Lee „Scratch” Perry, a reggae úttörője és ikonja 85 éves korában, egy jamaicai kórházban elhunyt – közölte vasárnap este a világ összes nagyobb sajtóterméke. A Grammy-díjas előadó és producer halála nemcsak megrázta, hanem meg is lepte a rajongóit (Andrew Holness jamaicai miniszterelnök is részvétét fejezte ki); felesége, Mirielle, aki élete utolsó éveiben mellette volt, például arról írt a keddi Instagram-posztjában, hogy a „katasztrofális veszteség teljességgel váratlannak és hihetetlennek” számít. „Lee azon dolgozott, hogy megépítse a saját LSP Menny Közösségét egy stúdióval és egy art house-szal együtt, decemberben, az angliai turnéja után. És annak is nagyon örült, hogy a zenéjével októberben turnéra indulhat megint” – közölte, miközben haláláért az orvosokat nevezte meg, mondván a zenei géniusznak nem volt semmiféle egészségügyi panasza.
Lee Perry – Rainford Hugh Perry néven– a karibi sziget nyugati részén, egy Kendal nevű kisvárosban született, munkások gyermekeként. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát és városát, onnantól a maga ura volt és sajátos hóbortjainak és ízlésének élt. Mindig arról beszélt, hogy Kensingtonban, a fővárosban sajátos kapcsolatba került a kövekkel, és ennek köszönheti, hogy a zene világában kötött ki. A Studio One-ba, a jamaicai zene megkerülhetetlen intézményében kezdetben lemezeket árult, majd „mindenesként” hol az üzletet vitte, hol tehetséget kutatott, hol a keverőpult mögött állt. Idővel összeveszett a stúdió akkori vezetőjével és faképnél hagyta, majd 1973-ban Black Ark néven önálló stúdiót hozott létre. Ott végzett produceri munkája során többek között a reggae királyának tartott Marley által vezetett Bob Marley and the Wailers vagy az ugyancsak a műfaj jelentős alkotójának számító Junior Murvin albumait felügyelte, segítette vagy éppen drasztikusan meghatározta a hangzásukat.
Már a 70-es évek elején újféle stúdiófelszereléssel és kísérleti módszerekkel dolgozott: lövések dörrentek, helikopter propellere pörgött, üvegek törtek, állatok vonyítottak, madarak csiripeltek a számok hátterében. Ő alakította ki a reggae-hangzásból – a mély hangok jelszintjének felerősítésével, a vokál lekapcsolásával, visszhanggal vagy kísérteties effektekkel megtarkítva – a számtalan későbbi műfaj alapjának számító dubot, amely későbbi munkásságán is végigvonult. (Sok egyéb alkotó mellett a The Clash egyik albumának, valamint – Paul McCartney-val közösen – Linda McCartney utolsó albumának is ő volt a producere.) Miközben saját előadói karrierjét sem hanyagolta, évekig sikerrel producerelte a reggae vagy a punk nagyágyúit, aztán egy gyászosabb időszak után, a stúdió porrá égett. Lee mindig azt állította: dührohamában maga gyújtotta fel.
Persze, aztán újabb csodákat hajtott végre a The Upsetters című zenekarával vagy a reggae/dub műfajú szólóalbumaival. Igazi kísérletező volt, aki megteremtette mindannak az alapját, amit a mai producerek használnak. Nemcsak nagy hatású producer és előadó, hanem olyasvalaki volt, aki teljességgel beszámíthatatlan volt. „I Am a Madman”, énekelte és valóban ezt hihette mindenki, aki meglátta a tucatnyi elemből felépített, koncertenként változó ruhatárát vagy felkereste a stúdiómunkák alkalmával, ahol kilószámra szívta a marihuánát és azt még a lemezekre is ráfújta, mert azt vallotta, hogy attól jobban szólnak. Ha valakitől, hát tőle lehetett olyat kérdezni egy interjúban, hogy mit gondol, földönkívüliek-e a macskák.
Díszes vörös palástban, fején koronával, kezében országalmával és jogarral ül a svájci Alpok előtt, miközben piros alapon fehér keresztes svájci lobogó tolul a kép jobb oldalára. Ez a From The Secret Laboratory című 1990-es albumának borítója. Barátnőm ajándékaként, egy igazi zenerajongó kollekciójából, egyenesen a floridai Coral Gables-ből jutott el hozzám. Nem lehet elégszer és nem lehet mindig hallgatni: Lee igazán dögös, sokkoló albumán egy rakás sztenderd mellett néhány csodás látomás is szerepel. Emellett a Grammy-díjjal elismert Jamaican E.T. (2003) vagy a Panic in Babylon (2004) című albumai (az utóbbi évtizedek legjobbjai) is távoli galaxisokba repítenek, és most már ő is onnan súgja el a világegyetem titkait.
Borítókép: Lee „Scratch” Perry, 2016-ban. Forrás: Wikipédia
