időjárás 18°C Eliza, Eszter 2022. május 24.
logo
Klasszikus magyar filmek helyszínei filmturista szemmel · Egy magyar nábob / Kárpáthy Zoltán (1966)

Itt forgott – Főszerepben Magyarország 4. rész

Basa Balázs – Názer Ádám
2022.01.23. 07:11 2022.03.01. 16:11
Itt forgott – Főszerepben Magyarország 4. rész

Az 1960-as években a magyar filmgyártás előszeretettel fordult történelmi események megfilmesítése felé. Várkonyi Zoltán, a korszak egyik legmarkánsabb rendezője Jókai Mór több regényéből is emlékezetes adaptációt készített. Az Egy magyar nábob és közvetlen folytatása, a Kárpáthy Zoltán olyan látványos mozifilmek lettek, melyeket nem véletlenül sugároz a televízió mind a mai napig újra és újra. Mivel a két regény szorosan egybefüggően meséli el a cselekményt, adta magát a lehetőség, hogy rendhagyó módon a két film szinte egyszerre, egy időben készüljön el.

A reformkor idején játszódó történetben a magyar színjátszás színe-java felvonul. Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva viszik a főszerepeket, de a pályakezdő Venczel Vera és Kovács István is egyaránt mély nyomot hagy a nézőkben. A filmvászonra festett jelenetekben a fő irányvonalat a romantika és ármány, a politika és cselszövés viszi. Hildebrand István operatőr minden igényt kielégítő, nagyszabású képi világot teremtett. A színek és a fények pompás kavalkádja folyamatosan mutatják a hangulati skálát. Legyen az kastély, fogadó vagy éppen templomi kompozíció, a tér és helyszín viszonya mindig tökéletes átfedésben van. A film látványvilágának megvalósítása persze nem volt éppen egyszerű, de ehhez az alkotóknak, az akkori mértékhez képest, gigantikus méretű költségvetés állt rendelkezésre.

Az eredeti Jókai-regényekhez képest ugyan van némi eltérés a cselekményben, ám ez kevésbé érződik, hiszen Várkonyi végig igényesen és egységesen építi fel az egyes jelenetek dramaturgiai ívét.

Az Egy magyar nábob történetében például külföldi helyszínekre is kellett keresni megfelelő alternatívákat.

A párizsi jelenetek képi világának tökéletes alternatívája végül Székesfehérvár belvárosa lett. A most már térköves sétálóutcának átalakított Kossuth utca, valamint a Szent István-székesegyház mögött lévő Hősök tere adta a francia főváros külső jeleneteinek a helyszínét.

A nappali és éjjeli jelenetben feltűnő teret tulajdonképpen egy teljesen berendezett és átalakított stúdiótérré változtatták. Technikailag ezt úgy oldották meg, hogy a tér sarkán elkanyarodó utcát két oldalról átívelő álhomlokzattal választották le, amely így a további nézési irányt kitakarta. A több nézőpontból fotografált helyszínen látjuk az éneklő francia tömeg tiltakozó éjszakai megmozdulását, amikor szalmabábut éget. De itt tűnik fel először a szépséges indiai táncosnő, Chataquela (Tordai Teri) is. Szentirmay gróf (Latinovits Zoltán) először az éjszakai életbe induló arisztokrata barátaival, majd később báró Wesselényi Miklóssal (Básti Lajos) találkozik a téren. Leendő feleségével, Eszéki Flórával (Ruttkai Éva) ugyancsak innen indulnak haza Magyarországra. Ügyelni kellett arra is, hogy a bazilika itt lévő altemplomi lejárata, valamint a homlokzatán látható I. világháborús emlékmű megjelenése ne kerüljön képbe. Érdekesség, hogy a londoni batárra várakozó Szentirmaynak és Wesselényinek egy olyan díszlet szolgált hátteréül, amely félig épült meg. A székesegyház melletti lépcsősor egy félig nyitott, keresztrács díszítésű teraszra vezet fel. A filmben a terasz oszlopokat és tetőt kapott. Így hangulati megjelenésben talán leginkább egy pergolára hasonlító szerkezet alatt néhány asztal és szék tette teljessé a hely berendezett, vendéglátós mivoltát. A többi párizsi jelenet műteremben készült. A Jockey klub és az éjszaki szórakozóhely épített díszlet volt. 

A magyarországi helyszínek közül feltétlen érdemes kiemelni sorrendben a vácrátóti, a keszthelyi és a martonvásári forgatási helyeket.

Készültek még külső felvételek Budapesten, valamint a Felvidéken is forgatott a stáb. A film folytatásában, a Kárpáthy Zoltánban új helyszínként megjelenik a bajai Duna-ág a Sugovica találkozásánál, valamint egy olyan mesterséges medence, mely egykor strandfürdőként funkcionált Pesten. 

