Keresztény alapokon a szélsőségek ellen

Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson két későbbi katolikus egyházfő is jelen volt: Tiszteletreméltó XII. Piusz pápa és Szent VI. Pál. Az eseménynek nemzetközi politikai üzenete is volt, hiszen a szovjet kommunista diktatúra ateizmusa és a nácizmus fajelmélete – ahogy akkoriban katolikus részről nevezték: a faji újpogányság – elleni keresztény összefogást és fellépést sürgette.

Miklós Péter
2021. 09. 13. 9:28
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az András Ferenc, Bereményi Géza és Kertész Ákos által írt, András Ferenc rendezte Veri az ördög a feleségét (1977) című magyar filmszatírában az egyik szereplő, idősebb Kajtár István nyugdíjas mozdonyvezető a családjához augusz­tus 20-ra látogatóba érkező Vetró Géza elvtárssal, szocialista pártállami funkcionáriussal beszélgetve emlékezik vissza arra, amikor az Aranyvonatot, amely a Szent Jobbot szállította országjáró körútjára, vezette 1938-ban. Ugyanekkor idézi föl az 1938-as Szent István-évet – a magyar katolicizmus hármas szent évét – és az azzal párhuzamosan Budapesten 1938. május 25. és 29. között megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust, amelynek egyik eseményén Euge­nio Pacelli bíboros, a későbbi Tiszteletreméltó XII. Piusz pápa – aki 1939 és 1958 között állt a katolikus egyház élén – tört magyarsággal mondta hazánkról: „Szuz Maria orszaga”.
A fent említett történet és a film természetesen fikció, a történelmi esemény azonban valós. Hiszen – mint a korabeli sajtó számos tudósításából tudjuk – Eugenio Pacelli mint XI. Piusz pápa apostoli legátusa és személyes képviselője ezekkel a magyar szavakkal köszöntötte az őt váró magyar keresztényeket Budapestre érvén: „Éljen az eucharisztikus kongresszus! Éljen Krisztus király! Éljen Magyarország Nagyasszonya! Éljen Szent István apostoli király! Éljen Magyarország!”
Az 1938-as hármas szent év eseménysorozatával a magyar állam és a katolikus egyház közösen ünnepelte az államalapító Szent István apostoli király halálának kilencszázadik évfordulóját és az egyetemes katolikus világegyház nagy ünnepét, az eucharisztikus világkongresszust, valamint a magyar katolikusok megemlékeztek az ország Szűz Máriának való, kilenc évszázaddal korábbi fölajánlásáról is. Az első keresztény magyar uralkodó ugyanis halálakor – amely Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én következett be – az országot és koronáját, mivel egyenesági férfiörököse nem volt, Szűz Máriának mint a magyarok égi pártfogójának (Patrona Hungariae) oltalmába ajánlotta. 
A hármas szent év pompás és monumentális, ugyanakkor az ezeréves magyar kereszténység erejét és tömegbázisát is reprezentálni igyekvő fővárosi és országos rendezvényei olyan nagy hatással voltak a kortársakra, hogy még a református Horthy Miklós kormányzó, Magyarország akkori államfője sem tudott róla megindultság nélkül írni emlékirataiban. Mint fogalmazott: „Rendkívüli magas kitüntetés volt ez a számunkra, amit méltóan meg is becsültünk. A bíboros államtitkár úr nem sajnálta a fáradtságot, hogy a sok nyelven kívül, melyet folyékonyan beszélt, még a mi nyelvünket is megtanulja. Aki részt vett a Hősök terén az ezredéves emlékmű előtt tartott főpapi misén, aki látta az esti körmenetet a Dunán, amint a legméltóságosabb oltáriszentség kivilágított hajón vonult fel számos más hajó kíséretében a fényárban úszó partok között, az ezeket a mélységesen megkapó élményeket sohasem fogja elfeledni.”
Az 1938. májusi budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson részt vett – az 1963 és 1978 között Róma püspökeként szolgáló – Szent VI. Pál pápa is: akkor még mint Giuseppe Battista Montini vatikáni helyettes államtitkár, az Apostoli Szentszék protokollfőnöke. Később Milánó érsekeként 1956-ban imádkozott a magyar forradalom és szabadságharc ügyéért és áldozataiért, a második vatikáni zsinatot lezáró egyházfőként pedig sokat tett a katolicizmus modernizációjáért és megújulásáért.
Hogy miért éppen Budapesten rendezték meg a második világháború előtti utolsó békeévben az eucharisztikus világkongresszust, arra Közi-Horváth József katolikus pap és politikus (aki később a nyilas és a kommunista diktatúra ellen is föllépett, s aki a XX. század második fele nyugati magyar emigrációjának jeles alakja volt), mint az esemény egyik szervezője így emlékezett három évtizeddel később: „A kommunizmussal és a nemzetiszocializmussal egyaránt határozottan szembenálló egyházfő a Sztálin ateista rémuralma és Hitler félpogány diktatúrája közt fekvő és mindkettő által elnyeléssel fenyegetett, Közép-Európa szívének tekinthető magyar fővárosban akarta meghirdetni újra és hangosan az eucharisztikus Krisztus szeretetparancsát és kívánta felhívni a hívő világ figyelmét a különböző színben és ruhában, de ugyanazon romboló céllal fellépő istentelen irányzatok által megsértett Isten iránti engesztelés kötelességére.”

(A borítólépen: Hősök tere az Eucharisztikus Világkongresszus megnyitásakor, középen felemelt kézzel Eugénio Pacelli bíboros, aki XI. Pius pápát képviselte, később Ő lett XII. Pius pápa. Fotó: Fortepan/Új Ember hetilap)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.