Balogh Esztert leginkább József hihetetlen belső ereje és hite fogta meg

Händel József és testvérei című barokk oratóriumát mutatják be angol nyelven, magyar feliratozással december 9-én a Zeneakadémián. Az ószövetségi történetet feldolgozó zenemű érdekessége, hogy Józsefet az egyedi hangú mezzoszoprán, Balogh Eszter alakítja. Az énekesnővel a szerep megformálásáról, a barokk zenéről beszélgettünk, de az opera és a dzsessz is szóba került.

Az erdélyi születésű Balogh Eszter rendszeres résztvevője a magyar koncertéletnek. Repertoárját leginkább a barokk és klasszikus oratóriumok alkotják, zenei világa tökéletes összhangban van Händel műveivel. Ezért is örült különösen, hogy Händel ritkán játszott művét, a József és testvéreit adják elő Németh Pál vezényletével, aki a december 9-i ősbemutatón közreműködő Savaria Barokk Zenekar alapítója és vezetője. Mint megtudtuk, az énekesnő évek óta együtt dolgozik a fuvolaművész-karmesterrel: Bachtól Purcellen át Händelig sokféle koncertjén énekelt.

A József és testvérei előadás azért különleges, mert József szerepében ­Balogh Esztert hallhatja a közönség. A barokk előadásokban egyáltalán nem volt szokatlan, hogy nők férfiszerepekben énekeltek, vagy kontratenorok női karaktereknek kölcsönözték a hangjukat. Ebből adódóan a darab eredeti, és nem csak a korabeli (XVII–XVIII. századi) hangszerek vonatkozásában. Az énekesnő szerint a hangfajából is adódik ez a szerep, de mindig pluszkihívást jelent férfi karaktert alakítani. 

A mezzoszoprán szerepek jelentős része úgynevezett nadrágszerep. József szerepét egyébként énekelhetné férfi kontratenor is

 – mutatott rá, hozzátéve, hogy József karakterében próbálja megragadni azokat az emberi esszenciá­kat, érzelmeket, kon­fliktusokat, melyek egyetemesek, mint például a hit, a belső erő, az alázat, a harag vagy a félelem. A fizikai megnyilvánulásokban pedig igyekszik kerülni a nőies mozdulatokat, általában ebben is a letisztultságra törekszik.

József története sokrétű és elgondolkodtató. Balogh Esztert leginkább József hihetetlen belső ereje és hite fogta meg. Az énekesnő szerint ez a belső erő tartotta őt életben a legkilátástalanabb helyzetekben, ez a hit emelte őt uralkodói magaslatokba, mentette meg egy ország sorsát, segített neki felülemelkedni a testvérei iránt érzett haragján és emiatt inkább a megbocsátást, a szeretet választotta.

Balogh Eszter jelentős győzelmet aratott 2019-ben a londoni Händel-énekversenyen, ahol a zeneszerző három áriá­ját is elénekelte.

Händel zenéje különösen közel áll hozzám. Nagyon árnyaltan tudja kifejezni az emberi érzések széles skáláját, és nemcsak azért, mert zenei gé­niusz volt, hanem mert olyan személyiség volt, aki maga is megélte a lelki mélységeket és magasságokat. Ez a fajta érzékenység nagyon megfog a zenéjében azonfelül, hogy magát az angol barokk zenét elegánsnak, dallamosnak tartom

– szögezte le az énekesnő, aki oratórium-dalének szakon végezett a Zeneakadémián, ám az utóbbi években színpadra lépett például Haydn Lakatlan sziget című operájának Costanza szerepében és Bernstein Trouble in Tahiti című operájának a főszerepében is. Stílusban, zenei megformálásban mindenképpen vannak különbségek az opera és az oratórium között. Balogh Eszter szerint alapvetően minden műfajnak jót tesz az egészséges, természetes hangképzés. 

Talán a barokk zene jobban megengedi a természetességet, mivel általában nem kell nagy létszámú, hangos zenekart áténekelni, de alkati és hangi adottság kérdése is, hogy kinek melyik műfajban szárnyal leginkább a hangja

 – árulta el.

Az énekesnő nagyon szereti a műfaji keveredéseket, s úgy véli, hogy a barokk zenéhez például kifejezetten illik a dzsessz. Külföldön ez nem újdonság, de itthon is volt lehetősége néhány alkalommal ilyen típusú koncerten énekelni, ami nagy élmény volt neki. Végezetül kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy nincsenek szerepálmai. Nyitott mindenre, és mindig arra törekszik, hogy amit éppen csinál, abban megtalálja azt, ami eljut a közönség szívéig.

Borítókép: Az énekesnő portréja (Fotó: Raffay Zsófia)