A tanú története a Rákosi-korszakban játszódik. Főhőse Pelikán József gátőr, aki egy Duna menti kis faluban teljesít szolgálatot. A cselekmény egy fiktív településen, Szigetnádasdon indul. Bár a kis faluból nem sokat látunk a filmben, ennek ellenére még több mint ötven év elteltével is sikerül pár utcai helyszínt beazonosítani.
Az elképzelt falut ugyanis a Dunakanyarban lévő Tahitótfalu helyettesítette. Pontosabban a település Szentendrei-szigeten lévő Tótfalu része.
A hentesbolt előtt várakozó hosszú sort és Pelikán érkezését az üzlet elé a mai Hősök terén kell keresni. Érdekesség, hogy most is húsbolt üzemel itt.
A szentendrei Duna-ág partszakaszát, a filmbeli gátat szintén itt találjuk. A ladikos jelenet, találkozás Dániel Zolival, az „Éljen a mi nagy bölcs vezérünk!” kövekből kirakott felirat is itt lett felvéve. Pelikán házát viszont hiába is keresnénk erre. A díszletként felépített ház ténylegesen leégett a filmben, bár az utójelenetben már csak a füstölgő romokat látjuk. Az előzmények jól ismertek, hiszen Pelikán elaludt ugyan, de szájában a cigaretta tovább égett. A másnap kiérkező Virág elvtárs nagy bölcsen állapítja meg: „Ez porig égett, erről kár lenne vitát nyitni.” A gátőrház belső jeleneteit a Mafilm 4-es műtermében forgatták le, mert csak itt volt olyan pincehelyiség, amit használni tudtak a filmhez mint ideális beépíthető díszletet. Szintén stúdióban volt megoldva Virág elvtárs színes üvegablakos ebédlője és a különböző asztali órákkal díszített irányítószobája, ahol többek közt megtudjuk azt is, hogy „a nemzetközi helyzet fokozódik, de mi nem alszunk!”.
A volt nyilas legény és besúgó Csetnekyvel való találkozásnak a Leányfalu és Szentendre határában, a 11-es út melletti Határcsárda terasza adott helyet.
A hangulatos kis vendéglő ma is szívesen fogadja az ideérkező vendégeket. Ugyancsak Leányfalun, a Gyulay Pál utca 25. szám alatt találjuk a koncepciós per szövegírójának alkotóházát is, ahová Pelikán és Virág elvtárs ellátogatott. A Péteri-villa az államosítást követően egykor az orosz nagykövetség hétvégi rezidenciájaként, majd a 60-as évektől a Mahart-dolgozók üdülőjeként funkcionált. A filmben is látott teraszról gyönyörű dunai panoráma tárult az itt pihenő dolgozók szeme elé. A ház a rendszerváltást követő években magántulajdonba került, azóta nem látogatható. A bejárati lépcső mellett néhány pillanatra feltűnő antik szobrok, Apolló és Diana római istenek alakjait formázzák, melyek egykor a híres fővárosi Duna fürdő (a későbbi Diana fürdőt díszítették). Idekerülésük oka a fürdőnek és a villának egyazon tulajdonosa a Pfefferről magyarosított Péteri család volt. Bacsó helyszínválasztása sem volt véletlen, ugyanis Leányfalun volt a filmgyár üdülője is, tehát a rendező minden bizonnyal jól ismerte a környéket, így a Péteri-villát is.
A film számos további jelenete közismert budapesti helyszíneken játszódik. Így a legendás egykori Angolpark a néhány éve bezárt Vidámparkban volt berendezve, a maga filmbeli „Szocialista szellemvasútjával” együtt. Utóbbi a műemlék védettségű barlangvasútban kapott helyett.
Ugyancsak ismert helyszín a margitszigeti Hajós Alfréd sportuszoda, ahová először helyezik fontos beosztásba Pelikánt.
