Ünnepkor mézet ont az ég

– A világ legszelídebb módján; zenével és verssel szeretnék segíteni abban, hogy megtaláljuk a közös hangot – mondja Szarka Tamás Kossuth-díjas zenész.

Fotó: Arpad Kurucz

A zenész szerint annak ellenére, hogy nagy a baj, és veszély fenyegeti egész Európát, még mindig sokmillió kívül-belül gyönyörű keresztény lakja a kontinenst.

Az Európa karácsonya című új lemez alapgondolata is az, hogy mi, magyar keresztények nem vagyunk egyedül.

A legismertebb európai karácsonyi dallamok szólalnak meg új köntösbe öltöztetve, ugyanakkor Szarka Tamás karácsonyi versei is felkerültek a lemezre olyan művészek tolmácsolásában, mint Trokán Anna, Rudolf Péter, Pindroch Csaba, Piros Ildikó, Pápai Erika, Földes László Hobo és Ugron Zsolna.  A keresztény kultúrkör legszebb ünnepe ebben a stílusban és minőségben napjainkban még nem került feldolgozásra; a karácsony misztériumát, a közösségteremtés fontosságát, és a hagyomány megélését úgy járja körbe, hogy közben mégis az újdonság erejével hat.

A világ legszelídebb módján; zenével és verssel szeretnék segíteni abban, hogy megtaláljuk a közös hangot; ami nem minden, de azért nem is annyira kevés

– fejti ki a művész, aki nemcsak a karácsonyi lemezzel, hanem Mézet ont az ég címmel, egy limitált példányszámú, exkluzív kötettel is készül az idei ünnepre, amely nem csupán tartalmát tekintve, de külső megjelenésében is gyönyörködtet.

Decemberben pedig a közösségi oldalára is érdemes odafigyelni, hiszen elérhetővé válik Szarka Tamás adventi naptára is, tele virtuális ajándékokkal.

Természetesen a fellépések sem maradnak el; többek között Érsekújváron, Eleken, Kazincbarcikán és Budapesten is találkozhatunk vele és zenekarával, a lista pedig folyamatosan bővül. Lassan húsz éve, hogy a Ghymessel, majd saját együttesével hangolnak az ünnepre különböző szakrális jellegű zenékkel, népi énekekkel, versekkel, prózákkal a karácsonyi koncertek alkalmával, amelyek rendre felcsendülnek Kárpát-medence szerte. „Mikor hátranézek és ott a feldíszített fenyő, és száz csillogó szemű gyermek énekel, az számomra maga a karácsony” – árulja el, majd mosolyogva teszi hozzá; előfordult, hogy egy évben tíz vagy akár tizennégy koncertjük is volt advent idején, így neki éppen annyiszor volt karácsony is. Mikor legszebb élményeiről faggatom, igazán különleges és szívet melengető történetbe avat be. „Annak ellenére, hogy zenész vagyok, sikerült majdnem az összes karácsonyt otthon töltenem, egyetlen egy kivételével; amikor katona voltam” – kezdi a visszaemlékezést, melynek helyszíne Csehszlovákia egykori leghírhedtebb kaszárnyája Stříbróban. 

November 19-én jelenik meg Szarka Tamás: Európa karácsonya című albuma CD és pendrive formájában, valamint elérhető világszerte az online zeneboltokban is

A nyugatnémet határtól mindössze harminc kilométerre egy katonai lőtér közepén vastagon töltényhüvelyek borították a földet, tankok nyomai látszottak és olyan fabarakkok álltak, akár egy koncentrációs táborban. Az volt az érzésem, hogy ez már a világvége – mondja. Rajta kívül nem volt más magyar, így aztán arra is rákényszerült, hogy megtanuljon szlovákul. Akinek természetes, hogy mindig magyarul beszél, nem is tudja, mekkora jelentősége van az anyanyelvnek – emlékeztet, miközben felvidékiként abbéli tapasztalatát is megemlíti, hogy külhonban a mai napig előfordul, hogy ha az utcán magyarul szólalnak meg, lejjebb veszik a hangerőt. Stříbróban azonban erre nem volt szükség, ugyanis senki sem értette volna. Egy szlovák képzőművésszel barátkozott össze, akinek magyar népdalokat énekelt, majd le is fordította azokat. „Szinte észre sem vettem, és jó barátok lettünk. December 25-én reggel aztán, ahogy vettem fel a bakancsomat, találtam benne egy csokipénzt és egy rajzolt meserészletet. Nem illik a fiúknak sírni, de távol az otthontól, a fizikai gyötrelmek és a lelki megaláztatások közepette ettől a gesztustól elszorult a torkom” – fejezi be a történetet, amely aztán újabb emléket elevenít fel azokból az időkből. 

Ez talán még az előzőnél is meghatóbb, hiszen a hazáról, a honvágyról szól. A zenész szerint addig nem ismerjük igazán a fogalom valódi jelentését, amíg a hiányát meg nem tapasztaljuk. A dermesztő hidegben, az ötvencentis hóban teljesített szolgálatot a két barát, mikor is a tűzgyújtási tilalom ellenére mégiscsak úgy döntöttek, jobb lesz az a májpástétom melegen, így aztán a nedves fát spiritusszal próbálták lángra lobbantani. „Ahogy bontogattam a kockát, megakadt a szemem a csomagoláson; az volt ráírva, hogy nádszegi gyártmány” – meséli. A történethez hozzátartozik, hogy Szarka Tamás Királyréven nőtt fel, amely éppen Nádszeg mellett van. „Ott a világ végén, hirtelen kezembe került egy darabka otthon” – emlékszik vissza a kisebb csodának megélt esetre. A Mézet ont az ég című kötet – amely nemcsak lírai alkotásait, de néhány prózai művét is tartalmazza – a kisangyal és a kisördög párbeszédével ér véget, mintegy kitekintésként a jelenkor valóságába. Az előbbi azért sír, mert az emberek bolondnak tartják, amiért mindig csak adni szeretne; az utóbbi meg csak elvesz, mégis kezdik megszeretni. Jézus meghallja a párbeszédet, és elindul, hogy szót váltson az emberekkel. Útjának pedig azóta sincs vége… Talán észrevennénk, hogy közel jár hozzánk, ha felemelnénk végre a fejünket a földről – ahogy Szarka Tamás tanácsolja. 

Borítókép: Szarka Tamás Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, költő. Fotó: Kurucz Árpád