„Egy király feszt lesz!” – harangozták be a Királyfeszt promóvideójában. Merész állítás, de a szervezők nem lódítottak, hisz valóban az lett. Ahhoz képest, hogy először szerveztek hagyományőrző fesztivált a rákosmezei Királydombon, középkori országgyűléseink helyszínén, szombaton és vasárnap több mint négyezren voltak kíváncsiak a rendezvényre. Ez már csak azért is szép szám, mert a parlament tavaly decemberben nyilvánította nemzeti emlékhellyé a helyszínt, és még nem szerepel a pestiek mentális térképén. A Királyfesztet szervező Magyar Patrióták Közösségének, az emlékhellyé nyilvánítás kezdeményezőinek éppen az volt a céljuk, hogy mindenki megismerje a Királydombot, és a hely szelleméhez méltón emlékezzen arra, hogy egykor itt döntöttek az ország sorsáról, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, királlyá pedig Károly Róbertet.
Középkori magyar zászlók alatt mentünk be a Királyfeszt területére, és fent a domb tetején egy hatalmas, vörös sátorhoz jutottunk, ahol ötszáz évvel ezelőtt a király sátra állhatott. E hatalmas sátorrekonstrukciót erre az alkalomra készítették, ilyet Magyarországon még sosem csináltak. Sorban álltak a fesztiválozók a sátor előtt, bent pedig egy trónszéket, mellette Mátyás király vértjének rekonstrukcióját láthatták, melyet két marcona középkori katona őrzött. A Hollóének Hungarica középkori zenét játszott egész délután, és nemcsak a színpadon, hanem belevegyültek a közönségbe, sokan körtáncot jártak a dudás, lantos zenéjükre. A nap egyik fénypontja Szalóki Ági koncertje volt, aki gyönyörű középkori keresztény dalokat is énekelt, és szerepjátékot is játszott a koncertet hallgató gyerekekkel. Utána Agócs Gergely és a Fonó zenekar lépett fel Pál István „Szalonnával”, a neves néprajzkutató a dél-kaukázusi türk nyelvű népek és a magyar népzene közötti párhuzamokat is bemutatta a színpadon egy-egy népdal eljátszásával. A vásári forgataggal szemben a hagyományőrzők középkori mesterségek titkaiba avatták be a fiatalokat, de huszárok és második világháborús magyar katonák is megjelentek, hisz a színpadon az Ősök és hősök című nemzeti identitást erősítő, történelmi rövidfilmeket vetítették. Vasárnap a Cimbaliband és Waszlavik „Gazember” László teremtett jó hangulatot.
Mindenképpen a rendezvény pozitívumának mondható, hogy rengeteg budapesti kisgyerekes család látogatott el a rendezvényre. Többükkel szóba elegyedtem, dicsérték a királyi sátrat, a koncerteket és a középkori hagyományőrzők gyerekfoglalkozásait is. A szülők azt is elmondták, hogy örülnének, hogyha a nemzeti emlékhellyé nyilvánított Királydomb területén továbbra is megszerveznék a fesztivált, és a hely olyan maradna, mint most, mert egy páratlan történelmi-rekreációs terület jött létre a X. kerület és a város szívében.