Székesfehérvár, Hősök tere. Jelenet a filmben: 00:26:37-től 00:28:14-ig          Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám

Mindenekelőtt azonban jöjjenek először a már sokszor látott kastély- és parkjelenetek szebbnél szebb helyszínei. A vácrátóti nemzeti botanikus kert az ország egyik legnagyobb arborétuma, a közel 27 hektáros területen gazdag hazai növénygyűjteményt találunk. Az impozáns, eredetileg angolpark mintájára épített parkban sziklakert, üvegház, tó, vízimalom és kastély is van. Nem véletlen tehát, hogy amikor Várkonyi helyszíneket nézett a két filmhez, az arborétum előkelő helyen szerepelt a listáján. A park különböző részei ugyanis sok esetben teljes mértékben megfeleltek a kívánalmaknak.

Az Egy magyar nábob filmben először az arborétum szívében található tó tűnik fel. A parton sétáló Mayer Fanny (Pap Éva) és az őt kísérő Barna Sándor (Fonyó József) asztaloslegény mögött a háttérben észrevehető a szigetre átvezető kishíd is. A ma már műemléki védettségű egykori Vigyázó Ferenc-kastély főépülete és főúri teraszának képe néhány perccel később bukkan fel. A történetben Pozsony városi parkját bemutató jelenetben Kárpáthy Abellino (Darvas Iván) főnemesi társaival közösen élcelődik a Mayer ház könnyűvérű hölgyein. Szintén a parkhoz köthető képsor a mindkét filmben látható pisztolypárbaj. A kertben látható romantikus, fából épült vízimalom akkor szerepel, amikor a lányát kétségbeesetten kereső Mayerné (Sulyok Mária) esdekelve kér bebocsátást az asztalosmestertől, Boltai Györgytől (Makláry Zoltán). Itt a filmben Pozsony környékén járunk.

A jelenethez tartozó épület belső képeit ugyanakkor műteremben rögzítették.

A botanikus kertben 1966 nyarán forgatott a stáb.

Bár a film bemutatója óta több mint ötven esztendő telt el, a filmesek a mai napig szívesen jönnek forgatni a vácrátóti botanikus kertbe. 

Az egykori történelmi magyar fővárosnál maradva a pesti Megyeháza boltíves, klasszicista díszudvara adja a pozsonyi országgyűlés helyszínének az épületét.

Érdekesség, hogy a filmben látható, Városháza utcára néző épületszárny éppen a Jókai-regényben is említett, 1838-as nagy pesti árvíz miatt épült újjá. A jelenetben feltűnnek a díszmagyart viselő főszereplők, valamint a Krammné (Gobbi Hilda) által kísért Mayer Fanni is. 

Meghatározó helyszín a filmben a keszthelyi Festetics-kastély.

A XVIII. század közepén épült barokk stílusú építmény az egyik legismertebb és legnépszerűbb kastélya Magyarországnak. Ezt jórészt annak köszönheti, hogy a második világháború pusztításai csak kismértékben érintették az épületet. Tárgyi emlékei a mai napig eredeti pompájukban tekinthetők meg. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kastély gyűjteménye fokozatosan bővült az elmúlt években. Megújult kiszolgálóépületeivel és ápolt, viktoriánus stílusú parkjával együtt nagy népszerűségnek örvend a látogatóközönség előtt. Várkonyi Zoltán filmjében különösen nagy hangsúlyt kapott Keszthely büszkesége. Az idős Kárpáthy János (Bessenyei Ferenc) ifjú feleségével látogatóba érkezik gróf Szentirmayékhoz.

A grófi család otthonául mindkét filmben az egykori Festetics-birtokot láthatjuk viszont.

Észrevehetjük az emeletre felvezető díszes tölgyfa lépcsőházat, a nem kevésbé pompázatos Helikon könyvtár nagytermét, amely a filmben Rudolf dolgozószobája volt, valamint a bal oldali szárny egyik erkélyét is, ahonnan a gróf és felesége integet a távozó vendégek után. De Szentirmay Katinka születésnapja is a kertben játszódik.

A fiatalok közt elcsattant első csók egy japán ginkgofa (páfrányfenyő) alatt történt, amely még mindig áll. 

