Sajtótájékoztatón ismertették a célokat, eredményeket, melyen részt vett Amina Safikova, Baskíria kulturális minisztere, Philippe Beaussant, a CIOFF elnöke, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Szigetvári József, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének alelnöke.
Fekete Péter államtitkár kiemelte, hogy ez a világtalálkozó ebben az évben talán fontosabb tanácskozás, mint az elmúlt években vagy évtizedekben a Covid–19 világjárvány és ennek az élet minden területére kiható hatása és következményei miatt. Elmondta, hogy korábban félelmeink inkább kultúrtörténetiek voltak, például az a kérdés, hogyan lehet a multimédiás kultúra értéktelen termékeivel szemben vonzóvá tenni a népzenét vagy a néptáncot. A világjárvány idején a legfontosabb kérdés viszont az egészségügyi és pszichológiai átvészelés mellett a túlélés volt.
Az államtitkár elmondta, hogy a népdalok és a népművészet jelentős része akkor született, amikor baj volt.
Dalaink, táncaink, meséink, motívumaink nagy része traumafeldolgozó, traumafeloldó. Ősi mágia ez: ha kimondjuk, ha kiénekeljük, ha kitáncoljuk, akkor elűzzük a baj hozóját, szívünket megkönnyítjük, a tragédiát pedig csillapítjuk
– sorolta Fekete Péter. Környezetében látta, hogy számos hivatásos vagy hobbiból alkotó ismerőse elkezdett írni, dalolni, énekelni, festegetni, olyan tevékenységhez nyúltak, ami feloldja a veszteségeiket, könnyít a bezártságukon. Aztán ezeket megosztották az internet közösségeivel, és egyiket-másikat fel is kapta a közösség, amit ma divatos szóval mémnek hívnak. Ez nem más, mint a népművészet születésének pillanata. Egy érzés testet ölt, az alkotó személye hamar háttérbe szorul, de terjed megállíthatatlanul az a gondolat, érzés, ami a lehető legjobban kifejezi a köz gondolatát és érzéseit, és így terjedtek szájról szájra. Zárásul és üzenetül az egyik legnagyobb magyar zeneszerzőtől és népdalgyűjtőtől, Bartók Bélától osztott meg egy idézetet:
A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői.
Szigetvári József, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének alelnöke elmondta, hogy a népművészet területén működő intézmények és civil szervezetek részvételével 1971-ben alakult szervezet 120 országot tömörít, célja a szakmai összefogás, népművészetünk értékeinek képviselete és a nemzetközi kapcsolatok összehangolt fejlesztése. Magyarország is az alapítók között volt.
A konferencián a népművészettel foglakozó magyarországi civil szervezetek teljes spektruma bemutatkozik, rávilágítva a figyelmet, arra, hogy Magyarországon példaértékű a népművészet köré szerveződött közösségek ereje, munkájuk felbecsülhetetlen értékű a néphagyomány továbbélése szempontjából, mind a népi kézművesség, mind a népzene, néptánc területén.
A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége – CIOFF Hungary 1991-ben alakult, hazánk néphagyományának megőrzésével a közösségi értékteremtés és értékmentés elvén működik, és a különböző népcsoportok hagyományos kultúrájának bemutatásával segíti a kulturális sokszínűség fennmaradását. A jubileumi világtalálkozón Paraguaytól Franciaországon keresztül Üzbegisztánig ötven ország népművészeti intézményeinek és civil szervezeteinek képviselői vesznek részt. A CIOFF-tagok évente találkoznak, a világszövetség alapvetően közös értékek mentén működik, de munkájuk során a tagállamok jellegzetességeire és egyedi vonásaira is nagy hangsúlyt fektetnek. Az évenkénti találkozás lehetőséget ad egymás jó gyakorlatainak mélyebb megismeréséhez és hozzájárul a szervezetek közötti tapasztalatcseréhe
A konferencia szakmai programját kulturális kísérőprogramok egészítik ki, amelyek célja, hogy bemutassák népi kultúránkat és folklórkincsünket a világ minden tájáról érkezett nemzetközi szakmai közönségnek. A rendezvényen fellépnek hazánk legrangosabb néptáncegyüttesei, a Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes, bemutatkoznak mellettük az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület, az amatőr néptáncmozgalmat tömörítő Martin György Néptáncszövetség és a kisközösségeket Kárpát-medence-szerte felkaroló Muharay Elemér Népművészeti Szövetség hagyományőrző tánccsoportjai. A rangos szakmai közönség előtti fellépés kiváló lehetőséget teremt számukra a széles nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és arra, hogy ezzel is tovább emeljék hazánk kulturális elismertségét a világban.
Borítókép: A folklórfesztiválok 50. világkongresszusának sajtótájékoztatója (Fotó: CIOFF/Végh Tamás)
