A mesterségek ünnepén csaknem ezer kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programokkal, mesterségbemutatókkal, népi játszóházakkal, látványműhelyekkel, divatbemutatóval, folkkocsmával és táncházzal várják a látogatókat. Itt úgy érezhetik magukat, mintha kiszakadva a mindennapokból egy középkori forgatagba csöppentek volna, ahol nemcsak megvásárolhatják a szebbnél szebb míves portékákat, de az érdeklődők ki is próbálhatják az ősi mesterségeket.
– Nagy öröm számunkra, hogy az UNESCO Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a jó megőrzési gyakorlatok kategóriában a táncház és a Kodály-módszer mellé felkerült a Népművészeti Egyesületek Szövetségének tevékenysége és a mesterségek ünnepe a népi kézműves tudás átörökítésének modelljeként – mondta Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezetője. – Huszonnyolc éve szervezem ezt a programsorozatot. Az esemény életre hívásának 35 évvel ezelőtt az volt a célja, hogy létrehozzanak egy olyan határokon átívelő rendezvényt, ahol találkozhatnak az elszakított nemzetrészeken és a hazánkban élő kézműves mesterek. Ezt Szent István napjára és a Várba álmodták meg, ami azóta is töretlenül működik. A rendezvény koncepciója mindig is az volt, hogy az ide érkező kézműves mesterek élményszerűen, látványműhelyekben mutassák be mesterségüket. Ez nem egyszerű vásár, mi az interaktív programokat, a játszóházakat erősítjük inkább, ahol a közönség is bele tud kapcsolódni egy-egy mesterség kipróbálásába. Idén is, mint az elmúlt évtizedekben mindig, a Kárpát-medence különböző részeiről érkeznek kézműves mesterek. Ez egy családi fesztivál, minden korosztálynak kínálunk programot. Az idei témánkhoz, az erdő és a tó tematikájához kapcsolódva a kicsiket mesesarok és bábszínház szórakoztatja. Fontos, hogy a gyerekek ismerjék meg a hagyományainkat játékos formában, és élvezzék annak az örömét, hogy természetes anyagból kézzel készítenek egy-egy tárgyat. A felnőttek a látványműhelyekben megismerhetik a vadászathoz és a halászathoz kapcsolódó kézműves mesterségeket, többek között a késes, bőrműves, szaru- és csontfaragó szakmákat, a hálófonást, vadászkalap- és vadászkürt készítését. Közkedvelt helyszínünk a felnőttmegőrző, ami egy folkkocsma, ahol rövid beszélgetős műsorokkal, ének- és tánctanulással várjuk a felnőtteket – sorolta a programokat Igyártó Gabriella.
A rendezvényen kikiáltók, gólyalábasok, mutatványosok teremtenek majd utánozhatatlan vásári hangulatot, az érdeklődők betekintést nyerhetnek a népi kézműves mesterségek kulisszatitkaiba. Augusztus 20-án kenyéráldással és a mesterek felvonulásával köszöntik Szent István ünnepét. Az Agrárminisztérium támogatásával idén is megrendezik a folkTREND! divatbemutatót. A fesztiválon hazánk legkiválóbb népzenészei, néptáncegyüttesei lépnek fel, ott lesz többek között a Muzsikás együttes, Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, Csík János és a Mezzo, Fitos Dezső és társulata, és a Hagyományok Háza is jelen lesz programjaival, többek között a Magyar Állami Népi Együttes fellépésével és a Pocket Band koncertjével.
A budai Várban, a rendezvény története során először lesznek díszvendégek a türk nyelvű országok. Hóvári János történészt, turkológust kértük meg, hogy ismertesse a velük kapcsolatos programokat. – A Boszporusztól az Altaj hegységig, illetve még azon is túl, a Kelet-Szibériáig nyúló türk világ, amely csaknem kétszázmillió embert foglal magába, a nagy változások korát éli – kezdte ismertetőjét Hóvári János. – Felfokozódott az indusztrializáció és az urbanizáció. Nem csupán évszázados, hanem évezredes népi, népművészeti hagyományok kerültek veszélybe. Magyarországon jól ismerjük ezt a jelenséget, mi is elszenvedtük, sőt szenvedjük. A budapesti Hagyományok Házának jól kidolgozott know-how-ja van, miként lehet menteni azt a népi hagyományokból, ami még menthető. A Türk Tanács budapesti képviseleti irodája a Hagyományok Házával és a Nemzetközi Türk Kulturális Szervezettel (Türksoy) közösen augusztus 18–19-re egy nagyszabású tanácskozást hívott össze, hogy a folklór hagyományok miként élhetnek tovább a XXI. században, s miként őrizhető meg forrásaik tisztasága. Az összejövetelre érkező népművészek meghívást kaptak a nagy hagyományú mesterségek ünnepére, sőt annak díszvendégei. A Mátyás-templom és a Szent István-szobor mellett fognak bemutatót tartani az azerbajdzsáni textilművészek, kazak ezüstművesek, kirgiz bőrművesek, üzbég batikosok és török hímzőasszonyok. A sokadalomban tehát ott lesz annak a Keletnek a világa, amely kötődik gyökereinkhez, népi kultúránk ősi rétegeihez. A közép-ázsiai államok és Azerbajdzsán 30 éve nyerte el függetlenségét. Jól tudjuk, hogy ez világtörténelmi fordulat volt, a mi szabadságunk és számos térségünkbeli népé a szovjet uralom megbomlásának köszönhető. Ezek az államok nagy utat tettek meg azóta: társadalmukat és a gazdaságukat teljesen új alapokra kellett építeniük, kultúrájukat és önazonosság-tudatukat pedig visszaszerezniük. Ebben a XXI. századi világban is nagy szerepe van a népiségnek. Leginkább ez tudott ellenállni a moszkvai átszervezéseknek, a peremvidékekre nem jutott el kellő erővel az átszervezések forgószele. A türk hagyományban, a miénkhez hasonlóan, nem csupán a képzőművészeti hagyomány nagy érték, hanem az epikus és a zenei örökség is. Épp ezért döntöttünk úgy, hogy augusztus 21-én 16 órakor a budai Várban a Kapisztrán téren lévő színpadra a türk világból hívunk népzenészeket és magyar barátaikat. Olyan motívumok fognak felhangzani érdekes hangszereken, amelyek felidézik Bartók Béla emlékét, és rávilágítanak arra, mily sok teendőnk van még a türk és a magyar népzenei világ feltérképezésében. Zenészeink muzsikája és a hozzájuk kapcsolódó türk divatbemutató, reméljük, hogy jó kedvre deríti a közönséget. Van minek örülnünk. Ismét van – a maga valóságában és forgatagában – mesterségek ünnepe a budai Várban. S ezen a nagy rendezvényen velünk vannak mások mellett türk barátaink is, akikre 1991 késő nyarán és őszén rámosolygott a szabadság – összegezte Hóvári János.
(A borítóképen jelenet látható egy korábbi Mesterségek Ünnepéről. Fotó: Mirkó István)
