Koday László mesevilága Pilisen

A magyar népmese napja alkalmából nyílt kiállításon láthatók Koday László mesés képei a pilisi Csernai Pál Közösségi Központ galériájában. Aki ide belép, egy különös mesevilágba csöppen.

Temesi László
2021. 10. 11. 17:02
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Benedek Elek, a nagy mesemondó születésnapja az apropója, hogy különféle kulturális események – kiállítások, mesemondó versenyek, meseíró pályázatok – irányítsák rá a figyelmet erre a különös, gyermeki világra, amely a felnőttektől sincs oly távol. Koday László, éppen hat évtizede fogott ecsetet, először címfestőként – a Ganz-Mávagban dolgozott  –, majd önálló festőként teremtette meg a saját, egyedi festői világát. Erről így vall:

Ifjú koromban Csontváry csodaszép, különleges képei fogtak meg, később találkoztam a naívak, primitívek, neoprimitívek festészetével, amelyek őszintesége hatott rám, és arra ösztönzött, hogy képezzem magam. A Pataki Művelődési Házban a Nagy Balog János képzőművész körbe jártam, itt kaptam az első nívódíjamat egy kubista stílusban festett csendéletemre. Ekkor még kerestem a saját kifejezési formámat, nem volt egyéni stílusom. 1980-ban a naív művészeknek kiírt pályázaton a festészet kategóriában első díjat nyertem, és 1981-ben meghívott dr. Bánszky Pál művészettörténész, a kecskeméti Naiv Művészek Múzeumába önálló kiállításra. 

Ennek éppen negyven éve, azóta töretlenül alkot, képei világszerte számos múzeumban és magángyűjteményben megtalálhatók. Koday László festészetének lényegét Bánszky Pál egy katalógus bevezetőjében a követkőképp fogalmazta meg: „Koday László a festői pálya indulásakor a naiv művészet mezsgyéjét választotta járható útként, de tovább haladt, nem maradt meg a naivok ösztönös világánál. Kialakított magának egy olyan festészetet, amely több ponton mutatott rokonságot a naiv művészettel, de a tudatosság fokán és a személyes jegyek alapján azt önálló stílussá érlelte. Festményei a képzőművészet olyan vadvirágai, pontosabban nemesített virágai, amelyet az alkotó folyton megújuló szakmai ismeretével és fejlesztési igényelve érlel önálló, egyéni stílussá. Képei festői eszközökkel kifejezett tündérmesék. Ragyogó, keveretlen tiszta fények, nyugalmat és derűt árasztó kompozíciók.” Egy másik művészettörténész pedig azt írta róla:

Koday elérte azt a kialakult stílusával, hogy ha nem írja alá a képeit, akkor is lehet tudni, hogy ő festette! S ez az egyik legnagyobb dicséret egy festő számára!

 Koday László, az 1990-ben Bánszky Pál által újraindított Tokaji Művésztelep tagja volt a telep megszűnéséig, valamint húsz évig alelnöke volt az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Több mint kétszáz csoportos és száz önálló kiállításon vett eddig részt, 2005-ben megkapta a Csokonay Vitéz Mihály alkotói díjat. 

Aki békére, nyugalomra és derűre vágyik, október 15-ig belecsöppenhet Pilisen e különleges Koday-mesevilágba.

Borítókép: Koday László festőművész a kiállítás megnyitóján. Fotó: Temesi László

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.