Az instrumentális Méhkerékiben a ritmusszekció erőre kap, végre dübög a dob, brummog a basszus, méltó párjaként a főszereplő fúvósoknak.
A Fenn a csillag staccatós vezérmotívuma és elvágyódós énekdallama egyszerre táncolós és szerelmes-összebújós dalt épít. Ez a 11 számos lemez (majdnem) közepe, van is egy pici töltelékszaga a nótának. A minőséggel nincs gond, épp csak semmi meglepetés. A szintén instrumentális Moldír gyönyörű, katartikus főtémáját a bolgár kaval adja, a brácsa finom kis feszültségfokozó, a szám felénél pedig egy olyan Jethro Tull-os, progresszív rockos váltás van, hogy a fülünk kettéáll – három percével a lemez legrövidebb, mégis egyik legfényesebb pillanata.
A fájdalmasan szép Mementóban szintén a bolgár kavar fájdítja a szíveket akusztikus gitárkísérettel. A Nyisd ki babámmal újra bulizós vizekre evezünk, az alapritmika itt már a sramli szintjére egyszerűsödik, de szerencsére néhány tempóváltással föloldják a nagy bólogatósdit. A Kako kolan igazi balkáni életenergia-fröccs, a rezesek pörgetik, Brásits Branka énekes meg szépen lebegteti a dallamokat, minden a helyén.
A végére biggyesztett bolgár outro egy kis elektrofolkos, szintipruttyogós, jóleső hülyéskedés, kicsit a legújabb Marković-lemezt, a Mrakot idézi, az öblös ütősök nagyszerűek – ilyenből lehetett volna több is. Ez egyébként sok kis finomságról elmondható még a lemez kapcsán. A Zűrös Banda profi és gyakorlott, ehhez nem fér kétség. Csupán egy kis balkáni kosz, egy kis kocsmaszag, egy kis punkos odaverés hiányzik, vagyis pontosan az a zűrösség, amit a banda a nevében ígér. Kedves és ügyes lemez a 2021, de zűrből bőven lenne mit pakolni még. Sebaj, a harmadik lemezre még jobban összeérik majd a dolog.
Zűrös Banda: 2021. Fonó Budai Zeneház, 2021
(A borítóképen a Zűrös Banda. Fotó: Barcsik Géza)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!