhány vaddisznó és egy macskafamília is él a Márton család udvarán, akik önerőből, szabadidőt és pénzt nem sajnálva vadmadármentő központot működtetnek otthonukban. 2016 áprilisában lőtt sebbel került ide egy hím fehér gólya, melynek bal vállából egy sörétet kellett kioperálni, ezután kezdődhetett a rehabilitációja. A madár azonban nem vonult el télen a melegebb égtájak felé, mert kiderült, hogy maradandó a sérülése. Ezért Márton Andrásnál maradt, aki a következő év tavaszán készített neki egy fészekállványt, hátha egy tojó megtalálja. Így is lett: április közepén megérkezett a szerelem. A két gólya találkozását még azon a tavaszon fiókák követték. Azóta a tojó rendszeresen elrepül telelőhelyére, és most negyedszer érkezett vissza Dömösre. A pár fészkében eddigi költéseik során összesen tíz fióka kelt ki a tojásokból.

Ökumenikus imahely

„Ahol a hegyek és a folyók összeérnek, ott találod meg ezt az apró csodát, amit mi 1000 éves templomnak nevezünk. Már maga a nekünk helyet adó dömösi prépostság épületének léte is része a csodának, hiszen csaknem ezer esztendeje szolgál, de ha belépsz, minden érzéked káprázni kezd, és szinte harapni lehet a titkot, amely összekapcsol Istennel. Ezt kaptuk mi tőle, hogy általa szolgálhassunk mindenki felé, korra, nemre, bőrszínre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, spirituális gyakorlatokkal, ökumenikus istentiszteletekkel, közösségi élettel, sőt kulturális programokkal és szakvezetéses műemléki bemutatással is” – áll a meghívás az altemplom honlapján.

Csanádi Viktor Holló lelkipásztort kérdeztük, hogy miként kell elképzelnünk a működésüket. – Az ezeréves templom egy ökumenikus imahely, amely nyitva áll bárki előtt, bármilyen felekezetből vagy akár egyházi közösségtől is jöjjön – kezdi az ismertetést a lelkipásztor. – Itt egyetlen elv érvényesül, mely Jézus szavaiban megmutatja számunkra a célt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14:6). Mindegy, hogy kicsoda és honnan érkezik ide, benne hazatalál. Ökumenikus lelki közösségünk egyházaktól független, tagjai az ország sok pontjáról érkeznek, hogy megéljék az egységüket Istennel és egymással. Hitéletünk szerves részeként rendkívül fontos számunkra a teremtett természettel való egység ápolása, valamint a spiritualitás megélése a lehető legtöbb szinten. Ha valaki mély megélések után vágyódik Istennel, vagy csupán egy különleges ősi templomot járna be, nézzen be hozzánk egyszer! Közösségünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hozzánk látogatóknak minél mélyebb spirituális megélésben legyen része, mely által istenkapcsolatuk mélyülhet, és még jobban megismerhetik útjukat. Ilyenek a meditatív imádság, a kántálással való elmélyülés, a csendes órák, a különféle lelkigyakorlatok, a páros lélekközelítő gyakorlatok, az imakörök, a különböző ünnepek spirituális megtapasztalásai, az éjjeli áhítatok, a zarándoklatok vagy éppen a hajnali imádság órája – avat be Csanádi Viktor Holló.

Ezeréves történelem

A romoknál lenyűgöző látvány tárul a látogatók szeme elé. Szemben a Szent Mihály-hegy a Remete-barlanggal, alatta a kanyargó Duna, balra a Börzsöny hegyei láthatók, míg jobbra a Visegrádi-szoros, délkelet felé a Prédikálószék csúcsa, mögöttük pedig a Prépost-hegy zárja be a körképet. Spóner Orsolya helytörténész, történettudományi és régészeti főmunkatárs segítségével mi is bepillantást nyerhettünk az ezeréves történelembe a vezetett templomlátogatás során. Érdemes ellátogatni és meghallgatni az előadást, hiszen olyan történelmi személyiségek éltek és haltak itt, akiknek meghatározó szerepük volt Magyarország sorsában.

A romoknál lenyűgöző látvány tárul a látogatók szeme elé
Fotó: Teknős Miklós

Álljon itt dióhéjban néhány információ az elhangzottakból: a dömösi királyi palota a XI. században királyaink kedvelt tartózkodási helye és fontos birtokközpontja lehetett. Írásos emlékként fennmaradt a Képes krónikából I. Béla királyunk tragikus balesetének története. 1063-ban I. Béla – valószínűleg egy német támadás visszaverésére készülődve – országgyűlést hívott össze Dömösre, ahol trónja ráomlott, és halálos sérülést szenvedett. Fiainak, I. Gézának és I. Lászlónak Dömösön való tartózkodásáról is maradtak fenn írásos említések. A dömösi prépostságot Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben. Ekkor épült fel a román stílusú, háromhajós bazilika, főszentélye alatt a ma is látható csarnokkriptával. A prépostság építése II. Vak Béla király – Álmos herceg fia – idejében fejeződik be. 1242-ben a monostort valószínűleg felégették a tatárok, de csakhamar újjáépülhetett. 1321. december 8-án a fellázadt visegrádi várőrség megtámadta és lakhatatlanná tette a monostort, 1526-ban a törökök rombolták le. Végleges pusztulása 1543 után következett be. A XVIII. század elején már csak a romok álltak, amiket a lakosság lassan elkezdett széthordani az építkezésekhez. 1733 és 1744 között gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost a régi romok köveiből építteti fel barokk stílusban a község mai templomát. Régészeti feltárása 1977-ben kezdődött Gerevits László vezetésével, helyreállítása 1989-ben fejeződött be – tudtuk meg sok más érdekesség mellett a romok történetéről.