– Ismert történet Sándor bátyánkról, hogy amikor az Óperenciás-tengeren túl járt, nem értette őt az ottani híres filmes szakember, amikor az otthoni gázsija ötszöröséért sem volt hajlandó külföldi filmszerepet vállalni. Inkább idehaza maradt, itt ápolta az anyanyelvét – fogalmazott a kondorosi megemlékezést kezdeményező egyesület tagja, majd felidézte személyes találkozásaikat, beszélgetéseiket, és felolvasta erre az alkalomra írt versét.
Az elhunyt színművész tiszteletére a viseletbe öltözött hagyományőrzők végül az ostoraikat, kézi lőfegyvereiket és a Pásztortűz Hagyományéltető Egyesület ágyúját szólaltatták meg, Lischka Gábor szavai élve: mintegy jelezve, hogy van még betyár ebben a világban, lesz még igazság ebben a hazában. A jelenlévők egyperces néma főhajtással is adóztak Oszter Sándor emlékének.
A hozzátartozók, a barátok, a pályatársak egy nappal korábban, szombaton vettek végső búcsút a színművésztől a budapesti Farkasréti temetőben, ahol felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök gyászoló családnak írt levelét. Ebben az állt, hogy sokak számára Oszter Sándor mindörökké a betyárok királya marad, jóllehet az elmúlt évtizedek alatt bebizonyosodott, jóval több annál. Páratlanul gazdag színészi pályája során szilárd értékrend mentén vallott hazáról, nemzetről, büszkén élte meg és vállalta magyarságát, ápolta kulturális örökségünk hagyományait, mutatott rá búcsúlevelében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Oszter Sándor 1970-ben Bacsó Péter Kitörés című filmjében szerepelt először a mozivásznon, országosan ismertté az 1971-ben bemutatott Rózsa Sándor című 12 részes történelmi sorozat tette. A Kondorosi Csárdamúzeumhoz az által kötődik, hogy ebben az épületben bizonyítottan sokszor megfordult. Az itt megtekinthető állandó kiállítás, amit tavaly adtak át a színművész részvételével, végigköveti Rózsa Sándor életútját, de a róla készült filmsorozattal és Oszter Sándor alakításával is megismerteti a látogatót. Ebben a tárlatban kaptak helyet a színészlegenda városnak szánt ajándékai is: egy csikóbőrös kulacs, egy szike, egy bugylibicska és egy rézveretes nyelű fokos, amikhez Rózsa Sándorként jutott hozzá. A kellékeket azért Kondorosnak ajánlotta fel, mert itt máig megőrizték Rózsa Sándor emlékét.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!