Szövegbuborék minden mennyiségben és magyar társadalmi krimi

A magyar irodalom nemzetközi népszerűsítéséért is felelős Petőfi Kulturális Ügynökség tavaly két rangos reklámszakmai díjjal is elismert angol nyelvű kiadványsorozatába az elmúlt évtized legjobb magyar krimijei és képregényei is bekerültek.

Forrás: Petőfi Irodalmi Ügynökség

A Petőfi Kulturális Ügynökség 2020-ban indította útjára a magyar irodalom egyes szeleteit és zsánereit bemutató „best of” kiadványsorozatát, mellyel a Hipnózis Kreatív Reklámversenyen ezüstdíjat és az RGB Creative Design Awardon bronz-díjat nyertek. Az immáron tizenegy kötetesre bővült szériába a széppróza, a dráma és a gyerekirodalom mellett új műfajként került be a krimi és a képregény. 

Az angol nyelvű katalógusok célja, hogy átfogó képet nyújtsanak az utóbbi évek magyar irodalmának legjobb műveiről a nemzetközi könyvesszakma szereplői számára. A sorozat alkotói továbbra is törekedtek arra, hogy a kiadványsorozat első pillantásra felismerhető legyen, a dizájn tekintetében mind a tizenegy kötet ugyanazt a vizuális koncepciót követi.

Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója, a sorozat főszerkesztője így nyilatkozott: „Tavaly a formával és a nyelvvel dolgoztunk. Az volt a célunk, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a profi reklámosok-marketingesek és az avatott irodalmárok között. A fő kérdés az volt, hogyan tudjuk az irodalmi műveket jól és fogyaszthatóan kommunikálni. Ha belterjesen beszélsz, csak egy szűk irodalmár közeget érsz el. Ha viszont túlságosan el akarod adni, akkor nem egy elegáns és vagány kiadványt csinálsz, hanem egy tűzijátékos reklámbrosúrát. Úgy érzem, megtaláltuk a kettő közti harmonikus egyensúlyt, mind kivitelben, mind tartalomban. Ezt igazolja vissza a két rangos szakmai elismerésünk is, és a számtalan pozitív visszajelzés is. Idén bővítettük a koncepciót: olyan emberek, egyetemi tanárok, elismert alkotókat bíztunk meg a válogatással, akik mélységeiben ismerik az adott irodalmi zsánert.”

Az újonnan megjelent kiadványok szerkesztésére az egyes műfajok elismert szakértőit kérte fel a Petőfi Kulturális Ügynökség.

Traumafeldolgozás, Covid–19-hatások és mindennapi csodák

A második számmal jelentkező drámakiadvány – New Hungarian Drama 10,1 Plays – tíz kortárs drámája szinte kivétel nélkül a mindennapi izolációval foglalkozik. Talán a Covid–19 hatásának is betudható, hogy az utóbbi évben a megszokottnál nagyobb számban láttak napvilágot kevés szereplős kamaradrámák. 

A „Mindennapi csodák, csodás mindennapok” szlogent viselő gyerekirodalmi katalógus – New Hungarian Childlit 10,0 Tales – legújabb kiadásában tizenkét mű kapott helyet. Szerkesztő Harmath Artemisz irodalomtörténész, irodalomkritikus.

A kortárs magyar prózairodalom tavalyi gyöngyszemeit bemutató katalógus legújabb száma, a New Hungarian Fiction – 12,7 Books középpontjában az egyéni, családi és társadalmi traumák, valamint azok feldolgozásának lehetőségei állnak. A kiadvány szerkesztője Jászberényi Sándor író.

