A programkínálat az égboltnak köszönhetően változatos, hiszen évszaktól és holdállástól függően mindig más-más égitestek láthatók az égen. Két éve már nemcsak kutatóközpontként, hanem a nagyközönség által is látogatható interaktív élményközpontként működik a Svábhegyi Csillagvizsgáló, melynek legfőbb célja a tudomány népszerűsítése. Az egyre sokasodó események a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) lelkiismeretes csapatának és annak a kis híján húsz fiatal csillagásznak köszönhetők, akik küldetésüknek tekintik, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt megértsék, hogyan működik a gravitáció, vagy miért mindig csak az egyik oldalát látjuk a Holdnak – tudtuk meg a sajtó munkatársai számára tartott rendezvényen. Az intézet vezetői, tudományos munkatársak és fiatal csillagászok mutatták be a Svábhegyi Csillagvizsgálót és az ott folyó izgalmas munkát, ismertették a négy nap programját. Megtudtuk, hogy a csillagászat népszerűsítésének egyik alappillérét jelentik a csillagászati bemutatók. Ebbe beletartoznak a látogatóközpont eseményei, a kezdő távcsöves tanfolyamok, a nyári csillagásztáborok, továbbá a konkrét csillagászati tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés is. A másik alappillér természetesen az online és médiakommunikáció. A csillagvizsgáló csapata a koronavírus kezdetén nagyon aktív online jelenlétbe kezdett, ahogy ők mondják, „elhozták a csillagvizsgálót az embereknek”, és ezzel azóta sem álltak le. Novemberben indítják a Galaxis Útikalauz című interaktív, online műsoruk új évadját, csütörtökönként pedig az Élő Csillagászat Kiss Lászlóval című műsorban avatják be a nézőket a csillagászat és az űrkutatás aktuális eseményeibe. Ezenkívül a legizgalmasabb űrkutatási eredményeket, űrszonda-felbocsátásokat szakkommentárral közvetítik élőben, ilyen lesz például a csillagászvilágot izgalomban tartó James Webb űrtávcső kilövése is decemberben.
Ízelítő a programokból
Szombat este hét órakor az óriásbolygók űrszondás kutatásainak legizgalmasabb eredményeibe pillanthatnak be az érdeklődők a Svábhegyen. Az előadásból kiderül majd, hogyan repült bele a Galileo űrszonda leszállóegysége a Jupiterbe, milyen vékony a Szaturnusz gyűrűje, és az is, hogy vajon hogyan eshet gyémánteső az Uránuszon és a Neptunuszon. Ezután a 150 éves távcsőóriással felkeresik az óriásbolygókat. Kezdésként a Szaturnusz mértani, térbeli és résekkel szabdalt gyűrűjének látványát élhetik át a látogatók, majd a fényes Jupiter felhősávjai – megannyi finom hullámmal, kivetüléssel és csomóval – következnek. Különleges módon a négy Galilei-hold mind a bolygó keleti oldalán sorakozik majd, a Kallisztó és a Ganümédész megkapó közelségű párt alkotnak akkor este. Ezután a Neptunusz kihívást jelentő, nagyon apró, tengerkék korongját nézik meg hatszázszoros nagyításon. Aki elég kitartó, tíz órakor az Uránusz kissé nagyobb, türkizzöldes korongját is megpillanthatja búcsúzóul.
Jövőbeli tervek
A csillagászcsapatnak további tervei is vannak. Kiss Áron Keve ügyvezető, előadó csillagász a Svábhegyi Csillagvizsgáló jövőbeli terveiről számolt be. Elmondta, hogy szeretnék kidolgozni a kamerás objektumkivetítést a bemutatókon, ezáltal a szem számára láthatatlan hullámhosszokon is lehet vizsgálni az égitesteket. Folyamatosan fejlesztik a tetőterasz távcsőparkját is. Meteoritgyűjteményüket nemcsak újabb pompás darabokkal szeretnék bővíteni, hanem azok mikroszkópos kivetítésének és vizsgálatának módszereit is fejleszteni. A gyermekeknek szóló asztromatiné kísérleti eszközparkja is folyamatos fejlesztés alatt áll, legújabb örömük a téridőtrambulin, mellyel a gravitáció által befolyásolt mozgásokat tudják modellezni és végigkövetni. A csak borult időben megtekinthető virtuális csillagképtúra 2.0-ás verziója most készült el, sok interaktivitással és animációval szimulálják a nyári rétre kiülő csillagász élményét, a csillagképektől és a csillaglegendáktól kezdve a kis-és nagytávcsöves látványon át az űrtávcsöves képekig – mondta a csillagász.
Fiatal csillagászok utánpótlása
A CSFK részt vesz az Athletica Galactica középiskolásoknak szóló országos csillagászati verseny szervezésében is, mely a csillagászati diákolimpiára válogatja és készíti fel a magyar és határon túli magyar ajkú középiskolás diákokat. Az olimpiai mozgalom sok növendéke örömmel vállalja náluk a bemutató csillagász szerepét, de sokan felkészítő tanárként és kutatóként haladnak tovább a megkezdett úton. Kiss László főigazgató elmondása szerint a csillagászati tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés nem csak küldetésük része, de működésük egyik legfontosabb fogaskereke is. – Azon dolgozunk, hogy minden érdeklődő rátaláljon a helyére a csillagászat világában: van, aki lelkes távcsöves megfigyelő és tájékozódó lesz, más diákolimpián érmes, megint más csillagászat vagy fizika szakon tanul tovább, majd alkalmazott területeken teljesedik ki. Sok fiatal csillagászunk válik nemzetközi szinten is elismert kutató csillagásszá. Az élmény, a csillagos égbolt megismerése közös és összetart – összegezte a főigazgató.
Borítókép: a Svábhegyi Csillagvizsgáló épülete. Fotó forrása: Facebook
