A szablyát Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és Cseke László, a Szent György Lovagrend kancellárja nyújtotta át a díjazottaknak. A díj Balassi-kardja a magyar végváriság örök hőseit ragyogtatja elénk immár 26 éve. Az akkor megfogalmazott küldetés szerint Balassi Bálint példája a XXI. században is fölemelő.
Szükség van olyan költőkre, akik Balassi szavaival élve „Emberségről példát, vitézségről formát” tudnak adni.
A jellegzetesen magyar szablyát kezdettől fogva Fazekas József bonyhádi fegyverkovács készíti. A fegyver mintája az egyik Balassa sírjából előkerült, évszázadok súlyától megviselt penge. A díszokleveleket – szintén a kezdetektől – a Balassi-érmes Vincze László szentendrei nyomdász készíti. 2002 óta a világhírű Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egy erre a célra készített Balassi-szoborral is megajándékozza a költőket. A díjazottak a XVII. Balassi-kard borseregszemle bajnokborát, Szuromi Mihály Balassi Kard Egri Kékfrankosát is megkapták. Az átadás ünnepségét, a kardceremóniát minden év február 14-én, Bálint napján vagy annak előestéjén rendezik meg. Ez az első magyar irodalmi díj, amely mind az öt kontinensre eljutott.
A kardceremónia méltó helyen, a Központi Papnevelő Intézet impozáns dísztermében zajlott. A rendezvény a Törökbálinti Cantabile Kórus fellépésével kezdődött, majd Molnár Pál, a díj alapítója köszöntötte az egybegyűlteket. Ismertette a Balassi-kuratórium döntését, miszerint
idén Bencze Lajos szlovéniai magyar költő kapja a Balassi-emlékkardot.
A Muravidéken, Göntérházán született költő magyartanár - aki a Maribori Egyetem magyar tanszékének volt docense – szerkesztette a Hidak című nemzetiségi műsort a Szlovén Televíziónál, és több újságnál dolgozott. Számos verseskötete, monográfiája és tanulmánya jelent meg, a szlovéniai magyar irodalmi élet szervezője. Írott szóval a megmaradásért című műve több kiadást ért meg. Pécsi Györgyi irodalomtörténész laudációjában kiemelte, hogy ebből a könyvből érthetjük meg a szlovéniai magyarság önszerveződésének jelentőségét. A muravidéki magyarok szeretete szólal meg Mák Ferenc gondolataiban is, amely a Magyar Szóban jelent meg néhány éve a költő 60. születésnapja alkalmából: „Bence Lajos 2000-ben, a Ráolvasások című verseskötetében a boldog otthonlét isteni ajándékairól énekelt; az ismerős tájban a lepkéket ébredéskor gyöngéden megérintik a szőlőhegyi fények, harangszó idején szabad folyása van az áldásnak, napnyugta után pedig rend és bizonyosság szikrázik a csillagokban. Borral, reménnyel dajkál a táj, s még a csigaház is elbujdosott szellőket rejteget. A Lendva-környéki Bence Lajos volt talán az egyetlen Kárpát-medencei magyar költő, akinek az ezredfordulón is volt boldog éneke. És mi, a vigaszt várók, lelkes odafigyeléssel lestük a megszólalását.” Müller Mátyás versmondó szavalta el a költő egyik versét.
