Miért az orgona a hangszerek királynője? A hárfa nem kaphatná meg ezt a címet? – érdeklődöm az orgonaművésztől. – Amennyiben a nőiségét hangsúlyozzuk, lehetne. Ha a királyságot, akkor, gondolom, érthető – mondta határozottan Szamosi Szabolcs –, hisz az orgona lényegében mindenre képes, a legkisebb hangzástól az éteri, égi hangokon át egészen a szimfonikus zenekari hangzás utánzásáig. Nagyon széles skálán mozog, hatalmas romantikus szimfóniákat lehet rajta játszani.
– Amikor a Filharmónia Magyarország kereste a témát az éjszakai rendezvényéhez, sok hangszer szóba került. Igazgatóként igyekszem objektíven körüljárni, hogy mi legyen az a hangszer, amely a legalkalmasabb egy ilyen klasszikus zenei éjszaka címadójaként, amit kevesen ismernek és sokszínűsége rabul ejtő. Orgonaművészként örültem, hogy erre az instrumentumra esett a választás – mondta Szamosi Szabolcs.
A Filharmónia Magyarország az elmúlt években mindent megtett azért, hogy az orgonát minél jobban megismerhesse a közönség. Idén is különleges koncerteken vehetnek részt a zeneszeretők a szervezésükben. A fesztiválok mellett különböző programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják az érdeklődőket:
ismét megtöltik a templomokat, tereket, a különleges helyszíneket a hangszerek királynőjének csodálatos hangjával, ráadásul idén Ferenc pápa énekegyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
De vajon szereti a közönség ezt a hangszert? Annyira érdekes és különleges, mint amilyennek a művész tartja?
– Még pályám elején, évtizedekkel ezelőtt én is feltettem magamban ezt a kérdést, és igyekeztem azt válaszolni, amit a kis létszámú orgonabemutatókon tapasztaltam, amikor barátoknak, ismerősöknek mutattam be a hangszert. Egyértelműen azt tapasztaltam, hogy nincs olyan ember, akit ne ejtene rabul az orgona hangja, aki ne ámulna a csodálkozástól, hogy milyen színes, izgalmas hangszer, mennyire komplikált a megszólaltatása.
Egytől egyig mindenki csodálattal tekint rá. Van, aki a hangjáért, van, aki a bonyolult szerkezetéért. Most már az ország legnagyobb klasszikuszenei koncertszervezője igazgatójaként azt látom: ha eljuttatjuk az emberekhez az üzenetet, akkor egyre nagyobb számban jönnek, és szeretik ezt a hangszert – summázta tapasztalatait az orgonaművész.
Augusztusban sok izgalmas program vár a hangszerek királynője szerelmeseire. Az egyik az OrgonaPont, amely egy évtizedes sorozata a Filharmóniának. Ez Pécsről indult, majd a Dél-Dunántúlról terebélyesedett ki országossá, és idén száznál több helyszínen több mint száz programmal várják az orgona szerelmeseit vagy azokat, akik színvonalas kikapcsolódást keresnek. Ezen belül született meg az orgonák éjszakája ötlete, ami felvezetője ennek a hónapnak, hisz mindig augusztus első szombatján tartják.
– Ez az éj hivatott arra is, hogy kivegyük az orgonát a megszokott környezetéből. Míg az OrgonaPont-sorozatban csak a helyén, a templomokban szólal meg a hangszer, addig az orgonák éjszakájának a küldetése, hogy a Filharmónia Magyarország szlogenjéhez hűen – „Közel hozzuk a zenét!” – juttassuk el mindenkihez az utcán, a strandon, a balatonboglári gömbkilátóban, Pécsett, a Kodály Központ tetején, a balatoni zenepavilonokban vagy a Planetáriumban (ide természetesen csak elektromos orgonákat tudunk vinni). A közönség megfigyelheti a több billentyűsoros manuálokat, pedálokat, a regiszterkapcsolókat, melyek segítségével különböző hangszínek állíthatók be. Ezt az éjszakát vezeti föl egy méltó együttes, ahol élő, gyönyörűen szóló sípokként a Sixtus-kápolna kórusa lép fel. Az együttes egyedülálló a világ zenekultúrájában, hisz már VI. század végi feljegyzések bizonyítják a pápa kórusának a létezését. Koncertjeiken a zenei és liturgiatörténet legfontosabb alkotásai is megjelennek, melyek által a kórus az egyház evangelizációs küldetését is kifejezi.
Az együttes az itáliai reneszánsz mesterek legszebb a cappella egyházi műveit adja elő – mondta Szamosi Szabolcs.
A vatikáni Sixtus-kápolna kórusában nyolc-tizenkét éves fiúk éneklik a szopránt és az altot, profi énekesek a tenort és a basszust.
Az énekegyüttes karnagya Marcos Pavan, a hangszerek királynőjét pedig Josep Solé Coll orgonaművész szólaltatja meg, a pápa orgonistája; Pécsett és Szegeden már felléptek, ma pedig a Szent István-bazilikában koncerteznek 20 órakor.
A több száz program között található orgonakoncert, orgonás liturgia, de akár az orgonához kapcsolódó egyéni ötletek, előadások, kiállítások, hangszerbemutatók és színes programok is vannak a kínálatban. Szegeden megkóstolhatják a hangszerek királynőjéről elnevezett fagyikelyhet, Kecskeméten és Miskolcon pedig több orgonakoncert közül válogathatnak. Érdekesség, hogy idén a fesztivál orgonaművét Balázs Ádám írta, akinek többek között az Oscar-díjas Mindenki, valamint az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmek zenéjét köszönhetjük. Budapesten is több programmal várják a nagyérdeműt. Az események sora a budavári evangélikus templomban kezdődik, ahol Bán István orgonaművész és Béres Tímea szoprán koncertjét hallhatják, a hangverseny után pedig egy orgonasimogató előadással is készülnek a hallgatóságnak. A belvárosi ferences templomban Deák László és Kecskés Mónika orgonaművészek koncertje 19.30-kor kezdődik, majd 20.30-tól a Budapest Jazz Club is csatlakozik az Orgonák éjszakájához. A különleges helyszínen Regály György szólaltatja meg az orgonát, közreműködik Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és a magyar zenei élet egyik legkiválóbb dobosaként számon tartott Balázs Elemér. A Filharmónia.hu oldalon minden programot meg lehet találni.
