Almási Tibor történész szerint a továbbiakban megkerülhetetlen lesz az a felfedezés, amelyet Horváth Gábor tett Anonymusszal kapcsolatban, aki a XII. század végén és a XIII. század elején működött, és a tankönyvek szerint az egyik Béla nevű magyar király jegyzője volt, bár e tekintetben idáig még nem született tudományos konszenzus.
Horváth Gábor kutatási eredményei alapján a korabeli pécsi püspökkel, Kalánnal azonosítja a krónikást.
Egykori tanára, Koszta László előadásán ütött szöget a fejében egy gondolat, mikor a szeri monostor kegyurairól, történetéről esett szó. A kép azonban – mint mondja – 2008-ban állt össze a fejében, azóta kutatja a témát. Először a párizsi magiszterek munkásságát tanulmányozta, mivel úgy vélte, Anonymus műveltsége arra enged következtetni, hogy Párizsban tanult. A Gesta Hungarorum megértéséhez az 1109 körül alapított Saint-Victor apátság iskolája iránymutató, itt vált ugyanis a Szentírás szövege a tanulmány és a tanítás tárgyává, a prédikációk és a teológiai képzés részévé.
Anonymusnak a Szentírás volt a legfőbb forrása, olvasható a Gesta prologusában, ez pedig a keletkezés korát is meghatározza, hiszen az a párizsi magiszterektől származik, ami egyben megerősíti azt a feltevést is, hogy a szerző Párizsban tanulhatott
– számol be az egyháztörténész, aki itt említi Kalán püspök nyilatkozatát egy 1193-as kormányzói oklevelében, mely úgy hangzik: „én, ismervén az Új- és az Ószövetséget”.
„Párizsban teológiát tanítottak, a Gesta Hungarorum szerzője is egy teológus, a Gesta tehát egy tipologikus, allegorikus mű” – fogalmaz Horváth Gábor, aki saját elmondása szerint az író meghatározásához a Gestát vette alapul. Mint mondja, Anonymus, avagy P dictus magiszter említi a szlavóniai Pozsegát. Ennek a helynek az első hiteles forrása egy 1217-es pécsi káptalani oklevél, amelyben az egyházmegye püspökét, Kalánt, Domino ac patre nostronak hívják saját kanonokjai.
Anonymust tehát ezen felfedezések mentén III. Béla király Kalán nevű kancellárjával azonosítja,