Ez volna a szakmailag jól indokolható, megvédhető álláspont – mondta Kesselyák Gergely.
Arról is beszélt az interjúban, hogy „zenekar és kórus nélkül nincs opera”, énekeseket viszont bárhonnan lehet hívni. Szerinte a második világháború után kialakult struktúra azért rossz, mert Magyarországon a nagy szimfonikus zenekar látja el másodállásban a színházi feladatokat, vagy „van ugyan két zenekar, de akkor a kettő közül sokkal jobban finanszírozott a szimfonikus zenekar, noha több feladat van a színházban”.
– A világ egyik leghíresebb zenekara, a Bécsi Filharmonikusok zenészei se mint Bécsi Filharmonikusok kapják a fizetésüket, hanem mint a Staatsoper zenekara, ezenfelül alapítványi formában játszanak Bécsi Filharmonikusok néven – mondta a karmester.
Kesselyák szerint a fiataloknak nagyon jó lenne vidéken fellépni, mert a nyugalmasabb vidéki próbafolyamatban van igazán lehetőség elsajátítani a szakma alapjait és beénekelni a szerepeiket.
– Ez az Operaháznak is alapvető érdeke. A Kárpát-medencéből még magyar anyanyelvű énekeseket is felfedezhetünk, ha arra van szükség. Amikor Miskolcon voltam zenei vezető, egy percig nem gondolkodtam abban, hogy a fővárosi énekesekre építsem a produkciókat, viszont kiváló volt az együttműködés ezen téren a vidéki operatársulatokkal.
A bécsi Staatsoper sem egyeztet Grazcal vagy Klagenfurttal
– állítja az Operaház első karmestere.
Az eredeti interjú ITT olvasható.
Borítókép: Kesselyák Gergely karmester (Fotó: MTI/Vajda Lajos)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!