A reformkor idején játszódó történetben a magyar színjátszás színe-java felvonul. Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva viszik a főszerepeket, de a pályakezdő Venczel Vera és Kovács István is egyaránt mély nyomot hagy a nézőkben. A filmvászonra festett jelenetekben a fő irányvonalat a romantika és ármány, a politika és cselszövés viszi. Hildebrand István operatőr minden igényt kielégítő, nagyszabású képi világot teremtett. A színek és a fények pompás kavalkádja folyamatosan mutatják a hangulati skálát. Legyen az kastély, fogadó vagy éppen templomi kompozíció, a tér és helyszín viszonya mindig tökéletes átfedésben van. A film látványvilágának megvalósítása persze nem volt éppen egyszerű, de ehhez az alkotóknak, az akkori mértékhez képest, gigantikus méretű költségvetés állt rendelkezésre.
Az eredeti Jókai-regényekhez képest ugyan van némi eltérés a cselekményben, ám ez kevésbé érződik, hiszen Várkonyi végig igényesen és egységesen építi fel az egyes jelenetek dramaturgiai ívét.
Az Egy magyar nábob történetében például külföldi helyszínekre is kellett keresni megfelelő alternatívákat.
A párizsi jelenetek képi világának tökéletes alternatívája végül Székesfehérvár belvárosa lett. A most már térköves sétálóutcának átalakított Kossuth utca, valamint a Szent István-székesegyház mögött lévő Hősök tere adta a francia főváros külső jeleneteinek a helyszínét.
A nappali és éjjeli jelenetben feltűnő teret tulajdonképpen egy teljesen berendezett és átalakított stúdiótérré változtatták. Technikailag ezt úgy oldották meg, hogy a tér sarkán elkanyarodó utcát két oldalról átívelő álhomlokzattal választották le, amely így a további nézési irányt kitakarta. A több nézőpontból fotografált helyszínen látjuk az éneklő francia tömeg tiltakozó éjszakai megmozdulását, amikor szalmabábut éget. De itt tűnik fel először a szépséges indiai táncosnő, Chataquela (Tordai Teri) is. Szentirmay gróf (Latinovits Zoltán) először az éjszakai életbe induló arisztokrata barátaival, majd később báró Wesselényi Miklóssal (Básti Lajos) találkozik a téren. Leendő feleségével, Eszéki Flórával (Ruttkai Éva) ugyancsak innen indulnak haza Magyarországra. Ügyelni kellett arra is, hogy a bazilika itt lévő altemplomi lejárata, valamint a homlokzatán látható I. világháborús emlékmű megjelenése ne kerüljön képbe. Érdekesség, hogy a londoni batárra várakozó Szentirmaynak és Wesselényinek egy olyan díszlet szolgált hátteréül, amely félig épült meg. A székesegyház melletti lépcsősor egy félig nyitott, keresztrács díszítésű teraszra vezet fel. A filmben a terasz oszlopokat és tetőt kapott. Így hangulati megjelenésben talán leginkább egy pergolára hasonlító szerkezet alatt néhány asztal és szék tette teljessé a hely berendezett, vendéglátós mivoltát. A többi párizsi jelenet műteremben készült. A Jockey klub és az éjszaki szórakozóhely épített díszlet volt.