– Véleménycikkéből arra következtetek, hogy a változó, gazdagodó, a szekértáboroktól – lassan, de biztatóan – megszabaduló magyar kulturális élet egyik „szürke zónája” az Artisjus, a Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Miként lehetne egy civil szervezetet (az egyesület vette át a Szerzői Jogvédő Hivatal szerepét) a vélt jó irány, a múltbéli anomáliák megszüntetése felé irányítani?
– Nem gondolom és nem is írtam, hogy a hazai kulturális életben szürke zónák lennének az Artisjuson kívül. Abban viszont egyetértek önnel, hogy az Artisjus telis-tele van anomáliákkal, mint ezt olyan sokan megfogalmazták már. Egy kiegészítést azonban hadd tegyek hozzá: nemcsak a múltban, de a jelenben is. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a cikkemre néhány nappal ezelőtt válaszoló Németh Alajos úrnak, az Artisjus elnökségi tagjának levele. Németh úr egészen egyszerűen nincs tisztában az Artisjus költségvetésével, írásában csak úgy röpködnek a milliárdok. Pedig ha két kattintással letöltené az egyesület honlapjáról a vonatkozó dokumentumokat, és nem a kért vagy kéretlen tanácsokat osztogató jóakarókra hallgatna, elkerülhetné, hogy ilyen végtelenül kellemetlen szituációba kerüljön. A kérdésére válaszolva, egy egyesület jogi személyiségként nem minősül gazdasági társaságnak. Az Artisjus indokolt költségeivel kapcsolatban a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Kjkt.) 39. §-a ad iránymutatást. Vagyis a törvény azt mondja, hogy a közös jogkezeléssel elért jogdíjbevételből az indokolt – ez a legfontosabb szó! – kezelési költség vonható le. A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához észszerűen szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos és igazoltan a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel. Nyilván mindenkiben megfogalmazódik tehát a kérdés, hogy indokolt-e a kezelési költség ilyen nagy, több milliárdot kitevő aránya. Észszerűen szükséges-e ez az óriási összeg, valamint az érintett jogosultak számára hasznos-e, igazoltan, a rendes és okszerű gazdálkodás körében merül-e fel?