Yasmina Reza professzionálisan adagolja a feszültséget

Yasmina Reza sajátságos bűntényleírása – egzisztenciális regénye? lételméleti, intellektuális krimije? – fanyar humorral, kissé egyenesen Bukowski prózáját idézően indul, de már az első soroktól olyan professzionálisan adagolja a feszültséget, hogy az olvasóban szemernyi kétség nem marad: valami szörnyűség fog történni.

Értelmiségi párok tavaszköszöntő bulit tartanak, és az addigra már megismert egyes szám, első személyben beszélő női narrátori hang – melynek jellegzetességeire lejjebb még visszatérünk – borzongató kedéllyel csacsog: „Na, mondtam magamban, te ma este kapcsolatot fogsz szépen teremteni a deuill’alouette-i kis lakásodban. Gyertyákat gyújtasz, elrendezed a párnákat a vendégeidnek, jégre rakod a hagymás tortillát, és az előírásnak megfelelően, körkörös mozdulatokkal bemasszírozod az arckrémet. Adsz egy kis fiatalító löketet a létezésnek. Egy nő elvégre legyen vidám. Bezzeg a férfiak lehetnek míszek és melankolikusok. Ha a nő elér egy bizonyos életkort, muszáj jókedvűnek lennie. Húszévesen még szexi, ha duzzogsz, hatvanévesen agyára mész vele mindenkinek. Fiatalkoromban nem mondtuk, hogy kapcsolatot teremteni, fogalmam sincs, mikortól használjuk így.” Ezen a hangon megy a mesélés, ahhoz, hogy a könyv – és az éjszaka – közepén a buliban szintén részt vevő felsőszomszéd-pár férfi tagja azzal csengessen be főhősékhez, hogy egy veszekedést követő, szinte véletlenül bekövetkező „háztartási fojtogatás” (ad notam „háztartási szurkálás” szakterminológia, ahogy egy rendőrtanítványom tanította nekem néhány évvel ezelőtt, viszolyogtató kedélyességgel) részeként megölte a feleségét.

Élvezetes, borzongató, többféle módon ható könyv a Babilon. Forrás: Magvető Kiadó

Az egész felvezetés, a megtörténés és a következményekkel való szembenézés olyan feszes dramaturgia mentén zajlik, hogy az olvasót kirázza a hideg a gyönyörűségtől, így az is teljesen logikus és okadatolt lépésnek tűnik, hogy a nő szinte akarata ellenére a felső szomszéd cinkostársává válik, és megpróbál segíteni neki eltüntetni a holttestet. Tovább nem spoilerezek, mert tényleg megéri végigolvasni, hogy ki-ki a maga ritmusában juthasson el mind a végkifejletig, mind pedig a mesélés során ráérős és laza, de penge intellektussal előadott „egyéb” észrevételekhez – ezek indokolják az első mondatban használt intellektuá­lis krimi kifejezést.

Különösen szimpatikus a humor és groteszk erőteljes megjelenése: sosem ízléstelen, inkább csak illeszkedik a kifordult világhoz, a kifordult történethez: „– Ez az egyetlen bőröndje van? – Szerintem Lydie magához tér. – Ugyan már! Fogtam a bőröndöt és bementünk a hálószobába. Lydie ugyanabban az állapotban volt, ott feküdt kinyúlva, álla alatt a kendővel. Megint kinyitottuk a bőröndöt, egy másodperc alatt felmértük, hogy nem fog beleférni. Eszembe jutott a mi nagy piros vászonbőröndünk, ami lent van a pincében. Nekem van egy, ami talán jó lehet, mondtam. Jean-Lino rémülten ingatta a fejét. Ez egy kicsit idegesített. Nincs benne semmi kezdeményezőkészség.”

Élvezetes, borzongató, többféle módon ható könyv a Babilon.

Yasmina Reza: Babilon. Fordította: Kiss Kornélia. Magvető Kiadó, Budapest, 2021.