A darab alapszituációja, hogy a zord időjárás miatt idegenek napokig egy házba összezárva élnek, lehetőséget adott arra, hogy a járványhelyzetre aktualizálja a rendező, Almási-Tóth András. Előtérbe kerülnek az emberi kapcsolatok, a különböző viszonyrendszerek a szerelmen keresztül. Most sokan megjegyezhetik, a karantén ábrázolása a színpadon micsoda elcsépelt dolog lett 2022-re. De ahhoz kétség sem fér, hogy a Farsangi lakodalomra nagyon is illik az új köntös. Leporolva és átdolgozva tér tehát vissza a repertoárba a majdnem a feledés homályába merült opera, s kezdetét veszi egy igazi hókarantén-parti az Eiffel Műhelyház színpadán.
Kézfogóra készül egy jómódú család, a nagyasszony már régen megbeszélte Bükkyné barátnőjével, hogy az egyetlen lánya, Zsuzsika Bükky Jónás felesége lesz. Nagy a sürgés-forgás, mindennek makulátlannak kell lennie, hiszen fontos vendégeket várnak. A két fő problémával pedig már a legelején szembesülünk. Az egyiket Zsuzsika generálja, mert nem szeretne engedni anyja akaratának, és esze ágában sincs hozzámenni egy olyan férfihoz, akit nem szeret. A másik pedig az időjárás, hiszen a hatalmas hóvihar több háztartást fenyeget, Zsuzsikáék is vesztegzár alá kerülnek a vízkereszti hóesés miatt. Hirtelen felkapjuk a fejünket, mit keres Gál Kristóf rendőr alezredes, az ORFK szóvivője, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs tájékoztatóinak jól ismert moderátora egy operában? Ugyanis Gál alezredes – ha csak a képernyőn keresztül is, de – az előadás egészében velünk marad, sőt a keretet az időjárással kapcsolatos fejlemények és a karantén-jótanácsok adják. Ez a keret az, ami egészen direkt módon képes aktualizálni a történetet. A rendezői koncepció pedig innentől megveti lábát és biztonságba kerül, hiszen az ismerős hang rögtön kinyitja kis emlékdobozunk összes karanténfiókját.

A vendégek sorra érkeznek, igaz, nem azok, akiket vártak. Így kerül egy karanténba egy turnézó énekesnő és a táncosai, egy grófnő, egy katonatiszt, egy házaspár és Kálmán, a csurgói diák, valamint az eljegyzési bulira szerződtetett személyzet. A sok-sok étel és ital azonban nem megy kárba, kezdetét veszi egy több napig tartó farsangi mulatság. A szegény, verselő Kálmán és Zsuzsika egyre közelebb kerülnek egymáshoz, amit az anya nem néz jó szemmel. Ám úgy tűnik, eljött a bőrbakancsos, farmerkabátos és tüllszoknyás lányok kora, akik kiállnak magukért. Kristóf Réka meggyőzően alakítja a makacs, ámde igen érzékeny fiatal lányt, aki az anya-lánya harcból győztesként kerül ki. A szerelmes csóknál többet udvarol ki a fiatal diák, akit Rab Gyula szenvedélyesen alakít. Érdemes még szólni a grófnő és a katona között szövődő szerelemről. Ez a viszony rávilágít arra, amelyik románc az egyik embernek csupán egy eldobható játék, addig a másiknak egy igazi drágakő lehet. Meláth Andrea szerepe összetett, hiszen grófnőként hófehér kosztümben és bundában egy korántsem makulátlan asszony karakterét kell felépítenie. Dobák Attilának tisztként pedig a szerelmi poklot kell megjárnia a két felvonás alatt. Az édesanya, akit Miksch Andrienn szenzációsan alakít, vesztét a kontrollmániája, a hiúsága és a „mit gondolnak majd mások?” félelme okozza. Jónás egy másik karanténban eljegyzett egy másik leányt, Kálmán és Zsuzsika házassága immár nem ütközik akadályba. Kezdődhet, vagyis folytatódhat a mulatság, s mikor már a nagy hahotázás közepette ujjongva kapcsolódnánk be a gondtalan partiba, a keserédes valóság újra visszaköszön. A rendező érdemeit több oldalon keresztül lehetne sorolni, de szorítkozzunk most a legfontosabbra: olyan utakat járatott be a karakterekkel és olyan funkciót adott nekik, amik messzemenően túlmutatnak az eredeti darabon, mindezt úgy, hogy egyszer sem válik tolakodóvá egyetlen módosítás sem.