Dörner György: Böjte Csaba a világ legjobb standup-előadója

– Megy minden tovább, ahogy eddig: klasszikus értékeket ajánlunk, magyarul – mondta Dörner György Kossuth-díjas színész, rendező, az Újszínház igazgatója. Nemrég újabb öt évre bízták meg a színház vezetésével. Szabó Dezső Makucskájáról és Csurka István hiányáról is beszélgettünk.

Budapest, 2019. augusztus 28. Dörner György színmûvész, szinkronszínész, az Új Színház igazgatója, érdemes és kiváló mûvész a Hogy volt?! címû tv-mûsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának SZOP stúdiójában. A mûsorban a meghívott vendégek a mûvész munkásságát, életpályáját elevenítik fel. MTVA Fotó: Zih Zsolt Fotó: Zih Zsolt

– Megviselte, amikor tüntettek ön ellen, vagy az nem is komoly ember, aki ellen nem tüntetnek?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem viselt meg, de túltettem magam rajta. Magyar színházat akartam csinálni, gondolom, hogy emiatt sokak szemében szálka lettem. A globalisták szép számmal voltak és vannak jelen a magyarországi színházi világban. Hazánk ebben a tekintetben is elég különlegesnek számít. 

Nem érdekelnek az áskálódások, a rágalmak, csak a színház.

– Akkoriban Hátországra akarta átnevezni a színházat, végül letett róla. Mi volt ezzel a célja?

– Egy színház hátországát az országnak kell megteremtenie, mert egy magyar szerzőket játszó színháznak kell, hogy legyen hátországa, azaz nézői. Kiváló magyar szerzőink vannak, de a nézők nem ismerték őket, mert jószerével külföldi szerzők művein nőttek fel. Ezt a hiányt igyekeztünk pótolni. Mostanában, a járvány miatt, még sokan félnek közösségbe járni, ezt mi is megérezzük. Színházunk nyitva áll, továbbra is lehet jegyet, bérletet vásárolni. Várunk mindenkit szeretettel.

– Hogy érzi, melyik előadás, színdarab szimbolizálja a legjobban az elmúlt tíz évet?

– Szívem szerint azt mondanám, hogy mindegyik. A nagy újrafelfedezések korszakának tartom az utóbbi évtizedet, hisz Herczeg Ferenc és Kocsis István műveit mi kezdtük el újra játszani a fővárosban. Herczeg a világ egyik legjobb drámaírója. A Bizánc, Az élet kapuja, a Kék róka mind­máig műsoron van, és nem véletlenül.

 Most éppen egy Szabó Dezső-újrafelfedezés előtt állunk, hisz Fazekas Istvánnal írattam egy színdarabot a Feltámadás Makucskán című kisregényéből.

 Ebben a vérbő humorú vígjátékban minden benne van, a leginkább Cyrano hasonlatával tudnám jellemezni: mert magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye, azt nem tűröm el. A tavaszi évadban lesz a bemutatója. És Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című darabját is műsorra tűzzük, Csiszár Imre rendezésében. Mi arra törekszünk, hogy minden egyes előadásunknak legyen egy önmagán túlmutató misztériuma, üzenete.

– Idén november 3–7-ig pótolják be a tavasszal elmaradt Keresztény Színházi Fesztivált. Van olyan előadás, amit különösen ajánl a közönségnek?

– Mindenkinek szívből ajánlom Böjte Csaba és árváinak előadását. 

Böjte atya a világ egyik legjobb standup-előadója, bő humorral, szakralitással, tartalommal beszél mindennapi életünkről és az Istennel való kapcsolatunkról. Megfontolandó, megtanulandó tudással halmoz el bennünket, öröm hallgatni. 

Manapság híján vagyunk a keresztény témáknak, erkölcsnek, keresztény kultúrának. Kutya kötelességünk, hogy legyen legalább egy színházunk, amelyik szívén viseli az üldözött keresztények ügyét, a keresztény morált. Ennek adunk teret. Emellett igazán nagyszerű vendégelőadásokat láthat a közönség, mint A nagymama és a Békediktátum.

Dörner György Bakocz Tamás szerepében Az élet kapujában. Fotó: Bach Máté

– Melyik színdarabot rendezné meg szívesen a jövőben?

– Több színdarab megmozgatta a fantáziámat, de egyelőre többet nem árulok el. Viszont a Turay Ida Színház felkért a Karnyóné megrendezésére, és azt mindenféleképpen vállalom, mert nagyszerű műnek tartom. Csokonai Vitéz Mihály műve a drámaiskola eklatáns példája, melyhez hasonló kevés van a drámairodalomban. 

És hát folyamatosan reménykedem, hogy egyszer Csurka István-darabot is rendezhetünk, mert nagyon hiányzik a magyar színházi palettáról. 

A legnagyobb bánatomra, és többes számban is mondom: bánatunkra. De nem adom fel a reményt, hogy a jogutódok egy napon engedélyt adnak a művek újbóli színpadra állításához.

– Melyik előadásban játszana szívesen?

– Színész vagyok, de hát annyi jó színészünk van, hogy nem szeretném eljátszani előlük a szerepeket. Két előadásban jelenleg is színre lépek, a sors úgy hozta, hogy én vettem át Helyey László szerepét az Országjáró Mátyás király című előadásunkban, Az élet kapujában pedig Bakócz Tamás esztergomi érseket alakítom a rendező kifejezett felkérésére.

– Röviden hogyan foglalná össze a következő ötéves ciklusára vonatkozó terveit?

Megy minden tovább, ahogy eddig: klasszikus értékeket ajánlunk, magyarul.

 Nem nagy kunszt, magyarok vagyunk, a magyar szerzőket tudjuk a legkönnyebben megérteni. Van még bőven felfedeznivalónk!

A borítóképen a színházigazgató látható. 

(MTVA Fotó: Zih Zsolt)