A humanista püspök minden bizonnyal a Dunántúlról, valószínűleg a ma Somogy megyében található Kálmáncsáról, az akkori Kálmán-Csehről származik, melytől nemzetsége a nevét vette. Parasztcsaládba született, de iskolázottsága folytán zászlósúrrá vált, a bécsi egyetemre járt, székesfehérvári kanonok lett, majd kinevezték a Szűz Mária-társaskáptalan nagyprépostjává. 1495 és 1501 között váradi püspök és királyi személynök, 1501-től erdélyi püspök, majd 1502-től kalocsai érsek lett. Fehérváron megalapította a királyi bazilika Anna-kápolnáját, híres volt könyvtáráról és építkezéseiről, és részt vett az 1496-os budai és az 1500-as rákosi országgyűlésen is. 1503-ban halt meg.
Az 1480-as évek végén Mátyás király budai könyvkészítő műhelyének vezetője Francesco Da Castello volt, aki Kálmáncsehi Domonkos első könyvét, a jelenleg Budapesten őrzött breviáriumot is kifestette még az évtized első felében. Zsupán Edina, az Országos Széchenyi Könyvtár Res Libraria Hungariae Kutatócsoport Fragmenta Codicum műhelyének kutatója szerint a facsimile-kódex eredetijének egy lapját szintén a milánói mester festette, az összes többi pedig valószínűsíthetően egy másik, firenzei mester munkája, aki vélhetően többnyire a budai kódex mintájára építette fel a kompozíciókat. A kutató meglátása szerint a megoldásokon észrevehető, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – a díszítés – Francesco Da Castello egy lapja kivételével – egyetlen művész munkája, aki számos előképből merített, hiszen az anyag ugyan viszonylag heterogén, de változatosságában mégis egységes. Azt is megállapították, hogy a breviárium nem a központi, esztergomi liturgiát követi teljes egészében; olyan sajátosságokat mutat, amelyek régebbi rétegekből merítenek. Ez alapján feltételezhető, hogy Fehérvárnak önálló liturgikus gyakorlata volt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!