A szablyát Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és Cseke László, a Szent György Lovagrend kancellárja nyújtotta át a díjazottaknak. A díj Balassi-kardja a magyar végváriság örök hőseit ragyogtatja elénk immár 26 éve. Az akkor megfogalmazott küldetés szerint Balassi Bálint példája a XXI. században is fölemelő.
Szükség van olyan költőkre, akik Balassi szavaival élve „Emberségről példát, vitézségről formát” tudnak adni.
A jellegzetesen magyar szablyát kezdettől fogva Fazekas József bonyhádi fegyverkovács készíti. A fegyver mintája az egyik Balassa sírjából előkerült, évszázadok súlyától megviselt penge. A díszokleveleket – szintén a kezdetektől – a Balassi-érmes Vincze László szentendrei nyomdász készíti. 2002 óta a világhírű Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egy erre a célra készített Balassi-szoborral is megajándékozza a költőket. A díjazottak a XVII. Balassi-kard borseregszemle bajnokborát, Szuromi Mihály Balassi Kard Egri Kékfrankosát is megkapták. Az átadás ünnepségét, a kardceremóniát minden év február 14-én, Bálint napján vagy annak előestéjén rendezik meg. Ez az első magyar irodalmi díj, amely mind az öt kontinensre eljutott.
A kardceremónia méltó helyen, a Központi Papnevelő Intézet impozáns dísztermében zajlott. A rendezvény a Törökbálinti Cantabile Kórus fellépésével kezdődött, majd Molnár Pál, a díj alapítója köszöntötte az egybegyűlteket. Ismertette a Balassi-kuratórium döntését, miszerint
idén Bencze Lajos szlovéniai magyar költő kapja a Balassi-emlékkardot.
A Muravidéken, Göntérházán született költő magyartanár - aki a Maribori Egyetem magyar tanszékének volt docense – szerkesztette a Hidak című nemzetiségi műsort a Szlovén Televíziónál, és több újságnál dolgozott. Számos verseskötete, monográfiája és tanulmánya jelent meg, a szlovéniai magyar irodalmi élet szervezője. Írott szóval a megmaradásért című műve több kiadást ért meg. Pécsi Györgyi irodalomtörténész laudációjában kiemelte, hogy ebből a könyvből érthetjük meg a szlovéniai magyarság önszerveződésének jelentőségét. A muravidéki magyarok szeretete szólal meg Mák Ferenc gondolataiban is, amely a Magyar Szóban jelent meg néhány éve a költő 60. születésnapja alkalmából: „Bence Lajos 2000-ben, a Ráolvasások című verseskötetében a boldog otthonlét isteni ajándékairól énekelt; az ismerős tájban a lepkéket ébredéskor gyöngéden megérintik a szőlőhegyi fények, harangszó idején szabad folyása van az áldásnak, napnyugta után pedig rend és bizonyosság szikrázik a csillagokban. Borral, reménnyel dajkál a táj, s még a csigaház is elbujdosott szellőket rejteget. A Lendva-környéki Bence Lajos volt talán az egyetlen Kárpát-medencei magyar költő, akinek az ezredfordulón is volt boldog éneke. És mi, a vigaszt várók, lelkes odafigyeléssel lestük a megszólalását.” Müller Mátyás versmondó szavalta el a költő egyik versét.
Bence Lajos mellett a román Elena Lavinia Dumitru vehette át a kardot.
A művész megcsókolta Balassi kardját, majd rövid beszédet mondott magyarul, amely után vastapsot kapott a közönségtől. Tavaly az ausztrál költő, Ross Gillett kapta meg a végvári poétáról elnevezett szablyát. Molnár Pál olvasta fel Ross Gillett gratuláló levelét: „Dumitru asszony egyértelműen tudatában van a Balassi-versek teljes szépségének, formailag és fogalmilag egyaránt. Celia-ciklusfordítása nyilvánvalóan óriási jelentőségű a Balassi Bálint-emlékkard történetében.” A román műfordító a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékén Molnár Szabolcs professzor diákjaként ismerte meg a magyar irodalmat és szerette meg Balassi költészetét. Balassi Bálint Célia-ciklus – Ciclul Celia című kétnyelvű verseskötete 2016-ban jelent meg. Elena Lavinia Dumitru igényes tanulmányt is írt Balassi Bálintról. Egykori tanára, Molnár Szabolcs professzor írt méltatást róla, melyet Gadácsi János olvasott fel. Balassi Bálint Adj már csendességet… című versét Kecskés D. Balázs zeneszerző öltöztette dallamba. A mű ősbemutatóját a Törökbálinti Cantabile Kórus adta elő Vékey Mariann Balassi-érmes karnagy vezényletével.
Borítókép: Bencze Lajos (Fotó:MTI/Mohai Balázs)
