Az 1862-ben festett, 41×33 centiméteres vászonkép két félmeztelen nőt ábrázol, akik fürdőt vesznek az erdő mélyén. Courbet szívesen hódolt az akt műfajának – a festmény majdnem tíz évvel a polgárpukkasztó Fürdőzők című képe után készült, melynek idealizálatlan női alakjai hatalmas botrányt kavartak az 1853-as párizsi szalonon. Noha a festő ebben az esetben is ragaszkodott realista elveihez, a természethűséget érzékiséggel vegyítette: a hölgyek önfeledten mártóznak a vízben, csaknem kacéran tekintenek a néző irányába. Alakjuk kontrasztot képez az erdő erőteljes zöld tónusaival, a vizuális ellentétet Courbet technikája is felerősíti: míg a figurákat hagyományos módon ecsettel ábrázolta, a sokkal nyersebbnek ható tájat festőkéssel formálta meg.
Kertész Imre kulcsművéből furmányos színpadi adaptáció készült, Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László a főszereplők
Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című műve alapján készült az a kivételes produkció, amely a budapesti bemutatót követően most országjáró körútra indul.