A Mandiner cikke megállapítja, hogy a Telex szemléjéből kiderült, a besúgás és a megbocsátás kapcsán szóba kerül Szabó István is, aki tanácsokat adott az egyébként kilencszer átírt forgatókönyvben Eperjes Károlynak. Elmeséli, hogy Szabó Istvánt két másik barátjával együtt elkapták ’56-ban, mert főiskolásként filmezték-fotózták a történéseket. Amikor az egyik barátot vitték vallatni és beszervezni, akkor a földön ott látta a vérben fekvő, megvert Szabó Istvánt. Szabóval kapcsolatban a színművész leszögezte: „Hogyne állnék ki egy ilyen ember mellett, hát ő áldozat.”
Arra a felvetésre, hogy a mostani kurzusban is margóra vannak téve művészek, és vajon mit lehetne tenni, hogy megszűnjön ez a jelenség, Eperjes Károly azt mondta:
„Vissza kéne találni a zsidó–hellén–keresztény kultúrához. Mert az a kultúra, a többi csak civilizáció. És ehhez nincs más út, mint az irgalom.”
Azt is elárulja, hogy a film angol címe is azért lett Mercy (irgalom), mert ha benne lenne, hogy Isten vagy Krisztus, akkor valószínűleg az emberek nem mennének be a moziba.
Eperjes Károly színművész, akivel a Mandiner is készített interjút legújabb filmje kapcsán, leszögezi:
nem esett jól neki, hogy kurzus-, illetve propagandafilmnek nevezték a Magyar Passiót.
A színművész szerint a Nemzeti Filmintézet helyesen teszi, hogy a restanciát igyekszik behozni a történelmi filmek, a „helyes identitást erősítő” filmek terén.
A helyes identitás pedig az »Isten, család, haza, egység«.
Arról, hogy Eperjes Károly szerint mi van akkor, ha valakinek az identitásában nincs Isten vagy épp homoszexuális, mint mondjuk Nádasdy Ádám, a magyar kultúra fontos szerepelője, a Mandiner cikkében olvashatnak.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: YouTube)
