Hókarantén életre-halálra

A magyar operairodalom az első európai színvonalú vígoperaként jegyzi a Farsangi lakodalmat. Zenéjét Poldini Ede szerezte, librettója Vajda Ernő tollát dicséri. A külföldön is sikerrel játszott kétfelvonásos darab ősbemutatójának 1924. február 16-án a Magyar Királyi Operaház adott otthont. Majdnem egy évszázad elteltével tér vissza a Poldini–Vajda-alkotás Budapestre.

2022. 02. 22. 21:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A darab alapszituációja, hogy a zord időjárás miatt idegenek napokig egy házba összezárva élnek, lehetőséget adott arra, hogy a járványhelyzetre aktualizálja a rendező, Almási-Tóth András. Előtérbe kerülnek az emberi kapcsolatok, a különböző viszonyrendszerek a szerelmen keresztül. Most sokan megjegyezhetik, a karantén ábrázolása a színpadon micsoda elcsépelt dolog lett 2022-re. De ahhoz kétség sem fér, hogy a Farsangi lakodalomra nagyon is illik az új köntös. Leporolva és átdolgozva tér tehát vissza a repertoárba a majdnem a feledés homályába merült opera, s kezdetét veszi egy igazi hókarantén-parti az Eiffel Műhelyház színpadán. 

Kézfogóra készül egy jómódú család, a nagyasszony már régen megbeszélte Bükkyné barátnőjével, hogy az egyetlen lánya, Zsuzsika Bükky Jónás felesége lesz.  Nagy a sürgés-forgás, mindennek makulátlannak kell lennie, hiszen fontos vendégeket várnak. A két fő problémával pedig már a legelején szembesülünk. Az egyiket Zsuzsika generálja, mert nem szeretne engedni anyja akaratának, és esze ágában sincs hozzámenni egy olyan férfihoz, akit nem szeret. A másik pedig az időjárás, hiszen a hatalmas hóvihar több háztartást fenyeget, Zsuzsikáék is vesztegzár alá kerülnek a vízkereszti hóesés miatt. Hirtelen felkapjuk a fejünket, mit keres Gál Kristóf rendőr alezredes, az ORFK szóvivője, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs tájékoztatóinak jól ismert moderátora egy operában? Ugyanis Gál alezredes – ha csak a képernyőn keresztül is, de – az előadás egészében velünk marad, sőt a keretet az időjárással kapcsolatos fejlemények és a karantén-jótanácsok adják. Ez a keret az, ami egészen direkt módon képes aktualizálni a történetet. A rendezői koncepció pedig innentől megveti lábát és biztonságba kerül, hiszen az ismerős hang rögtön kinyitja kis emlékdobozunk összes karanténfiókját. 

Miksch Adrien (Nagyasszony), Wiedemann Bernadette (Bükkyné)           Fotó: Rákossy Péter

A vendégek sorra érkeznek, igaz, nem azok, akiket vártak. Így kerül egy karanténba egy turnézó énekesnő és a táncosai, egy grófnő, egy katonatiszt, egy házaspár és Kálmán, a csurgói diák, valamint az eljegyzési bulira szerződtetett személyzet. A sok-sok étel és ital azonban nem megy kárba, kezdetét veszi egy több napig tartó farsangi mulatság. A szegény, verselő Kálmán és Zsuzsika egyre közelebb kerülnek egymáshoz, amit az anya nem néz jó szemmel. Ám úgy tűnik, eljött a bőrbakancsos, farmerkabátos és tüllszoknyás lányok kora, akik kiállnak magukért. Kristóf Réka meggyőzően alakítja a makacs, ámde igen érzékeny fiatal lányt, aki az anya-lánya harcból győztesként kerül ki. A szerelmes csóknál többet udvarol ki a fiatal diák, akit Rab Gyula szenvedélyesen alakít. Érdemes még szólni a grófnő és a katona között szövődő szerelemről. Ez a viszony rávilágít arra, amelyik románc az egyik embernek csupán egy eldobható játék, addig a másiknak egy igazi drágakő lehet. Meláth Andrea szerepe összetett, hiszen grófnőként hófehér kosztümben és bundában egy korántsem makulátlan asszony karakterét kell felépítenie. Dobák Attilának tisztként pedig a szerelmi poklot kell megjárnia a két felvonás alatt. Az édesanya, akit Miksch Andrienn szenzációsan alakít, vesztét a kontrollmániája, a hiúsága és a „mit gondolnak majd mások?” félelme okozza. Jónás egy másik karanténban eljegyzett egy másik leányt, Kálmán és Zsuzsika házassága immár nem ütközik akadályba. Kezdődhet, vagyis folytatódhat a mulatság, s mikor már a nagy hahotázás közepette ujjongva kapcsolódnánk be a gondtalan partiba, a keserédes valóság újra visszaköszön. A rendező érdemeit több oldalon keresztül lehetne sorolni, de szorítkozzunk most a legfontosabbra: olyan utakat járatott be a karakterekkel és olyan funkciót adott nekik, amik messzemenően túlmutatnak az eredeti darabon, mindezt úgy, hogy egyszer sem válik tolakodóvá egyetlen módosítás sem. 

Meláth Andrea (A grófnő), Dobálk Attila (Zoltán, a katonatiszt), Miksch Adrienn (Nagyasszony)          Fotó: Rákossy Péter

A Kiss Márk által megálmodott kosztümökből és Fügedi Balázs díszletterveiből is sugárzik a kreatív energia. A hópelyhek szüntelenül hullnak, a kinti és a benti teret egy hatalmas ablaküveg választja el egymástól, ami olyan érzést kelt, mintha az egész történet csak egy hógömbben kelt volna életre. Egy olyan hógömbben, aminek az üvegfala már régen megrepedt, és hamarosan teljesen széttörik. Az új Farsangi lakodalom egészen eddig a pillanatig jut el, kár lenne kihagyni!

Borítókép: Kristóf Réka (Zsuzsika), Rab Gyula (Kálmán) (Fotó: Rákossy Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.