A főhomlokzat bejárata, a kocsikapu oszlopos sziluettje a zuhogó esőben fontos hírt hozó Kőcserepy Vilma (Halász Judit) drámai pillanatát idézik fel. A rendező Vácrátóthoz hasonlóan itt is maximálisan kihasználta a helyszín adta lehetőségeket. A kastély megjelenése meglepő módon ugyanis nem csak kizárólag a Szentirmay családhoz volt köthető. Fegyverneky báró (Benkő Gyula) estélyi fogadásának jelenete úgyszintén ide kapcsolható. A Tasziló-szobába Griffard bankárral (Major Tamás) megérkező Kárpáthy Abellino magabiztossága egyszeribe elillan, amikor pár pillanat múlva meglátja Kárpáthy Jánost újdonsült hitvesével. A főnemesi címre áhítozó gazdag pesti polgár, Kőcserepy Dániel (Kovács Károly) Duna sori emeletes házának nagytermét szintén a Festetics-kastélyban találjuk meg. A vörös szalon látványos eredeti enteriőrje a filmben a nagyravágyó telekspekuláns gondtalan életét szimbolizálja. A ravasz ügyvéd, Maszlaczky, akit a rendező játszott, többször is látogatást tesz itt. Wesselényi Miklós báró kastélya ugyan nem látható a filmben, ám az előbb említett zuhogó esős éjszakában mégis feltűnik a kastély kapuja. Ez azonban nem más, mint a Festetics-kastély kertkapuja. Az esőben kilépő szolga arra figyelmezteti Szentirmay lovas futárát, hogy a báró barátaival együtt már elindult Pestre. 

 Keszthely, Festetics kastélypark. Jelenet a filmben: 00:02:13-tól 00:03:21-ig           Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám

Mindkét filmben két forgatási helyszín szimbolizálta a Kárpáthy család hatalmas birtokát. Az egyik egy hosszú történelmi múltra visszatekintő várkastély Felvidéken. A Cseszte községhez tartozó Vöröskő századokon keresztül a Habsburg-dinasztiához hű Pálffy család székhelye volt. A feljegyzések szerint a kvarckő sziklára épült vár eredetileg Magyarország nyugati végvárrendszeréhez tartozott. Az Árpád-házi királyunk, III. Béla leánya kezét elnyerő I. Ottokár cseh király építtette a várat, 1240 körül. Halála után majd háromszáz éven át több felvidéki hadúr is birtokolta, mígnem 1581-ben hozományként a vár végleg Pálffy Miklós kezébe jutott. Innentől kezdve egészen a második világháború végéig a grófi család tulajdona maradt. Ma Szlovákia egyik legnagyobb műemléke, és egész évben várja az érdeklődőket. 

A lenyűgöző méretű vár ennek ellenére a filmben csak a belső termeivel kápráztatja el a nézőt. Várkonyi gondosan ügyelt arra, hogy a jellegzetes tornyok és várfal ne árulják el, valójában hol járunk. A grandiózus lovagterem és az ebből nyíló hálószoba, valamint a vár méltán híres, kora barokk stílusú földszinti terme, a Sala Terrana többször is látható. Ez utóbbiban, a freskókkal és stukkódíszítésekkel gazdagon ellátott teremben látjuk a megtört Bogozit (Tomanek Nándor), aki keserűen meséli el, hogyan szedték rá a fiatal Kárpáthy Zoltánt. Ugyancsak a földszinten látható az a népi barokkos patikaszoba, mely szintén szerepel egy jelenet erejéig a filmben. A történet legvégén, Katinka és Zoltán házasságkötésének színhelyén, a kastély barokk várkápolnájában vagyunk.

A Kárpáthy-birtok külső helyszínét Magyarországon találjuk.

A Fejér megyei Martonvásáron lévő Brunszvik-kastély parkja biztosította az alkotásokban az elegáns arisztokratikus megjelenést.

Az Egy magyar nábobban a hazaérkező Kárpáthy János a hintóból ölben viszi át kastélyába ifjú feleségét. A jelenet azért érdekes, mert a film kedvéért a díszletépítők egy külön szárnyas nagykaput és kerítést építettek fel a parkban. Amikor a hajdúk karddal tisztelegnek gazdájuknak, a nyitott kapun keresztül egy pillanatra feltűnnek a háttérben meghúzódó Brunszvik-kastély ablakai és fiatornyos részei. A Brunszvik család Mária Teréziától kapta a birtokot és a földszintes kúriát, melyen aztán később Brunszvik Antal fia, Ferenc épített klasszicista stílusú kastélyt. A kastély története óhatatlanul összekapcsolódik Beethoven nevével, aki a Brunszvik lányok zenetanára volt, és többször megfordult Martonvásáron az 1800-as évek elején, mi több, híres művét, az Appassionatát itt fejezte be és ajánlotta egyenesen Brunszvik Ferencnek. Beethoven emlékét ma egy állandó kiállítás, valamint nyaranta a parkban megrendezett szabadtéri hangversenyek őrzik. A filmben is találkozhatunk az angolkert mintájú parkkal. A ma már természetvédelmi területen forgatták azt a tavi jelenetet, amikor az idős báró megtudja, hogy nemsokára apa lesz. Az örömhírt követő ijesztő képsorokat, Fanny vízbe esését is itt rögzítették, csakúgy, mint a kutyaszépségverseny néhány snittjét. 

