A 2014-ben elhunyt Jancsó Miklós filmrendező születésének 100. évfordulójára és az idén áprilisban elhunyt Törőcsik Mari színművész haláláról is megemlékeztek a szerdától szombat estig tartó Magyar Mozgóképfesztiválon. Jancsó 100 / Pannon Jancsó címmel péntek délután tartottak megemlékezést a parabolikus elbeszélésmódú filmes munkásságáról a veszprémi Hangvillában. Ott elhangzott: Jancsó az 1960-as évek második felétől kezdve fokozatosan eltávolodott a munkáiban gyakran feltűnő alföldi tájaktól, a Fényes szelek, az Égi bárány vagy a Szörnyek évadja című játékfilmjeinek központi forgatási helyszíne már a veszprémi belváros és a Kornyi-tó környékén volt. Az előadást követően a közönség a mélyinterjúiról híres Cinéastes de notre temps című francia portréfilmsorozat Jancsóról készített 1969-es epizódját láthatta, amelyben Kézdi-Kovács Zsolt fiatal rendezőként, pontosabban asszisztensként sétál végig a Jancsóval a veszprémi várnegyedben, miközben a filmpoéta élvezetesen beszél magáról, munkásságáról és hitvallásáról.
Fotó: EKF
Az először megrendezett filmes seregszemle programjában Jancsó Fényes szelek című kevésbé ismert filmje is helyet kapott; a második világháború után megalakuló népi kollégiumok kerettörténetét a terror természetrajzának bemutatására használó alkotást 1968-ban, ugyancsak a veszprémi óvárosban forgatták. Ezt követően már igazi „triplacsavarnak” számított, hogy a fesztiválon vetített két alkotás után Vörös Hajnalka helytörténész a királynék városának Jancsóhoz köthető helyszínein ismeretterjesztő sétát tartott.
A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém megyei Levéltárának főlevéltárosa mintegy húsz-huszonöt érdeklődőt kalauzolt végig a város szívében. – Jancsó Miklós 1968-tól forgatási helyszíneit valóban áttette a sík vidékről, Apajpusztáról, a Dunántúlra, a folyamat első állomása volt Veszprém, majd későbbi filmjeinek kedves helyszíne a Káli-medencei Kornyi-tó és környéke lett. Talán nem véletlen az sem, hogy a francia televízió, a világ legjobb filmeseiről készült sorozatában forgatott portréfilmjét 1969 áprilisában Veszprémben, a várban és a Benedek-hegyen vették fel – ismertette a szakember. – Veszprém, mint egykori püspöki székhely a vár egységes képi világával kitűnő helyszín volt olyan vitát generáló kérdések felvetésére, hogy „kereszténység vagy kommunizmus?” vagy „a személyiség szerepe a történelemben”, „megismerhető-e a világ”, ugyanis ezek a Fényes szelek fiataljai által felkínált vitakérdések – tette hozzá. A nagyjából negyvenperces óvárosi séta során nemcsak a Fényes szelek pontos forgatási helyszíneit mutatta be és elemezte, hanem olyan kulisszatitkokat is elárult, minthogy hiába tűnik úgy, mintha az összes jelenet a Szentháromság téren játszódna, a 21 snittből csupán nyolcat rögzítettek ott.
