A Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították Radics Béla végső nyughelyét

A világ minden civilizált országának megvannak a „nemzeti halottaik”, akikről haláluk után sem szabad megfeledkezni. Habitusa szerint ki a lelkében hordozza, ki a síremléken elhelyezett virággal, pislákoló mécses lángjával rója le kegyeletét előttük. Elég csupán Jim Morrisonra gondolnunk, akinek – Balzac, Gilbert Becaud, Moliere, La Fontaine, Edith Piaf, Henry Salvador és sok más híresség sírjához hasonlóan – a mai napig rengeteg ember keresi fel végső nyughelyét a párizsi Père-Lachaise temetőben. Nálunk hasonló zarándokhely Radics Béla temetkezési helye, amelyet idén szeptemberben nyilvánított védetté a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – az elhunyt rockzenészek közül elsőként.

– Országhatáron belül bármely helyszín lehet nemzeti, történelmi emlékhely, vagy éppen a Nemzeti Sírkert részeként védett sírhalom, ez utóbbi címet kapta meg Radics Béla – fejtette ki Tóth Zsolt, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) osztályvezetője, hozzátéve, hogy a védetté nyilvánítást akár magánszemély is kezdeményezheti. Erről minden esetben a NÖRI-vel szorosan együttműködő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) dönt többségi határozattal.

Radics Béla esete azért is érdekes, mivel a honi gyakorlatban mindeddig egyedülálló, hogy egy rockzenész végső nyughelyét védetté nyilvánítsák. Méghozzá ellenszavazat nélkül.

A politikusokból, történészekből, régészekből, illetve tudósokból álló NEKB alaptevékenységéhez tartozik a nemzeti kegyeleti kultúra irányvonalának meghatározása, valamint ápolása, ezen belül az elhalálozott személy életműve alapján végső nyughelyének esetleges védetté nyilvánítása.

Függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől a védett temetkezési helyek összessége alkotja a Nemzeti Sírkertet,

a kétezres évek elejétől közel hatezer sírt nyilvánítottak védetté. Emellett a rendkívüli esetekre is tehet a bizottság  javaslatot, csakúgy mint a nemzeti gyász folyamatos elrendelésére, amelynek kihirdetését a grémium a kormánynál kezdeményezheti. Így lett állandó nemzeti gyásznapunk október 6. mellett november 4. is.  

Radics Béla sírkövét zenésztársai muzsikálták össze              Fotó: Radics Béla RB. Emléktársaság

2006-tól a meglévő tevékenységi körök újabbakkal bővültek, amikor a kormány a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokat is a bizottság hatáskörébe utalta. – Mára húsz ilyenről, illetve egy kiemelt emlékhelyről beszélhetünk – mutatott rá a NÖRI osztályvezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy Radics sírhelyének védetté nyilvánítását alapvetően Póka Egon kezdeményezte, aki a bizottság pozitív döntését sajnálatos módon már nem érhette meg. 

Tóth Zsolt azt is elmondta, hogy az indítványt a közelmúltban elhunyt basszusgitáros-tanár, valamint Tátrai Tibor gitáros közösen jegyezte, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd a kérelemhez csatolt levelével is támogatott. Ilyen módon a bizottság a három illusztris személy beadványára nyilvánította védett sírrá az egykori rockzenész végső nyughelyét. A grémiumon belül szakértői tekintélyét latba vetve Weszelovszky Zoltán is az ügy mellé állt. 

2021 szeptember 22-én megszületett a határozat, amelynek értelmében a Megyeri temető 36-os parcellájában nyugvó Radics Béla síremléke örökös védelem alá került. Eszerint a végső nyughely valóban végső lesz, hiszen a továbbiakban mentesül a megváltási díj alól. A napi gondozás azonban továbbra is a család, a hozzátartozók, vagy hiányukban az emlékét ápolók erkölcsi feladata, ám ha a sírkő méltatlan állapotba kerül, a rendbehozatalt immár az intézmény biztosítja. Bazsó Gabriella, a NÖRI sajtófőnöke elmondása szerint 

ebben az esztendőben mintegy harminc síremlék megújításáról gondoskodnak, amelyre a kormány hetvenötmillió forint forrást biztosít.

A hetvenes-nyolcvanas évek szocialista kultúrpolitikájának áldozatául esett zseniális muzsikus csupán a halála után kaphatta meg azt az elismerést, ami életében járt volna neki. Még a sírkövét is zenésztársai muzsikálták össze.

1999. október 15-én megalakult a Radics Béla RB. Emléktársaság, amely komoly eredményeket felmutatva azóta is töretlenül működik. Pontban az ezredfordulón egykori lakóházának falán emléktáblát, annak közelében öt esztendővel később egész alakos bronzszobrot avattak Radics Béla tiszteletére, 2013-ban ugyancsak Angyalföldön, utcát neveztek el róla. Mindemellett – ugyanazon évben – Csepel önkormányzata posztumusz díszpolgári címet adományozott a fiatalon elhunyt legendás gitárosnak. 

Radics Béla, az első magyar gitárkirály nem csupán Jimi Hendrix és a Cream muzsikájának hazai interpretációjában, de a megkésett, posztumusz elismerések „begyűjtésében” is élen járt. 

Borítókép: Radics Béla temetése. Fotó forrása: Radics Béla RB. Emléktársaság