A tökéletes fáraó sírkamrája

II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának kalandos felfedezését tárja elénk a Szépművészeti Múzeum mától megtekinthető időszaki kiállítása, amelynek középpontjában a fáraó sírkamrájának méretarányos, valósághű rekonstrukciója áll. Emellett közelebbről vehetjük szemügyre az eredeti ásatási naplókat, fotográfiákat, rajzokat és különböző műtárgyakat is.

Fotó: Bach Máté

– Bármely kulturális metropolisz büszke lehetne a most nyíló A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora című időszaki kiállításra. A tárlat első változatát a milánói MUDEC-ben mutatták be 2017-ben, a Szépművészeti Múzeumban most nyíló tárlat a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de új műtárgyrepertoárral várja a látogatókat – mondta a tárlat csütörtöki sajtóbejárásán Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Mint felidézte, a budapesti kiállítást 2020 tavaszán tervezték megnyitni, azonban a pandémia miatt el kellett halasztani. – Az olaszországi múzeumokból érkezett műtárgyakat és a Szépművészeti saját anyagát többek között a londoni British Museumból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a hannoveri Museum August Kestnerből, a hazai közgyűjteményből, illetve magángyűjtőtől érkezett kölcsönzés egészíti ki – emelte ki Baán László.
Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője, a tárlat egyik kurátora a sajtóbejáráson elmondta, hogy a projekt húsz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Milánói Egyetem megvásárolta a II. Amenhotep sírját 1898-ban felfedező francia régész, Victor Loret jegyzeteit.
– Ez volt a tökéletes fáraó tökéletes felfedezése – hangsúlyozta az olasz egyiptológus, hozzátéve: korábban a régészet elsősorban régi tárgyak begyűjtését jelentette. Loret azonban már nem csupán erre koncentrált, méterről méterre haladva mindent részletesen feltárt és dokumentált.
– II. Amenhotep az egyiptomi Újbirodalom idején, a 18. dinasztia egyik fáraójaként uralkodott körülbelül 3400 évvel ezelőtt, a Kr. e. XV. század utolsó éveiben. Azért nevezték tökéletes fáraónak, mert egyrészt békés korszakot hozva, sikeresen megtartotta apja, az Egyiptom Napóleonjának is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek a mai Iraktól Dél-Szudánig terjedtek. Másrészt II. Amenhotep híres volt jó fizikai kondíciójáról: futásban, íjászatban, evezésben és lovaglásban is kiemelkedő eredményeket ért el. Ezt sugallja a kiállításba belépőket fogadó uralkodói büszt is, amely egyszerre sugároz erőt és békét – mutatott rá Patrizia Piacentini.

Fotó: Bach Máté

A kiállításban helyet kapott II. Amenhotep tejtestvére, Kenamon harci szekerének pontos másolata, az egykori vadászatokat és hadjáratokat pedig egy korabeli egyiptomi íj idézi fel. Gazdag anyag mutatja be a korabeli elit mindennapi életét, így az üvegvitrinekben láthatunk kozmetikai kellékeket, ékszereket, hajtűket, vászonkelmét, fonott tálat, sőt még parókához való hajfonatokat is.
Mint a 18. dinasztia számos fáraóját, II. Amenhotepet is a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. A felfedezést és annak előzményeit dokumentumokon, térképeken, korabeli nemzetközi és magyar újságokon, valamint számos fényképen keresztül ismerhetjük meg. Patrizia Pia­centini elmondása szerint az újbirodalmi királymúmiák jelentős többségét nem saját sírkamrájukban találták meg, őket ugyanis még az ókorban közös rejteksírokba helyezték át a sírrablók elleni védekezésként. Ezért is számított szenzációnak, hogy II. Amenhotep múmiáját saját sírkamrájában és szarkofágjában tárta fel Victor Loret, később az oldalkamrákban további kilenc újbirodalmi fáraó rejteksírját is felfedezve. Ennek a sírkamrának a hű másolata áll a tárlat középpontjában, falain rajzokkal és hieroglafikus feliratokkal bemutatva a király túlvilági útját, középen a hatalmas kőszarko­fággal. A kiállítás utolsó egysége pedig a korabeli újbirodalmi elit temetkezési szokásaiba és túlvilági elképzeléseibe nyújt betekintést.
A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora című tárlat kurátorai: Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője széles körű ismeretanyagot tárnak elénk. A műtárgy­anyagot több mint háromszáz oldalas magyar–angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus egészíti ki, amit a tárlat végén érdemes fellapozni. A kiállítás péntektől 2022. január 9-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.

(A borítókép és a galéria Bach Máté munkája)