Történészi kérdések és válaszok Trianonról

Trianon kapcsán mindig van újabb kutatási részterület vagy megválaszolásra váró kérdés. Időről időre szükséges az újabb kutatási eredményeket közzétenni.

Vaskos, csaknem félezer oldalas kötet jelent meg az 1920. június 4-i trianoni békediktátum előzményeiről és következményeiről a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár és a Magyar Napló Kiadó közös gondozásában, Anka László szerkesztésében. Trianon tavalyi centenáriumához kapcsolódóan az elmúlt másfél-két évben sorra jelentek meg könyvek a témakörről, s ennek kapcsán fölmerülhet a kérdés: lehet-e újat mondani, s egyáltalán szükséges-e és indokolt-e „ilyen gyakran” szót ejteni – tudományos, ismeretterjesztő vagy éppen publicisztikai területen – a történelmi magyar államot megszüntető békediktátumról?

A „Valami fáj, ami nincs”. A trianoni békekötés előzményei és következményei című könyv, s a benne olvasható kéttucatnyi tanulmány arra hívja föl a figyelmünket, hogy Trianon kapcsán mindig van újabb kutatási részterület vagy megválaszolásra váró (ha nem is történetileg „központi”) kérdés, s hogy időről időre szükséges az újabb kutatási eredményeket a történészszakma és a szélesebb érdeklődő közvélemény számára közzétenni.

Az impozáns, kemény táblás és a világhálón is elérhető könyvben – amely az intézet szervezésében tavaly tartott többnapos konferencia anyagát közli – helyet kapott szaktanulmányok hat fejezeten keresztül tárgyalják a békediktátum körülményeit. Vizsgálják a nemzetközi előzményeket és következményeket, Magyarország 1918–1919-es megszállását, illetve a békekötés és a hazai politika kapcsolatát, de olvashatunk politikusportrékat (mint például Friedrich István és Huszár Károly miniszterelnök, s Habsburg József főherceg tevékenységéről), valamint a menekültek és a nemzetiségek körülményeit elemző írásokat, ugyanakkor a Trianon utáni kultúra és közösségi emlékezet témaköréből is kerültek bele dolgozatok.

A nemzetközi kapcsolatok területéről tehát éppúgy válogatott a szerkesztő a gyűjteménybe érdekes írásokat, mint a helytörténeti folyamatok lokális világáról. Ennek megfelelően természetesen eltérő történeti forrásadottságokkal, de mindig szakmai és tudományos újdonságokat közölve kerültek sajtó alá rendezésre ezek a tanulmányok. Többek között újabb ismereteket szerezhetünk a református egyháznak vagy éppen a Vatikánnak és az Apostoli Szentszéknek a trianoni békekötéshez való viszonyáról Kovács Kálmán Árpád, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársa, illetve Bertalan Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem docense tollából. Popély Gyula felvidéki történész Pozsony 1919-es csehszlovák „elrablásáról” írt, míg Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltárának vezetője a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem „jogellenes és erőszakos elfoglalásáról”, valamint a (végül Szegedre került) professzorok és a hallgatók elűzéséről közölt forrásértékű cikket.

Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a trianoni békediktátum „keserű piruláiról” írt, vagyis arról, hogy a hazai közvélemény hogyan szembesült a vesztes háború okozta békeszerződés területi következményeivel, a békediktátum aláírásának elkerülhetetlenségével és annak a nemzetgyűlés általi kötelező becikkelyezésének megalázó folyamatával. Szakály Sándor professzor a Horthy Miklós vezetésével Szegeden létrejött Nemzeti Hadsereg megalakulásának körülményeit és első éveinek folyamatait tekintette át. A hazai németek Trianon utáni helyzetéről és magatartásáról Baumgartner Bernadette, a Müncheni Magyar Intézet a Regensburgi Egyetemen vendégoktatója és Orosz László, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa közölt érdekes tanulmányokat.

Szakály Sándor akadémiai doktor, történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója a kötet előszavában a következő megszívlelendő gondolatokat fogalmazta meg. „Természetesen felmerülhet a kérdés – és kell is, hogy felmerüljön valamennyiünkben –, hogy a múlt ilyen formában történő felidézése változtat-e a helyzeten, a történészi kérdésfeltevések és az arra adott – ugyancsak – történészi válaszok megváltoztathatják-e a múltat? Nem változtatják meg, de elősegíthetik megőrizni a magyarság történetében meghatározó történést, amely meghatározta a mi 20. és immáron a 21. századunkat is. Olyan kötetet vehet a kezébe a tisztelt olvasó, amely a fentebb felvázoltakra hiteles válaszokat adó tanulmányokat tartalmaz, olyanokat, amelyeket magyarországi és a határainkon kívül élő magyar történészek írtak a legjobb tudásuk és ismereteik alapján.”

„Valami fáj, ami nincs”. A trianoni békekötés előzményei és következményei. Szerkesztette Anka László. Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár – Magyar Napló Kiadó, 2020. Veritas Könyvek, 18. kötet.

(A borítóképen az Osztrák–Magyar Bank városi székháza Kolozsváron 1915-ben. Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége)