Csergetéssel és tiszteletlövésekkel adóztak a betyárvilág dunántúli, kiskunsági, bihari és békési hagyományőrzői Oszter Sándor emlékének a Kondorosi Csárdamúzeum előtti téren, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész temetése másnapján. A még eleven Rózsa Sándor-kultusz miatt a békési város 2010-ben díszpolgárává választotta a betyárkirály megformálóját, aki néhány értékes tárgyával ajándékozta meg köszönetképp a települést.
Az időjárás is alkalmazkodott Oszter Sándor búcsúztatásának hangulatához Kondoroson, ahol a csárdamúzeum előtti attrakciós téren dunántúli, kiskunsági és bihari hagyományőrzőkkel kiegészülve szervezett megemlékezést a Körösök Völgye Vitézi Bandérium Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a helyi önkormányzat támogatásával. A megjelenteket Dankó Béla országgyűlési képviselő köszöntötte. A politikus a színművész kitartásról tanúbizonyságot tevő szakmai pályáját méltatta, és kiemelte: érzelmileg is kötődött a békési kisvároshoz, ahol 2010-ben díszpolgárrá avatták.
A Körösök Völgye Vitézi Bandérium Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagjainak nevében Lischka Gábor mondott emlékbeszédet. A hagyományőrző barátjuknak és példaképüknek nevezte a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, akinek tiszteletére temetése másnapján jöttek össze a kondorosi csárdánál, ahol máig él a kultusza.
Mint mondta, Oszter Sándornak már az élete is elég betyárosan kezdődött, hiszen nem egy rendszerbarát családba született. Gyermekkorában, két hónaposan súlyos tüdőgyulladást küzdött le. Általános iskolában járnia kellett újra megtanulnia, hiszen gyermekbénulással diagnosztizálták. Ennek ellenére megfeszített munkával és akaraterővel elérte, hogy kiváló szertornász lett.
Végül a színészi pályát választotta, így lett szemöldökráncoló, igazságtevő filmhős, és számos gyermek példaképe, hangsúlyozta méltatója. Lischka Gábor emlékeztetett arra is, hogy 1972-ben a Kitörésben című játékfilmben nyújtott teljesítményéért ő kapta a legjobb férfi alakításért járó díjat a San Remó-i filmfesztiválon. Az oklevelet utólag széttépte, de bekeretezte, és vadászházában megőrizte. Az akkori filmvilág hazai vezetése ugyanis megtiltotta, hogy személyesen vegye át a kitüntetést.
– Ismert történet Sándor bátyánkról, hogy amikor az Óperenciás-tengeren túl járt, nem értette őt az ottani híres filmes szakember, amikor az otthoni gázsija ötszöröséért sem volt hajlandó külföldi filmszerepet vállalni. Inkább idehaza maradt, itt ápolta az anyanyelvét – fogalmazott a kondorosi megemlékezést kezdeményező egyesület tagja, majd felidézte személyes találkozásaikat, beszélgetéseiket, és felolvasta erre az alkalomra írt versét.
Az elhunyt színművész tiszteletére a viseletbe öltözött hagyományőrzők végül az ostoraikat, kézi lőfegyvereiket és a Pásztortűz Hagyományéltető Egyesület ágyúját szólaltatták meg, Lischka Gábor szavai élve: mintegy jelezve, hogy van még betyár ebben a világban, lesz még igazság ebben a hazában. A jelenlévők egyperces néma főhajtással is adóztak Oszter Sándor emlékének.
A hozzátartozók, a barátok, a pályatársak egy nappal korábban, szombaton vettek végső búcsút a színművésztől a budapesti Farkasréti temetőben, ahol felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök gyászoló családnak írt levelét. Ebben az állt, hogy sokak számára Oszter Sándor mindörökké a betyárok királya marad, jóllehet az elmúlt évtizedek alatt bebizonyosodott, jóval több annál. Páratlanul gazdag színészi pályája során szilárd értékrend mentén vallott hazáról, nemzetről, büszkén élte meg és vállalta magyarságát, ápolta kulturális örökségünk hagyományait, mutatott rá búcsúlevelében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Oszter Sándor 1970-ben Bacsó Péter Kitörés című filmjében szerepelt először a mozivásznon, országosan ismertté az 1971-ben bemutatott Rózsa Sándor című 12 részes történelmi sorozat tette. A Kondorosi Csárdamúzeumhoz az által kötődik, hogy ebben az épületben bizonyítottan sokszor megfordult. Az itt megtekinthető állandó kiállítás, amit tavaly adtak át a színművész részvételével, végigköveti Rózsa Sándor életútját, de a róla készült filmsorozattal és Oszter Sándor alakításával is megismerteti a látogatót. Ebben a tárlatban kaptak helyet a színészlegenda városnak szánt ajándékai is: egy csikóbőrös kulacs, egy szike, egy bugylibicska és egy rézveretes nyelű fokos, amikhez Rózsa Sándorként jutott hozzá. A kellékeket azért Kondorosnak ajánlotta fel, mert itt máig megőrizték Rózsa Sándor emlékét.
Borítókép: Tiszteletlövésekkel adóztak a hagyományőrzők Oszter Sándor emlékének a Kondorosi Csárdamúzeum előtti téren (Fotó: Gurzó K. Enikő)