A Kárpáthy Zoltán megkerülhetetlen jelenete az 1838-as nagy pesti árvízre utaló történelmi képsorok feldolgozása. A valóságban megtörtént korabeli események hiteles rekonstruálása a filmes fikcióval szemben mindig nehéz kihívás. Ez esetben az alkotóknak szerencséjük volt, hiszen az országnak 1965 telén óriási áradással kellett szembenéznie. Az olvadás okozta megemelkedett vízszint hatalmas árhullámokat idézet elő.

A stáb a filmben látható jégtáblás rianásokat 1966 elején, valós körülmények között, Baja mellett, a Duna és a Sugovica találkozásánál forgatta le.

A korabeli beszámolók megemlítik, hogy a valóságban történt robbantásos jelenetek nem voltak kockázatmentesek. A technikusok által rögzített gyújtószerkezet kezelésére Kovács István dublőre volt kijelölve. Ám az első próba nem sikerült, így a színésznek kellett vállalnia a feladatot, a töltet élesítését. A robbanás pillanatában a fiatal magyar színművésznek rendkívüli lélekjelenlétre volt szüksége, ugyanis a detonáció őt is a zajló, gyors folyású Dunába lökte. Szerencsére még időben ki tudták húzni, így balesetmentesen sikerült felvenni a filmben egyszerűnek tűnő jelenetet.

A városi árvíz szemléltetésére Várkonyi Zoltán mindvégig medencében gondolkodott, ám jelentős nehézséget okozott, hogy akkoriban egyetlen műteremben sem álltak rendelkezésre ilyen lehetőségek. Így végigvették azokat a kültéri szabadtéri medencés helyszíneket, amelyek valamilyen módon számításba jöhettek. Felmerült a cinkotai strand és a hajdani Kristály strand területe is. Végül aztán egy természetes helyszínre esett a választás.

Kőbányán, a Váltó utca végén, a Rákos-patak mögötti terület, népies nevén a Kopottbárói-mélyedés tökéletes forgatási helyszínnek bizonyult.

A Mafilm műszaki egységei hat héten keresztül dolgoztak. A patakhoz tartozó szabadstrandos árokrészt töltötték fel színültig vízzel, és építettek hozzá különböző méretű díszletházakat, melyeknek valójában csak vázszerkezetes homlokzatuk volt. Az éjszakai jelenet forgatása során ezek közül aztán jó néhány házat szándékosan romba döntöttek. A mindössze 120 cm mély medencében normál hőfokú víz folyt, így amikor a szereplők vízbe estek, nem kellett megfázással szembenézniük. Ennek ellenére a háztetőről lepotyogó statisztáknak komolyan oda kellett figyelniük, hibázniuk nem szabadott, hiszen a jelenetet csak egyszer lehetett felvenni. A Felsőrákoson forgatott monumentális helyszínnek manapság semmiféle nyomát nem találjuk. A patak vizével felduzzasztott egykori területen ma egy játszótér, illetve lakóparkok és családi házak állnak. 

Az elkészült filmeket 1966 decemberében mutatták be. A siker hatalmas volt, köszönhetően többek közt az addig nemigen használt színes szélesvásznú kópiáknak is. A közönség hamar szívébe zárta a szereplőket, és a Jókai-regények népszerűsége töretlen sikert hozott az alkotóknak. A filmek pedig, mint történelmi tablók, a mai napig megállják helyüket a magyar filmgyártás csillogó vitrinüvege mögött. 

Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet//filmelemzesek/egy-magyar-nabob-karpathy-zoltan-1966-filmtortenet-elemzes.html; Jelenetek egy operatőr életéből - Hildebrand István legendáriuma; 53 magyar film - Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán - vendég: Kovács István; http://atjarokhe.hu/wp-content/uploads/2013/01/Atjaro_3_%C3%B6sszevont.pdf; http://epa.oszk.hu/00300/00381/00051/balazs.htm; http://www.visitslovakia.com/vorosko/; https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6sk%C5%91_v%C3%A1ra; http://helikonkastely.hu/hu/; https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IfjusagiMagazin_1966/?query=az%20egy%20magyar%20n%C3%A1bob%20%C3%A9s%20a%20k%C3%A1rp%C3%A1thy%20zolt%C3%A1n&pg=557&layout=s.

A Kárpáthy Zoltán elérhető a Filmio kínálatában.

Borítókép: Jelenet az Egy magyar nábob című filmből  (Fotó: Filmarchívum)