Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből Jókainé Laborfalvi Róza főkötőjét kérte kölcsön erre az alkalomra. A tárgy hirtelen szinte élővé tette a résztvevőknek a Jókai házaspárt, ahogy 1859-ben a balatonfüredi villájukban élték életüket, Róza fején a lila főkötő.
Az államtitkár nehezményezte, miért ilyen sokára, 2018-ban lett ünnep a magyar széppróza napja, hiszen a magyar költészetet már 1964, a magyar drámát 1984 óta ünnepeljük, egyébként mindegyiket a Magyar Írószövetség kezdeményezésére.
– Hiszen micsoda prózairodalmunk van!– sorolta Fekete Péter. – Elképesztő írói és művészi teljesítmények, hihetetlen csodák, melyeket nemcsak itthon ismertek, hanem némelyik a világot is meghódította. Aztán, mint mondta, egyszerű olvasóként rajongásának adott hangot az államtitkár, amint jelentős prózaírókat sorolt. Kiemelte, hogy milyen szerencsénk van, hogy ilyen műveken nőhettünk fel, ilyen nyelvmesterektől tanultunk meg beszélni, írni, ilyen módon lettünk nyelvünkben, éppúgy, mint szívünkben és érzékenységünkben is magyar. Felhívta a figyelmet az olvasás fontosságára, a nyugodt, önfeledt, másra nem figyelő, szövegben elmerülő, tudó és értő olvasásra.
A Magyar Írószövetség kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján, minden évben ezen a napon rendezzék meg Kárpát-medence-szerte a magyar széppróza napját.
Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert regényíróként máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett ő volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Hóvári János utazó nagykövet, a Türk Államok Szervezete irodavezetője házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, majd Erős Kinga, az írószövetség elnöke vette át a szót. Az elnök azonnal válaszolt is Fekete Péter kérdésére, miért ilyen későn kezdtük ünnepelni a prózát. Elmondta, hogy ő is elgondolkodott ezen, és arra jutott, hogy
annyira életünk része a próza, mint a levegővétel. Olyan sok jó prózaírót olvashatunk, megtalálva az életkorunknak leginkább megfelelő olvasmányt, hogy nem vesszük észre, milyen kincsen ülünk.
Kiemelte Jókai Mór munkásságának jelentőségét, ami a mai prózaíróknak is egy mesterkép. Örömét fejezte ki, hogy ezen az ünnepen már komoly hagyományok vannak: minden évben novellaíró verseny kapcsolódik hozzá. Elmondta, hogy az egész Kárpát-medence ünnepel, hiszen egy egész hétre szóló programmal készülnek az írószervezetek, az intézmények és más civil kulturális szervezetek. Az írótársadalom széles körét mutatja be a rendezvénysorozat, amelyben irodalmi séta éppúgy szerepel, mint tematikus prózaest, rendhagyó irodalomóra, gyermekeknek szóló játékos programok vagy épp író-olvasó találkozók.
– Ez azt mutatja, hogy egységes a magyar olvasóközönség, egységes az irodalom iránti szeretetünk és igényünk is van rá
– mondta.
A novellaíró versennyel folytatódott a program, melyen Berta Zsolt, Petőcz András és Regős Mátyás indult versenyzőként.
A zsűri: Erős Kinga, Hóvári János, Nagy Koppány Zsolt író, a 2018-as gála novellaíró versenyének győztese, Toót-Holló Tamás író, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Rózsássy Barbara költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja és Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja.
A versenyzők nem ismerték a megírandó novella témáját. Több cím közül Toót-Holló Tamás író, lapunk főszerkesztője húzta ki a címet: „Akik kétszer halnak meg”. Ezzel a címmel kellett tehát novellát írnia a három versenyzőnek. El is vonultak, hogy egy óra alatt megírják művüket.
Ezalatt a közönség megtekintette az
Egy asszonyi hajszál című filmet, amely egy dokumentumfilm Jókai Mórról. A film rendező-operatőre Szabó Mihály, forgatókönyvíró-szerkesztője Erős Kinga.
A lila főkötő keltette hangulat ekkor újra felerősödött, hiszen a Jókai házaspár életébe pillanthattunk bele irodalomtörténészek vezetésével. A film megtekintése nagyszerű lehetőség lesz a felnőtt olvasóknak és Jókai világának megismertetésére az ifjabb generációnak. A filmvetítés után Szlama László Junior Príma díjas népzenész kobozon játszott és énekelt. Majd elérkezett a nap egyik legizgalmasabb része:
Turi Bálint színművész felolvasta mindhárom novellát, természetesen az írója neve nélkül. A közönség tagjai magukban fontolgatták, vajon melyik írás nyeri el a legjobbnak járó díjat.
Hamarosan kiderült. A novellákból vett jellegzetesség kiemelésével várták, hogy fedje fel kilétét a novella írója.
Berta Zsolt írása nyerte el leginkább a zsűri tetszését. Második helyezett Regős Mátyás, harmadik pedig Petőcz András lett.
Egy program maradt még a nap végére. Megjelent az Az év novellái 2022 antológia a magyar széppróza napja alkalmából. Az antológiában szereplő írásokat Erős Kinga és Bíró Gergely válogatta. Immár 21. éve jelennek meg a népszerű antológiák – Az év novellái és Az év versei –, amelyek a magyar irodalmi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények – hagyományaikhoz híven – mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást. A kötet szerkesztőivel, Erős Kingával és Bíró Gergellyel Völgyi Tóth Zsuzsa beszélgetett.
