Ha valaha is teológiát oktatnék valami tekintélyes és patinás intézményben – nyugalom, ettől sem világiaknak, sem egyháziaknak nem kell tartaniuk –, akkor a heavy metal veterán Iron Maiden új, The Writing on the Wall című klipjének az elemzése megtisztelő helyen állna a szemináriumi témáim közt. Az animációs kisfilm a Maiden hat év kihagyás után megjelenő, 17. stúdiólemezét, a szeptember elejére ígért Senjutsut is beharangozza – a cím főképp azoknak a metálosoknak csenghet ismerősen, akik egyben animerajongók is, és a meglepő képzettársítások sorának ezzel még nincs vége.
A muzsika a Vasszűz legújabb korszakába illő – persze nekem minden lemezük „új”, ami az 1992-es Fear of the Dark vagy legföljebb a 96-os The X Factor után készült – epikus hömpölygés.
Zeneileg semmi különös meglepetést nem hallunk, a témák és a hangzás az élő klasszikustól elvárható minőség, az meg, hogy most épp mennyire kemény vagy puha a Maiden metalja, ízléstől és hangulattól függ,
a 46 éves csapat diszkográfiája elég sokrétű ahhoz, hogy kedvünkre válogathassunk: akit a Vassszűz most nem szúr eléggé, az bármikor fordulhat a The Trooper, az Alexander the Great vagy a Be Quick or Be Dead klasszikusaihoz egy kis kárpótlásért.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=FhBnW7bZHEE[/embed]
A klip már izgalmasabb kérdéseket vet föl, a címben is idézett refrén – „Látod az írást a falon? Látod a lovasokat a viharban?” – Dániel próféta könyvére (Baltazár babiloni király palotája falán megjelenő felirat: Mene tekel ufarszin. – Megszámláltattál, megmérettél, könnyűnek találtattál.), illetve János jelenéseire utal (az apokalipszis négy lovasa), a rajzolt képsorokból kibontakozó történet pedig olyan, mintha egy eddig ismeretlen, apokrif evangélista látomásaiba pillantanánk be.
Posztapokaliptikus tájon, nukleáris sivatagban afféle Mad Max-hangulatú karaván vonul: ösztövér gebe vontatta elnöki limuzin, szerencsétlen rabszolgák húzta atomrakéta, rajtuk a mindenkori világi hatalom istentelen reprezentánsai, utánuk az elmúlt század minden bűne.
Ők is egy pokoli torony felé tartanak, akárcsak egy titokzatos, csuklyás alak, valamint a végítélet emlegetett lovasai – utóbbiak choppereken, mi máson? Aki dramaturgiai logikát keres a dologban, persze fölteheti a kérdést, hogy ugyan mit keresnek az apokalipszis lovasai egy olyan vidéken, ami már jócskán túl van az apokalipszisen – de a klip a maga módján később megadja a választ, miszerint bosszút hoznak a gonoszoknak és szabadságot a szenvedőknek. A pokoli toronyban ugyanis egy ördögi teremtmény kel életre egy ártatlan emberpár életenergiájából, de a titokzatos csuklyás, valamint a lovasok – mind átalakulva az Iron Maiden ismert kabalafigurájává, Eddie-vé – egy rövid csatában elintézik a gonoszok egész seregét, és kiszabadítják az emberpárt. Akiket aztán az említett elnöki limuzinon elragadják az atomrobbanások gombafelhőiből, és megkínálják őket egy almával, amit a párocska romantikus csókban összeforrva kezd majszolgatni.