Bástya elvtárs kimentése, a bőrkabátos ávós testőrökön keresztül itt történik. Virág elvtárs öngyilkossági kísérletére a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben került sor. A rettegett Péter Gáborra hasonlító karakternek látható a síremléke is, talpazatán egy hűséges pártkatonát formázva. A sírhely természetesen csak odahelyezett díszletként jelenik meg a filmben, így Virág Árpádnak nincsen valós nyughelye.
A narancskutató intézet épületének és környezetének, a Budatétényben lévő Állami Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézet rózsakertje adott otthont.
Itt hangzik el „Az új magyar narancs! Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk” mondat Bástya elvtárs legnagyobb büszkeségére. Az egykor Klauzál Gábor által alapított rozárium, Magyarország legnagyobb rózsakertje volt, sőt egész Európában ismert volt. Az akkori közel 2740 virágfajtából mára mintegy 1200 maradt, és ebből a májusi virágzás idején még 7000 virágtő hoz új hajtást. A két és fél hektáros területen egy szép tavaszi délután érdemes sétát tenni. A „világraszóló” eredményt, a pártvezetés méltó módon ünnepli. Az esti előadáson felcsendülő Csárdáskirálynő Rákosi kedvenc operettje volt.
A Duna vízszintjének drasztikus emelkedésének következtében szinte minden part menti ház víz alá kerül. Ám a gátőr ekkor már javában készül a szerepére. Hipnotikusan és monotonon ismételgeti a számára megírt és betanulandó peranyag szövegét. A csónakon érkező falubéliek végül kizökkentik ebből az ópiumos állapotból. A fán ülő Pelikán mögött a távolban észrevehető a Tahitótfalu két részét összekötő Tildy híd régi, vasrácsos szerkezete, mely egészen 1978-ig volt látható ebben az állapotában.
A film végi koncepciós per jelenete a Markó utcai Fővárosi Törvényszék Hauszmann Alajos által tervezett patinás épületében készült.
A díszterem mérete ma is ugyanolyan lenyűgöző, mint amikor Pelikán lépett be rajta. A forgatás idején a törvényszék tárgyalója már bejáratott külső helyszíne volt a magyar filmeknek. Először Gertler Viktor 1955-ben készült Gázolás című bűnügyi drámájában látjuk a termet. Érdekes, hogy itt is a film vége felé jelenik meg a terem, ahol Darvas Iván olvassa fel a meghozott bírósági ítéletet. A fegyház külső, klinkertéglás homlokzatát és az illusztris akasztási jelenet forgatási helyszínét, ahol dr. Kotász után kiabált Pelikán, az azóta lebontott óbudai Kórház utcai általános iskola és annak udvara jelenítette meg.
Bacsó Péter filmje egy igen sötét korszakról fest gúnyos hangvételű, erőteljes szatírát. Az elhangzott utalásokat még több évtized távlatából sem vehetjük félvállról. Az olyan szellemes áthallások, mint „Az élet nem habos torta”, „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik” vagy „Az a gyanús, ami nem gyanús” bármikor alkalmazhatók a XXI. század hétköznapjaiban is. És ez nem véletlen.
Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; saját interjú Blahó László díszletépítővel és látványtervezővel; https://filmturista.blog.hu/2021/04/29/a_magyar_film_napja_2021_pelikan_nyomaban_avagy_filmes_seta_a_dunkanyarban; https://hu.wikipedia.org/wiki/A_tan%C3%BA_(film) ; http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet//filmelemzesek/a-tanu-1969-filmtortenet-filmelemzes.html ; http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9757 ; http://www.filmkultura.hu/regi/2002/articles/profiles/meszaros.hu.html ; http://www.leanyfaluanno.hu/kepek/kepeslapok/regi-epueletek/peteri-villa---mahart-ueduelo
A tanú elérhető a Filmio kínálatában. A filmhez kapcsolódó DVD elérhetősége pedig ITT.
Borítókép: Jelenet a filmből – a fán ülő Pelikán szerepében Kállai Ferenc (Fotó: Nemzeti Filmintézet)
