időjárás 6°C Lukács 2021. October 18.
logo
A KAFF-on mutatják be Kollarik Tamás új könyvét

Janovicstól Csupó Gáborig

Pataki Tamás
2021.08.11. 08:10
Janovicstól Csupó Gáborig

Magyar producerek még korábban soha ilyen rendezett formában nem szólaltak meg – mondta Kollarik Tamás. Mi a különbség a tengerentúli és az európai producerek közt, kik a legsikeresebb magyar producerek? A filmest erről és az új, Magyar producerek I. című kötetéről kérdeztük, melyet pénteken mutatnak be a Kecskeméti Animációsfilm-fesztiválon.

– Kezdjük azzal, hogy miből áll egy magyar producer munkája.
– A Magyar producerek I. kötet valójában erre a kérdésre is keresi a választ, csaknem 250 oldalon keresztül. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének segítségével húsz kortárs magyar producerrel mentünk végig ugyanazon a szakmai kérdéssoron, kiváló kollégák, Barkóczi Janka, Soós Tamás és Vincze Zsuzsanna segített a munkában. A kötet kérdéseit, ahogy a megszólalók neveit, hosszas egyeztetés után állítottam össze, hátterét a kutatóintézet által kiadott korábbi szakkönyveink, a Mozgókép és paragrafus, valamint az Animációs körkép szakmai anyaga jelentette. Magyar producerek korábban még soha nem szólaltak meg ilyen rendezett formában, nyilván a lista nem teljes, és volt pár olyan fontos szereplő is, akiknek az első kötetben helye lett volna, de különböző okokból nem szerepelnek a könyvben. Bizakodással mondom, hogy már dolgozunk a folytatáson. 

– Ha azt mondom, hogy magyar producer, a legtöbben Andy Vajnára gondolnak. Milyen jelentős életpályák vannak még, kiknek a pályája szolgálhat a legjobb tanulságokkal?
– Mivel Kecskeméten lesz a könyvbemutató, értelemszerűen Mikulás Ferenc is fontos ebből a szempontból. Andy Vajna előtt, már Hollywood megalapításánál ott voltak a magyarok. Adolf Zukor és William Fox, a két Magyarországról kivándorolt stúdióalapító gyakorlatilag felépítette, megteremtette az amerikai filmipart. Az első Oscar-díj-átadón, 1929-ben már aranyszoborral ismerték el munkájukat, sőt Zukor 1949-ben ismételten megkapta az Oscar-szobrot mint az amerikai filmgyártás atyja. Zukor és Fox önéletírásait az előző év végén hoztuk haza és adtuk ki magyarul, 80 év késéssel. Még az Egyesült Államokban maradva meg kell jegyeznem, hogy méltatlanul keveset beszélünk Csupó Gáborról, aki minden idők egyik legjelentősebb animációs szakembere, producere. Ikonikus rajzfilmeket hozott létre, hatalmas filmstúdiót épített fel. Nagy tisztelője vagyok, a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb alakjának tartom Janovics Jenő kolozsvári színházigazgatót. Már a múlt század elején, az 1910-es években önálló stúdiót épített Erdélyben, valódi európai Hollywood épült a Kolozsvár melletti Szászfenes faluban, amelyet Mozifalvának keresztelt a köznyelv. Hat év alatt több mint ötven egész estés játékfilmet készített, nála dolgozott Korda Sándor (Alexander Korda) és Kertész Mihály (Michael Curtiz) is, akik pár év múlva Hollywood ünnepelt sztárjaivá válnak, Korda pedig megalapítja az angol filmgyártást. Nemeskürty István nemcsak jelentős szakíró, de több mint 160 magyar film, köztük a Szegénylegényektől az Egri csillagokon át a máig népszerű Jókai-adaptációk megszületésében vállalt vezető szerepet. Mikulás Ferencnek helye van ebben a felsorolásban, több mint ötven éve áll a magyar film, a magyar animáció szolgálatában, eredményeivel megkérdőjelezhetetlenül beírta magát a magyar filmtörténetbe. 

– Mi a különbség egy amerikai és egy magyar producer között? Az előbbiről azt gondoljuk, hogy aktatáskában hozza a pénzt, és olajozza a filmes gépezetet. Nálunk az állami támogatások miatt talán kissé másképpen működnek a dolgok. A magyar filmesek pályázati úton szerzik a pénzt, mi szükség van tehát itt egy producerre egyáltalán, hisz egy pályázat­író is elég lenne?
– Nyilván jelentős a különbség, ahogy az amerikai és az európai filmgyártás struktúrája, pontosabban finanszírozása is határozottan eltér. Ugyanakkor vannak azonosságok is, a producernek egyben kell tartania a filmgyártás folyamatát, jó esetben az ötlet megszületésétől a forgalmazás legutolsó pontjáig jelen van, ismernie és értenie kell a folyamatokat, jogi, közgazdasági ismeretek mellett persze jó érzék és ízlés sem árt. Sokfajta szerepfelfogás ismert, van, aki csupán a kereteket adja meg, de van olyan is, aki a teljes kreatív csomag kialakításában, a fejlesztésben is személyesen részt vesz. A finanszírozás megteremtése másképpen történik a tengerentúlon és Európában. A mi kontinensünkön a legtöbb esetben a tagállami és a szupranacionális támogató rendszerek biztosítják a költségvetést, így Magyarországon is a legjelentősebb finanszírozó maga az állam. 2010 óta pedig különösen kedvező körülményeket teremtett a kormány a magyar film számára, a közvetett és közvetlen támogatások igénybevételével gyakorlatilag teljes egészében állami forrásokból meg lehet teremteni a finanszírozást. Mégis több kell, mint pályázatíró, mert a forrás megszerzésével nem ér véget a producer feladata, sőt nem is azzal kezdődik. Remélem, kötetünk sok hasonló kérdésre választ ad.

– Ön is producer. A saját tapasztalatait hogyan tudta kamatoztatni a könyvben? 
– A szereplőket és a magyar filmgyártás környezetét nemcsak mint filmes, de mint igazgatási vezető, a korábbi Magyar média mecenatúra program koordinátora is ismerem. Azonban a kutatóintézetben több mint fél évtizede megindított munka segített a legtöbbet a kötet összeállításában. Két sorozatot indított útjára a kutatóintézet, a Fundamenta profunda elméleti megalapozó kötetek részeként jelent meg az a két szakkönyv, amelyek az animációs szakterület mellett a filmgyártás intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkoztak. A másik sorozat a Documenta Artis, amelynek kötetei között látott napvilágot a Magyar forgatókönyvírók I. és a Magyar animációs alkotók I. interjúkönyvek, amelyekben kortárs alkotók szakmai, de az oktatás számára is felhasználható módon beszélnek szakmájuk szerepéről, helyzetéről, a magyar mozgókép jelenéről és jövőjéről. Ugyanez a célja a Magyar producerek I. kötetnek is, a magyar film tisztelete mellett művészettörténeti okokból is fontos, célunk, hogy a magyar mozgókép kortárs alkotóinak gondolatait, meglátásait megőrizzük.

 

(A borítóképen Kollarik Tamás látható. Fotó: Bach Máté)