– Magyarpolány az egyetlen olyan település Magyarországon és talán még szerte Európában is, ahol minden évben előadják a passiót – mondta el megkeresésünkre Grőber József szervező, a település polgármestere. Ám nem csak ezért különleges az előadás, ugyanis – Jézus Krisztuson kívül – az összes szerepet a falu lakói alakítják.
A lapunknak nyilatkozó polgármestert például Pilátusként láthatjuk a színpadon.
Ahhoz, hogy a magyarpolányi passió hagyományát megértsük, egészen az 1750-es évek közepéig kell visszamennünk, amikor a német betelepülők magukkal hozták ezt a szokást a faluba. Grőber József szerint már akkor kettős szerepet töltött be a tevékenység, hisz az identitásukat erősítette és közösségépítő hatása is volt. A XX. században hosszú szünetet követően, 1993-ban elevenítették fel a magyarpolányi passiójátszást; ekkor azonban még csak az alkalmi színjátszókörök berkeiben éledezett a szokás. Az újabb nagy fordulat 1998 környékén következett be, amikor Tömöri Péter rendező bevonta a falu közösségét is.
Így aztán lassan negyed évszázada minden pünkösdkor, miután lement a nap, Magyarpolány lakosai – a villanyszerelőtől a péken, az állatorvoson és a mezőgazdasági vállalkozón keresztül egészen a polgármesterig – színészekké válva avatnak be a Megváltó szenvedéstörténetébe az utolsó vacsorától a mennybemenetelig.
– Nálunk családok nőttek fel a passiójátékkal. Van, aki kicsi angyalkaként kezdte, és most már felnőtt szerepet játszik – árulta el a polgármester, aki maga is a kezdetektől fogva szerepel a darabban.
Mint mondja, folyamatosan új jelmezek készülnek, hiszen az utánpótlásnak szüksége van a kosztümökre. Sőt nem csupán a faluból, de jó ideje a környező településekről is érkeznek a szereplők, akik szintén magukénak érzik az előadást. – Minél többen éreznek így, annál nagyobb a siker – mondta Grőber József.
2015-től Pataki András rendezi a passiót, a soproni Petőfi Színház igazgatója az előadást teljesen élővé formálta a szereplők, az énekkar és a zenekar szempontjából egyaránt. A szövegírók – Katona Imre, Németh Ervin és Pataki András – a XVII. századi passiójátékok mellett a csíksomlyói misztériumokat, valamint a Károli Gáspár fordításában készült Bibliát használták forrásanyagként az új rendezésű darabhoz. Szarka Gyula Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja a zenét a festői szépségű, egyedi környezetű helyszínre komponálta. Jézus Krisztus szerepét az egyedüli hivatásos, Dávid Roland énekes-színész játssza, akit idén már a második alkalommal láthatunk a darabban.
Tavaly a járvány miatt ugyan nem tartották meg, idén viszont, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében nem maradhat el ez az egyedülálló előadás: az eddigi, nyár eleji időpontok helyett
augusztus 19–29-ig összesen hat előadással várja az érdeklődőket a magyarpolányi passió a Veszprém megyei, Európa Nostra-díjas település festői szépségű kálváriadombján.
Az esemény fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. Grőber József szerint a passiójátszás nekik már küldetés, egy olyan hagyomány, amelyet éltetniük kell, és tovább kell adniuk a következő nemzedékeknek.
