Egy hónap múlva magyar horrorfilm debütál a mozikban

Huszonhat külföldi fesztivál után végre a magyar nézők is láthatják Bergendy Péter tizenhárom díjat nyert filmjét, a Post Mortemet.

Magyar Nemzet
2021. 09. 28. 12:00
Post Mortem-Day30 Fotó: Attila Szvacsek
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Huszonhat külföldi fesztivál után – melyek közül 18-on a versenyprogramban szerepelt – egy hónap múlva, október 28-tól végre a magyar nézők is láthatják Bergendy Péter új, eddig tizenhárom díjat nyert filmjét, a Post Mortemet. A különleges hangulatú, a hazai filmekben ritka digitális látványelemeket is felhasználó alkotás 524 snittjében van számítógépes trükk, a legnehezebb jelenetekben a Trónok harcában és a Bosszúállók: Ultron korában is dolgozott kaszkadőrök láthatók, a kísértetek mozgásait pedig Egon Schiele rajzai inspirálták. 

A Post Mortem főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina.

 Mellettük olyan nagyszerű színészeket láthatunk a filmvásznon, mint Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor. 

Tavaly októberben a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt Bergendy Péter horrorfilmjének világpremierje. A Post Mortemet azóta 26 fesztiválon vetítették óriási sikerrel, köztük nemrégiben a világ egyik legrangosabb horrorseregszemléjén, a FrightFesten, ahol London legmenőbb mozijában, a híres Cineworld Empire-ben a Leicester Square-en volt a brit bemutató, legutóbb pedig a Pármai Nemzetközi Zenei Filmfesztiválon, amelyen szombaton a legjobb filmnek járó Violetta d’Argento díjat kapta meg.

Története is hátborzongató: 1918 fagyos telén Tomás, a fiatal vándorfotós (Klem Viktor) abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves kislány (Hais Fruzsina) hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfeletti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, és ő elhatározza, hogy kideríti, mi a céljuk. 

A post mortem fotók készítése a 19. században az egész nyugati féltekén elterjedt volt, sőt még az 1930-as évekből is maradtak fenn ilyen képek, amelyek az utolsó emléket őrzik meg az elhunytról – többnyire a családja körében. 

Egy amerikai fotós különleges, misztikus történetéről szól Bán Mór A halottfényképész című, nemrég megjelent regénye is. 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.