időjárás 23°C Ulrik 2022. július 4.
logo

Stratégiák, kutatás, régizene

Petrovics Gabriella
2021.08.06. 13:26 2021.08.06. 18:34
Stratégiák, kutatás, régizene

– Örvendetes, hogy a magyar komolyzenei együttesek állami finanszírozását három év alatt sikerült megduplázni, ez a terület jól áll – mondta a Magyar Nemzetnek Vashegyi György. A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnökével a kultúrstratégiai intézmények támogatásáról, az elmúlt másfél év konzekvenciáiról és a nemrég megalakult Haydneum – Magyar Régizenei Központ szerepéről is beszélgettünk.

– A magyar kultúra történetében mérföldkőnek számít, hogy 2021-től összesen mintegy 15 milliárd forinttal emelkedik a Nemzeti Kulturális Tanács tizennyolc kultúrstratégiai intézményének állami támogatása. A törvényt előkészítő munkálatokban miként vett részt?

– A Nemzeti Kulturális Tanácsot (NKT) 2019 decemberében törvény hívta életre, melynek előkészítésében nem volt szerepem, de annak alapján – mint a Magyar Művészeti Akadémia elnöke – lettem a tanács tagja. Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 30-ai hatállyal a tagok közül engem kért fel az NKT vezetésére, azonban a koronavírus-járvány hullámai erőteljesen befolyásolták a tanács munkáját, időrendjét. Először a kultúrstratégiai intézmények 2021–2025 közötti biztonságos, tervezhető, magas színvonalú, anyagi értelemben stabil működéséhez szükséges pluszforrásokat készítettük elő: ebben nagy segítségemre volt Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos. Jelenleg az egyes kulturális területekre a 2022–2026 évekre vonatkozó stratégiákat dolgozzuk ki, hiszen a kormány elképzelése szerint ezek a kultúrstratégiai intézmények a magyar kulturális élet zászlóshajói.

– A stratégiák kidolgozása új projekteket is magába foglal az intézmények részéről?

– Azt kértem az intézményvezetőktől, hogy a stratégiák kidolgozását ne úgy éljék meg, mint egy újabb lehetőséget a saját intézményük feltőkésítésére, inkább a teljes ágazatokra kiterjedő, innovatív javaslatokkal álljanak elő. Egyes területeken persze – például a táncművészet terén – alapvető forrásigényekről is joggal van szó, de a teljes kulturális bérrendezés mégsem NKT-, hanem kormányzati feladat. Reményeink szerint szeptemberben végzünk az új anyag összeállításával: szeretnénk, ha a kormány október–november tájékán el is fogadná azt. Az opera- és operettjátszáson kívüli a magyar klasszikus zenei stratégia kialakítását Káel Csabával, a Művészetek Palotája vezérigazgatójával közösen menedzseljük, hiszen a tanácsban kettőnk tevékenysége és szakértelme áll legközelebb ehhez a területhez. Örvendetes, hogy a magyar komolyzenei együttesek állami finanszírozását három év alatt sikerült megduplázni, ez a terület jól áll: 2019-ben kilencmilliárd, 2022-ben 18 milliárd forint támogatást kapnak. Ez hatalmas dolog, mert e forrás hozzárendelése zömmel a pandémia alatt történt. Mindez jól mutatja, hogy a kormány a kultúrát nemzeti stratégiai területként kezeli. E tekintetben pedig nagyon szerencsések vagyunk, hiszen ez nem minden országban van így, sokszor a nálunk gazdagabbakban sem.

– Ha az elmúlt másfél évet tekintjük, milyen konzekvenciák vonhatók le a kultúra területén?

– Részben felül kellett vizsgálnom saját korábbi véleményemet, mely szerint túlzónak véltem a magyar állami jelenlétet a kulturális területen, de ez a rendkívüli időszak megmutatta, hogy ennek olykor vannak nagy előnyei is. Ha például a nyugat-európai zenei, akár régizenei területet nézem, ott valószínűleg súlyosabb károk keletkeztek, mint nálunk. Emellett az online világ hatalmasat lépett előre, viszont most a közönséget vissza kell szoktatnunk a színház- és koncerttermekbe is.

– Apropó, régizene: megalakult nemrég a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, egyelőre budapesti székhellyel. Az intézmény milyen szerepet tölt be a hazai zenei életben?

– A historikus régizenejátszás a hetvenes években indult útjára, s a nyolcvanas évek végére a magyar régizene-mozgalom a világ élvonalához tartozott. A Hungaroton állami hanglemezkiadó sorra jelentette meg sikeres és úttörő felvételeit, olyan jelentős előadókkal, mint Zádori Mária, Nicholas McGegan, Németh Pál, Spányi Miklós, a Capella Savaria, a Concerto Armonico és a Festetics Kvartett. A felsoroltak magas színvonalú működése komoly európai elismertséget hozott a magyar kultúrának ezen a speciális területen is. Ahogy az imént már utaltam rá, az állami jelenlét régóta nagyon erőteljes a magyar kultúrában, de a rendszerváltozás pillanatában a magyar klasszikus zenei intézményrendszerben a régizenejátszásnak sajnos nem volt biztos helye, csupán eseti támogatása. Egyfajta bénultság lett úrrá a magyar kulturális életen 1990 után: az eseti támogatások szinte teljesen megszűntek, és további forráshiányos évek, évtizedek következtek. Az 1990–91-ben általam megalapított Purcell Kórus és Orfeo Zenekar éppen ebbe a nehéz helyzetbe érkezett a piacra, s bennem 1998-ra érett meg annak gondolata, hogy a régizenejátszás támogatására és koordinálására feltétlenül egy állami intézményre lenne szükség. Először 1998-ban, Hámori József miniszernek írtam egy erről szóló tervezetet, amit azóta minden kulturális kormányzathoz eljuttattam, mindig támogatásukat kérve. A kormány végül 2020 tavaszán döntött úgy, hogy 2021-ben megalapítja ezt az intézményt, és már forrást is biztosít hozzá a 2021. évi költségvetésben.

– És mire utal az intézmény nevének első fele, a Haydneum?

– Az elmúlt bő évtizedben rájöttünk arra, hogy az eredeti régizene-tervezetet érdemes kibővíteni a magyar vonatkozású régizenei repertoár kutatásával is, nagyjából a Versailles-i Barokk Zenei Központ működésének mintájára. A magyarországi Haydn-kultuszból kinőve, azt továbbfejlesztve is rengeteg a felfedeznivaló a Joseph Haydn körüli magyar vonatkozású zenei hagyaték kapcsán. Azáltal, hogy a Haydneum „kétarcú” intézmény, mi dönthetjük el, hogy egy-egy program vagy fesztivál szervezésekor hová helyezzük a fókuszt.

– Ősszel nyitófesztivált rendeznek több budapesti helyszínen. Mely zenekarokkal találkozhat a közönség?

– Nagyon reméljük, hogy meg tudjuk tartani a koncerteket október 4. és 6. között Budapesten. Október 4-én 19.30-tól a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar hangversenyével kezdődik a fesztivál a Művészetek Palotájában. Október 5-én és 6-án világhírű külföldi előadók – a párizsi Les Talens Lyriques és a Freiburgi Barokk Zenekar – mellett fellép az idén negyvenesztendős Capella Savaria, valamint a kiemelkedő új magyar régizenész-generációt képviselő Budapest Bach Consort is.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.