Azért pont ezt a dalt emelem ki, ugyanis ennek a remixe, amely Coss munkája, puszta partizenévé lúgozza a pompásan hangszerelt, kifogástalan dinamikai váltásokkal komponált munkát. Meditatív jellege teljesen odalett a gyorsabbra vett tempó miatt, kukába került rendkívül gazdag hangszerelése, az ének pedig újrakevert hangmintává egyszerűsödött. Olyan lett, amiért én nem hallgatok elektronikus zenét, kivéve a Belau-t, amit azért hallgatok, mert nem ilyen, mint ez a remix. Kényesnek tetsző ízlésemet igazolja egy másik bonus track, amely a kezdőszám élő előadása a szerzőktől. Így kell ezt! Képesek megszólaltatni azt, amit a lemezen.
A pop-rock dal már csak olyan, hogy az énekes a főszereplője. A Colourwave biztosra megy, amennyiben hazai és világsztár énekesnők tolmácsolják a szerzeményeket. Mint Sophie Lin-dinger, Belle Doron, alter muzsikusok, Kirstine Stubbe Teglbjærg, a Blue Foundation énekesnője, Sophie Barker, Amahla akusztikus előadók, illetve honi leányaink: Szécsi Böbe, Saya Noé személyében. A szerzők dicséretesen széles merítése markánsan erősíti zenei gondolkodásuk kiteljesedését.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!