Az író szerint akkoriban is hasonló helyzet állt fenn, mint a közel ezer évvel később lezajlott pozsonyi csata esetében, amikor is a magyarságot kiirtani szándékozó egyesített német hadseregre a magyar haderő megsemmisítő vereséget mért 907-ben. Kr. e. a III. század végén ugyanis a Kínai Birodalomban történt változások szintén veszélybe sodorták a hunok nemzeti megmaradását.
A frissen megalakult Han-dinasztia első császára, Liu Bang nem nézte jó szemmel, hogy északon a megerősödött hunok egyesítették a lovasműveltségű rokonnépeket, és jó kapcsolatokat ápoltak a királyság felszámolását követően függetlenségüket elvesztett kínai tartományokkal, ezért úgy határozott, megsemmisíti őket. A pingcsengi csata során azonban a hunok tönkreverték a császári hadat, adófizetésre kényszerítették az egész birodalmat, és a kor legerősebb katonai nagyhatalmává váltak. Ezt követően viszont titkos háború indult a hun lélek meggyengítésére, az egység megtörésére, Bátor tengrikút azonban felismerte a háttérben zajló ellenséges törekvéseket.
A Fenn az égen hun nap ragyog című kötet cselekménye a pingcsengi csatával veszi kezdetét, és váratlan fordulatokkal tűzdelve kíséri végig a két birodalom fizikai és láthatatlan, szellemi ütközeteit egyaránt. Cey-Bert Róbert Gyula – saját elmondása szerint – a hun időkbe visszatérve is azt a lelki-szellemi szabadságharcot kívánja folytatni, amelyet könyveivel eddig is képviselt, mégpedig a magyar nemzettudat megerősítését. „A magyar nép lelki betegségének legfőbb oka, hogy elvágták gyökereitől, és olyan történelmet erőltettek rá, amely nem a sajátja” – véli a szerző, aki szerint számtalanszor el akartak már bennünket tüntetni a Föld színéről, mégis túléltük, hiszen megvan bennünk a kulturális, szellemi és lelki túléléshez szükséges kulcs.
Ahogyan több mint egy évezreden keresztül elhallgatták a legjelentősebb magyar győzelmet, a pozsonyi csatát, úgy az ázsiai és európai történelmi események alakulásában meghatározó szerepet játszó, lovasműveltségű hun elődeinkről sem hallhattunk korábban – mondja, majd hozzáteszi azt is, hogy a magyar nemzettudat elleni háború a mai napig tart. Nemrég még a finnugor elméletet erőltették ránk, a szkíta–hun–magyar rokonságot pedig – amelyet krónikáink is igazolnak – nem fogadják el, holott a legújabb archeogenetikai vizsgálatok is abba az irányba mutatnak. A Magyarságkutató Intézettel (MKI) is együttműködő Cey-Bert Róbert Gyula szerint nagy az adóssága a magyar történelemírásnak őseink igaz történetének valós bemutatásával, ugyanakkor örömét is kifejezte, hogy az MKI több különböző tudományterületen bizonyítja mindazt, amit ezer éven keresztül a magyar történelmi hagyomány tartott származásunkkal kapcsolatban.
Mint mondja, küldetéstudata az egész életét végigkíséri az ’56-os eseményekben kamaszként való részvételtől az írói munkásságán át a burmai őserdőben saját szabadságáért küzdő karenni nép nemzetközi képviseletéig. Korábbi regényhármasának gyűjtőcíme is Szabadság-trilógia; az elsőben saját megéléseit is papírra vetette az 1956-os szabadságharc kapcsán, a másodikban pedig – amely A szabadságharcos címet viseli – a székely hadosztály történetét elevenítette fel, akik Kratochvil Károly vezetésével otthonuk eleste után sem tették le a fegyvert, hanem Erdélyért küzdöttek, a magyar szabadságért szálltak harcba, és Székelyföldtől Siófokig ontották vérüket. A zárókötet Atatürk magyarjairól szól, a Musztafa Kemal tábornok által vezetett török függetlenségi háborút mutatja be, annak is magyar vonatkozású szegmensét, ahol feltűnnek az előző regényből ismert székely katonák is.
Ezúttal is három kötetből álló regényfolyam, a Hun-trilógia megjelentetésére készül a szerző, amelynek első része a Fenn az égen hun nap ragyog már megvásárolható a Püski Könyvesházban és a nagyobb könyvesboltokban, valamint megrendelhető a [email protected] elektronikus címen.
A borítóképen az író látható. Fotó: Havran Zoltán
