Országunk kincse itt van

A szenvedélyekről szólt a 30. Zempléni Fesztivál hatodik napja. A Zagyva Banda, amelynek tagjai elkötelezett művelői a magyar népzenének, az élet szenvedélyes szeretetéről dalolt a Royal Tokaji borászat udvarán az Egy nap Mádon rendezvény keretében, a Vivat Bacchus Énekegyüttes, amely éppen húsz éve alakult, a bor és a borivás szenvedélyét énekelte meg a Demetervin pincészet kertjében szintén Mádon, Bartók Béla A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című műveit pedig példátlan szenvedéllyel helyezték dzsesszes alapokra a sárospataki művelődési házban.

Káel Norbert triója a vendég előadó szaxofonossal a sárospataki művelődési házban   Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

Míg Káel Norbert triója nagy teret engedett az improvizációnak, addig Sárik Péter triója (Fonai Tibor bőgőssel, Gálfi Attila dobossal, valamint a közreműködő Bubernyák Zoltánnal) és a Budafoki Dohnányi Zenekar Hollerung Gábor vezényletével az eredeti darabból indult ki. A világ egyik legnépszerűbb operájából, A kékszakállú herceg várából még soha nem készült dzsesszes feldolgozás. Hollerung és zenekara a Sárik Péter Trióval őrületesen izgalmas, újszerű és szenvedélyes előadást hozott létre. Sokkal erőteljesebb lett az opera drámaisága, lendületesebb, gyorsabb lett a mű dinamikája dzsesszesen. Az énekesek – Miksch Adrienn (Judit) és Cser Krisztián (Kékszakállú) – párbeszéde a Bartók-mű klasszikus feldolgozásához képest hangsúlyosabb lett. A közönség megértette, hogy nem érdemes egy párkapcsolatban mindent, a legbelső tudatalatti mélyrétegekig hatolva megtudni a másikról, elég az is, ha szenvedélyesen szeretjük egymást.

(A borítóképen a Sárik Péter Trió és az énekesek, Miksch Adrienn és Cser Krisztián   Fotó: Oszlányi Gyöngyvér)