Eperjes Károly: Nem esett jól, hogy kurzus- és propagandafilmnek nevezték a Magyar Passiót

A Hídember után durva kifejezésekkel üzenték meg neki, hogy nem akarják a vásznon látni politikai hovatartozása miatt – mesélte a színművész Veiszer Alinda műsorában.

Forrás: MANDINER2021. 11. 13. 15:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Veiszer Alinda vendége volt Eperjes Károly, aki a Magyar Passió című új filmjéről és ezzel összefüggésben a családi keresztény hatásokról és a megbocsátás fontosságáról beszélt. Elmesélte, hogy a filmben több jelenet is a családjával történt meg, például az, amikor egy illegális Trianon-megemlékezést az ÁVH-sok vízágyúval próbálnak szétverni, de az emberek nem tágítanak, rendületlenül állnak a virágból meglepetésként a papnak kirakott Nagy-Magyarország mellett – idézi a Mandiner a Telex összegzőjét.

Szó esett a bocsánat fontosságáról és az irgalmas szeretetről, amelyeket Eperjes Károly saját bevallása szerint maga is törekszik gyakorolni a saját életében. Elmondása szerint annak a személynek is megbocsátott, aki meglehetősen durva kifejezésekkel illetve a színművészt, megüzente neki a Hídember után, hogy az akkori kurzus nem akarja őt a vásznon látni.

A Mandiner cikke megállapítja, hogy a Telex szemléjéből kiderült, a besúgás és a megbocsátás kapcsán szóba kerül Szabó István is, aki tanácsokat adott az egyébként kilencszer átírt forgatókönyvben Eperjes Károlynak. Elmeséli, hogy Szabó Istvánt két másik barátjával együtt elkapták ’56-ban, mert főiskolásként filmezték-fotózták a történéseket. Amikor az egyik barátot vitték vallatni és beszervezni, akkor a földön ott látta a vérben fekvő, megvert Szabó Istvánt. Szabóval kapcsolatban a színművész leszögezte: „Hogyne állnék ki egy ilyen ember mellett, hát ő áldozat.”

Arra a felvetésre, hogy a mostani kurzusban is margóra vannak téve művészek, és vajon mit lehetne tenni, hogy megszűnjön ez a jelenség, Eperjes Károly azt mondta:

„Vissza kéne találni a zsidó–hellén–keresztény kultúrához. Mert az a kultúra, a többi csak civilizáció. És ehhez nincs más út, mint az irgalom.”

Azt is elárulja, hogy a film angol címe is azért lett Mercy (irgalom), mert ha benne lenne, hogy Isten vagy Krisztus, akkor valószínűleg az emberek nem mennének be a moziba.

Eperjes Károly színművész, akivel a Mandiner is készített interjút legújabb filmje kapcsán, leszögezi:

nem esett jól neki, hogy kurzus-, illetve propagandafilmnek nevezték a Magyar Passiót.

A színművész szerint a Nemzeti Filmintézet helyesen teszi, hogy a restanciát igyekszik behozni a történelmi filmek, a „helyes identitást erősítő” filmek terén. 

A helyes identitás pedig az »Isten, család, haza, egység«.

Arról, hogy Eperjes Károly szerint mi van akkor, ha valakinek az identitásában nincs Isten vagy épp homoszexuális, mint mondjuk Nádasdy Ádám, a magyar kultúra fontos szerepelője, a Mandiner cikkében olvashatnak.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: YouTube)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.