Szövegbuborék minden mennyiségben 

A New Hungarian Comics and Graphic Novels – Speech Bubbles to Leave You Speechless című katalógus az elmúlt évtized magyar képregényeiből válogat. A katalógus célja, hogy bemutassa a kortárs magyar képregény jellemző tendenciáit, és felvillantsa a könyvnyi terjedelmű képregények témabeli, műfajbeli és esztétikai sokszínűségét. A bemutatott képregények közül több elnyerte a Magyar Képregény Szövetség évente átadott díját, az Alfabéta-díjat, több cím pedig a jelöltek között szerepelt. A hiánypótló válogatást dr. Szép Eszter képregénykutató, a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál igazgatója jegyzi: „A képregényeket öt csoportba rendeztem: a »Néhány hős hallgat« képregényeiben a hősöknek egyedi vizualitású fantáziavilágokban kell céljuk felé haladniuk (Felvidéki Miklós: Noname, Matz-Futaki Attila: Ink, Vidák Zsolt: Pipien Molestus – Meditation Special). A »Művészetet lélegzemordítok« cím alatt olyan képregénykönyvek szerepelnek, melyek az alkotással és a művészi örökségünkhöz való viszonnyal (is) foglalkoznak (Lakatos István: Lencsilány, Dudich Ákos–Oravecz Gergely: A Faith No More képes testamentuma, Kálmán Áron: Csontváry). A »Nem karikacsapás« alfejezetben bemutatott képregények között van történelmi, posztapokaliptikus, társadalmi, és az élet nagy és banális kérdéseit vizsgáló is, a különféle esztétikai és műfaji jegyek ellenére is közös bennük, hogy az emberlét és az emberi kitartás kérdései (is) foglalkoztatják alkotóikat (Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán, Sinonimo–Levi: Királyok és Keresztek, Lakatos Botond: Gilisztalázadás, Marjai Petra: Eki & Coco). Az »Össze fogod koszolni a khakiinged« két kalandképregényt mutat be, az egyik az Indiana Jones-örökség folytatása, a másik történelmi szereplők és események steampunk átdolgozása (Pilcz Roland: YKX, Somogyi György–Dobó István–Tebeli Szabolcs: Kittenberger). Végül az »Egy csipet varázslat« címszó alatt a kortárs magyar gyerekképregények közül válogattam (Tálosi András–Molnár Gábor–Koska Zoltán: Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai, Maria Surducan–Benczédi Anna Júlia: A vízitündér).”

A magyar társadalmi krimi az új skandináv krimi

Kálai Sándor irodalomtörténész, kultúrakutató (Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék) az elmúlt egy évtizedben számos írást szentelt a populáris kultúra – és ezen belül a krimi – történetének. 

A kortárs magyar krimiválogatás szerkesztésének legfontosabb elve az volt, hogy ne csak az elmúlt évek megjelenéseiről, hanem a rendszerváltás óta zajló folyamatokról is reprezentatív képet adjon. Ezért jut benne központi hely Kondor Vilmosnak, aki a műfaj hazai újrapozícionálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett különböző regénysorozataival. A kiadványból kiderül, hogy melyek a legfontosabb sorozatok (Baráth Katalin, Hász Róbert, Csabai László), hogyan jelennek meg a történelmi krimik mellett a kortárs ügyeket feldolgozó regények, illetve az is, hogy a műfaj képviselői között szinte egyenlő arányban találunk nőket és férfiakat. Az egyre sokszínűbb magyar krimi nemcsak a műfaji invenciók miatt érdemel figyelmet, hanem a feldolgozott politikai, társadalmi kérdések miatt is – a műfaj azért is népszerű az írók és az olvasók körében, mert nagyon érzékeny a társadalmi folyamatokra, gyorsan képes reagálni a politikai, gazdasági, társadalmi problémákra. Az, ahogyan a szerzők lokális variációit adják a globális jelenségeknek (gondolhatunk itt például a nők történetének központba helyezésére Baráth Katalin, Molnár T. Eszter, Szlavicsek Judit és mindenekelőtt Cserháti Éva regényeiben), méltán tarthat számot nemcsak a magyar, hanem az európai olvasók érdeklődésére is.

A Petőfi Kulturális Ügynökség a kiadványokat online formában juttatja el a külföldi kiadóknak és könyves szakembereknek, illetve színházaknak. Remélhetőleg a koronavírus-járvány enyhülésével a könyvvásárok magyar pavilonjaiban nyomtatott formában is bemutathatja a sorozatot.