Jancsó Miklós és Törőcsik Mari nyomában a Magyar Mozgóképfesztiválon

Jancsó Miklós filmrendező születésének centenáriuma alkalmából filmvetítést, város- és filmtörténeti sétát, valamint plakátkiállítást láthatott a Magyar Mozgóképfesztivál közönsége Veszprémben, az idén elhunyt Törőcsik Mari színművész filmjelenetei pedig a veszprémi, balatonalmádi és balatonfüredi vetítések előtt tűntek fel.

Muszatics Péter programigazgató Fotó: EKF

A 2014-ben elhunyt Jancsó Miklós filmrendező születésének 100. évfordulójára és az idén áprilisban elhunyt Törőcsik Mari színművész haláláról is megemlékeztek a szerdától szombat estig tartó Magyar Mozgóképfesztiválon. Jancsó 100 / Pannon Jancsó címmel péntek délután tartottak megemlékezést a parabolikus elbeszélésmódú filmes munkásságáról a veszprémi Hangvillában. Ott elhangzott: Jancsó az 1960-as évek második felétől kezdve fokozatosan eltávolodott a munkáiban gyakran feltűnő alföldi tájaktól, a Fényes szelek, az Égi bárány vagy a Szörnyek évadja című játékfilmjeinek központi forgatási helyszíne már a veszprémi belváros és a Kornyi-tó környékén volt. Az előadást követően a közönség a mélyinterjúiról híres Cinéastes de notre temps című francia portréfilmsorozat Jancsóról készített 1969-es epizódját láthatta, amelyben Kézdi-Kovács Zsolt fiatal rendezőként, pontosabban asszisztensként sétál végig a Jancsóval a veszprémi várnegyedben, miközben a filmpoéta élvezetesen beszél magáról, munkásságáról és hitvallásáról.

Szerdától szombatig tartott az első Magyar Mozgóképfesztivál
Fotó: EKF

Az először megrendezett filmes seregszemle programjában Jancsó Fényes szelek című kevésbé ismert filmje is helyet kapott; a második világháború után megalakuló népi kollégiumok kerettörténetét a terror természetrajzának bemutatására használó alkotást 1968-ban, ugyancsak a veszprémi óvárosban forgatták. Ezt követően már igazi „triplacsavarnak” számított, hogy a fesztiválon vetített két alkotás után Vörös Hajnalka helytörténész a királynék városának Jancsóhoz köthető helyszínein ismeretterjesztő sétát tartott.

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém megyei Levéltárának főlevéltárosa mintegy húsz-huszonöt érdeklődőt kalauzolt végig a város szívében. – Jancsó Miklós 1968-tól forgatási helyszíneit valóban áttette a sík vidékről, Apajpusztáról, a Dunántúlra, a folyamat első állomása volt Veszprém, majd későbbi filmjeinek kedves helyszíne a Káli-medencei Kornyi-tó és környéke lett. Talán nem véletlen az sem, hogy a francia televízió, a világ legjobb filmeseiről készült sorozatában forgatott portréfilmjét 1969 áprilisában Veszprémben, a várban és a Benedek-hegyen vették fel – ismertette a szakember. – Veszprém, mint egykori püspöki székhely a vár egységes képi világával kitűnő helyszín volt olyan vitát generáló kérdések felvetésére, hogy „kereszténység vagy kommunizmus?” vagy „a személyiség szerepe a történelemben”, „megismerhető-e a világ”, ugyanis ezek a Fényes szelek fiataljai által felkínált vitakérdések – tette hozzá. A nagyjából negyvenperces óvárosi séta során nemcsak a Fényes szelek pontos forgatási helyszíneit mutatta be és elemezte, hanem olyan kulisszatitkokat is elárult, minthogy hiába tűnik úgy, mintha az összes jelenet a Szentháromság téren játszódna, a 21 snittből csupán nyolcat rögzítettek ott.

A hely- és filmtörténeti kirándulás után az Óváros téren, a fémemelvényre felhúzott, drótkötéllel rögzített Jancsó-plakátok előtt Muszatics Péter filmtörténészt, a Magyar Mozgóképfesztivál programigazgatóját kérdeztük az általa megálmodott tárlatról. – A Magyar Nemzeti Filmarchívumtól kaptam a plakátokat, tehát hozott anyagból dolgoztam, nem kellett felkutatni őket. Kiválasztottam tizenötöt a nagyjából huszonöt-harminc Jancsó-játékfilm plakátjai közül, de nyilván a jelentősebb művekre fókuszáltam. Szerettem volna, hogy kijöjjön a kontinuitás a válogatásban, ezért az Oda az igazság az utolsó plakát a minitárlatban és az Oldás és kötés a legelső – ismertette a tematikát.

A Magyar Mozgóképfesztivál az idén elhunyt Törőcsik Mariról is megemlékezett: Maár Gyula Déryné, hol van? című 1975-ös filmjének, amelyben Törőcsik alakítja a reformkori szubrettet, levetítése mellett minden veszprémi, balatonfüredi és balatonalmádi vetítés egy nyolc-tíz másodperces, ikonikus Törőcsik-filmklip vetítésével kezdődött

(A borítóképen Muszatics Péter programigazgató látható Forrás: EKF)