Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója az alábbi gondolatokkal indította útjára a Glaeba folyóiratot: 2018. április 1-jén budapesti székhellyel megalakult a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (RÖG), amely országos hatókörben nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatokat lát el. Munkatársai többségükben fiatal, lendületes, szinte állandó terepmunkát végző kollégák. A RÖG az anyaintézmény hagyományait követve, a napról-napra újat hozó digitális világ elvárásainak megfelelően Glaeba címmel egy újabb, éves rendszerességgel, magyar és/vagy idegen nyelven megjelenő online folyóiratot hívott életre.
Az MNM korábbi régészeti periodikái három esetben latin elnevezést kaptak. Bár az archaeologia kifejezés jelen esetben elmarad, a nyelvi hagyomány az új elnevezésben mégis megjelenik. A glēba jelentése göröngy; rög; egy darabka föld. Ez a kifejezés egybecseng a Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság nevének rövidítése által keletkezett „RÖG” betűszóval, és utal az intézmény által végzett aktív terepmunkára is.
A Glaeba indulásakor elsősorban a RÖG munkatársainak nyújt publikációs felületet, továbbá teret biztosít a 2017-ben alakult az MNM Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportja által vezetett, Közösségi régészet program munkája során gyűjtött legfrissebb adatok bemutatására. A jövőben természetesen örömmel látnak minden olyan szerzőt, aki az ásatásaink során feltárt leletanyag feldolgozásában és közlésében szívesen részt venne, továbbá a régészeti műtárgyvédelem, az ásatási térinformatika, a természettudományos vizsgálati módszerek eredményeit megosztaná az olvasókkal.
Mint a közleményből kiderül, egy nyomtatott kiadvánnyal szemben az online megjelenés előnye a nagyobb terjedelem, a kutatási eredmények gyors és szabad elérése, illetve az elektronikus képi megjelenítésre optimalizált formátum használata.
A folyóirat első számában többek között Mezőkeresztes, Lapos-halom újkőkori településének roncsolásmentes kutatása, Honfoglalás kori lovastemetkezés Szeged, Kiskundorozsma-Subasa lelőhelyről, valamint Késő római kori és kora újkori leletek Páty környezetéből címmel olvashatunk tanulmányokat. A lapszám ITT érhető el.
