Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 7. rész

A magyar filmtörténet egyik legismertebb klasszikusa A tanú, amely kerek tíz éven keresztül dobozban várta, hogy egyszer majd bemutassák. A szándékosan késleltetett alkotás aztán olyan legendává emelte a szatirikus filmet, ami minden képzeletet felülmúlt. A dialógusokban hallott mondatok közül a legtöbb szép lassan beépült a köztudatba. A köznyelv egyre többször idézett a filmből, így az erőteljes vígjátéknak kialakult a máig érezhető társadalmi hatása. A populáris film rajongói és a művészfilmek követői egyaránt kedvenceik közé sorolják. Bacsó Pétertől persze nem állt messze ez a fajta metaforikus formanyelv és stílusirányzat, hiszen későbbi alkotásaiban emblematikusan mindig visszatér a rendszert bíráló, hol lírai, hol pedig epikus szatírához.

Fotó: Nemzeti Filmintézet

A film számos további jelenete közismert budapesti helyszíneken játszódik. Így a legendás egykori Angolpark a néhány éve bezárt Vidámparkban volt berendezve, a maga filmbeli „Szocialista szellemvasútjával” együtt. Utóbbi a műemlék védettségű barlangvasútban kapott helyett.

Ugyancsak ismert helyszín a margitszigeti Hajós Alfréd sportuszoda, ahová először helyezik fontos beosztásba Pelikánt.

Bástya elvtárs kimentése, a bőrkabátos ávós testőrökön keresztül itt történik. Virág elvtárs öngyilkossági kísérletére a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben került sor. A rettegett Péter Gáborra hasonlító karakternek látható a síremléke is, talpazatán egy hűséges pártkatonát formázva. A sírhely természetesen csak odahelyezett díszletként jelenik meg a filmben, így Virág Árpádnak nincsen valós nyughelye.

A narancskutató intézet épületének és környezetének, a Budatétényben lévő Állami Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézet rózsakertje adott otthont.

Itt hangzik el „Az új magyar narancs! Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk” mondat Bástya elvtárs legnagyobb büszkeségére. Az egykor Klauzál Gábor által alapított rozárium, Magyarország legnagyobb rózsakertje volt, sőt egész Európában ismert volt. Az akkori közel 2740 virágfajtából mára mintegy 1200 maradt, és ebből a májusi virágzás idején még 7000 virágtő hoz új hajtást. A két és fél hektáros területen egy szép tavaszi délután érdemes sétát tenni.  A „világraszóló” eredményt, a pártvezetés méltó módon ünnepli. Az esti előadáson felcsendülő Csárdáskirálynő Rákosi kedvenc operettje volt.

Margitsziget, Hajós Alfréd uszoda. Jelenet a filmben:  00:36:15-től 00:36:50-ig                 Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám

A Duna vízszintjének drasztikus emelkedésének következtében szinte minden part menti ház víz alá kerül. Ám a gátőr ekkor már javában készül a szerepére. Hipnotikusan és monotonon ismételgeti a számára megírt és betanulandó peranyag szövegét. A csónakon érkező falubéliek végül kizökkentik ebből az ópiumos állapotból. A fán ülő Pelikán mögött a távolban észrevehető a Tahitótfalu két részét összekötő Tildy híd régi, vasrácsos szerkezete, mely egészen 1978-ig volt látható ebben az állapotában.

A film végi koncepciós per jelenete a Markó utcai Fővárosi Törvényszék Hauszmann Alajos által tervezett patinás épületében készült.

A díszterem mérete ma is ugyanolyan lenyűgöző, mint amikor Pelikán lépett be rajta. A forgatás idején a törvényszék tárgyalója már bejáratott külső helyszíne volt a magyar filmeknek. Először Gertler Viktor 1955-ben készült Gázolás című bűnügyi drámájában látjuk a termet. Érdekes, hogy itt is a film vége felé jelenik meg a terem, ahol Darvas Iván olvassa fel a meghozott bírósági ítéletet. A fegyház külső, klinkertéglás homlokzatát és az illusztris akasztási jelenet forgatási helyszínét, ahol dr. Kotász után kiabált Pelikán, az azóta lebontott óbudai Kórház utcai általános iskola és annak udvara jelenítette meg.

Bacsó Péter filmje egy igen sötét korszakról fest gúnyos hangvételű, erőteljes szatírát. Az elhangzott utalásokat még több évtized távlatából sem vehetjük félvállról. Az olyan szellemes áthallások, mint „Az élet nem habos torta”, „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik” vagy „Az a gyanús, ami nem gyanús” bármikor alkalmazhatók a XXI. század hétköznapjaiban is. És ez nem véletlen.

Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; saját interjú Blahó László díszletépítővel és látványtervezővel; https://filmturista.blog.hu/2021/04/29/a_magyar_film_napja_2021_pelikan_nyomaban_avagy_filmes_seta_a_dunkanyarban; https://hu.wikipedia.org/wiki/A_tan%C3%BA_(film) ; http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet//filmelemzesek/a-tanu-1969-filmtortenet-filmelemzes.html ; http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9757 ; http://www.filmkultura.hu/regi/2002/articles/profiles/meszaros.hu.html ; http://www.leanyfaluanno.hu/kepek/kepeslapok/regi-epueletek/peteri-villa---mahart-ueduelo 

A tanú elérhető a Filmio kínálatában. A filmhez kapcsolódó DVD elérhetősége pedig ITT.

Borítókép: Jelenet a filmből – a  fán ülő Pelikán  szerepében Kállai Ferenc (Fotó: Nemzeti Filmintézet)