Szövegbuborék minden mennyiségben és magyar társadalmi krimi

A magyar irodalom nemzetközi népszerűsítéséért is felelős Petőfi Kulturális Ügynökség tavaly két rangos reklámszakmai díjjal is elismert angol nyelvű kiadványsorozatába az elmúlt évtized legjobb magyar krimijei és képregényei is bekerültek.

Forrás: Petőfi Irodalmi Ügynökség

A „Mindennapi csodák, csodás mindennapok” szlogent viselő gyerekirodalmi katalógus – New Hungarian Childlit 10,0 Tales – legújabb kiadásában tizenkét mű kapott helyet. Szerkesztő Harmath Artemisz irodalomtörténész, irodalomkritikus.

A kortárs magyar prózairodalom tavalyi gyöngyszemeit bemutató katalógus legújabb száma, a New Hungarian Fiction – 12,7 Books középpontjában az egyéni, családi és társadalmi traumák, valamint azok feldolgozásának lehetőségei állnak. A kiadvány szerkesztője Jászberényi Sándor író.

Szövegbuborék minden mennyiségben 

A New Hungarian Comics and Graphic Novels – Speech Bubbles to Leave You Speechless című katalógus az elmúlt évtized magyar képregényeiből válogat. A katalógus célja, hogy bemutassa a kortárs magyar képregény jellemző tendenciáit, és felvillantsa a könyvnyi terjedelmű képregények témabeli, műfajbeli és esztétikai sokszínűségét. A bemutatott képregények közül több elnyerte a Magyar Képregény Szövetség évente átadott díját, az Alfabéta-díjat, több cím pedig a jelöltek között szerepelt. A hiánypótló válogatást dr. Szép Eszter képregénykutató, a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál igazgatója jegyzi: „A képregényeket öt csoportba rendeztem: a »Néhány hős hallgat« képregényeiben a hősöknek egyedi vizualitású fantáziavilágokban kell céljuk felé haladniuk (Felvidéki Miklós: Noname, Matz-Futaki Attila: Ink, Vidák Zsolt: Pipien Molestus – Meditation Special). A »Művészetet lélegzemordítok« cím alatt olyan képregénykönyvek szerepelnek, melyek az alkotással és a művészi örökségünkhöz való viszonnyal (is) foglalkoznak (Lakatos István: Lencsilány, Dudich Ákos–Oravecz Gergely: A Faith No More képes testamentuma, Kálmán Áron: Csontváry). A »Nem karikacsapás« alfejezetben bemutatott képregények között van történelmi, posztapokaliptikus, társadalmi, és az élet nagy és banális kérdéseit vizsgáló is, a különféle esztétikai és műfaji jegyek ellenére is közös bennük, hogy az emberlét és az emberi kitartás kérdései (is) foglalkoztatják alkotóikat (Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán, Sinonimo–Levi: Királyok és Keresztek, Lakatos Botond: Gilisztalázadás, Marjai Petra: Eki & Coco). Az »Össze fogod koszolni a khakiinged« két kalandképregényt mutat be, az egyik az Indiana Jones-örökség folytatása, a másik történelmi szereplők és események steampunk átdolgozása (Pilcz Roland: YKX, Somogyi György–Dobó István–Tebeli Szabolcs: Kittenberger). Végül az »Egy csipet varázslat« címszó alatt a kortárs magyar gyerekképregények közül válogattam (Tálosi András–Molnár Gábor–Koska Zoltán: Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai, Maria Surducan–Benczédi Anna Júlia: A vízitündér).”

A magyar társadalmi krimi az új skandináv krimi

Kálai Sándor irodalomtörténész, kultúrakutató (Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék) az elmúlt egy évtizedben számos írást szentelt a populáris kultúra – és ezen belül a krimi – történetének. 

A kortárs magyar krimiválogatás szerkesztésének legfontosabb elve az volt, hogy ne csak az elmúlt évek megjelenéseiről, hanem a rendszerváltás óta zajló folyamatokról is reprezentatív képet adjon. Ezért jut benne központi hely Kondor Vilmosnak, aki a műfaj hazai újrapozícionálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett különböző regénysorozataival. A kiadványból kiderül, hogy melyek a legfontosabb sorozatok (Baráth Katalin, Hász Róbert, Csabai László), hogyan jelennek meg a történelmi krimik mellett a kortárs ügyeket feldolgozó regények, illetve az is, hogy a műfaj képviselői között szinte egyenlő arányban találunk nőket és férfiakat. Az egyre sokszínűbb magyar krimi nemcsak a műfaji invenciók miatt érdemel figyelmet, hanem a feldolgozott politikai, társadalmi kérdések miatt is – a műfaj azért is népszerű az írók és az olvasók körében, mert nagyon érzékeny a társadalmi folyamatokra, gyorsan képes reagálni a politikai, gazdasági, társadalmi problémákra. Az, ahogyan a szerzők lokális variációit adják a globális jelenségeknek (gondolhatunk itt például a nők történetének központba helyezésére Baráth Katalin, Molnár T. Eszter, Szlavicsek Judit és mindenekelőtt Cserháti Éva regényeiben), méltán tarthat számot nemcsak a magyar, hanem az európai olvasók érdeklődésére is.

A Petőfi Kulturális Ügynökség a kiadványokat online formában juttatja el a külföldi kiadóknak és könyves szakembereknek, illetve színházaknak. Remélhetőleg a koronavírus-járvány enyhülésével a könyvvásárok magyar pavilonjaiban nyomtatott formában is bemutathatja a sorozatot.