aki művelt ember hírében állt, Magyarországot és annak hagyományait jól ismerte, foglalkoztatták a világ problémái, teológiai műveltséggel és modern történelemszemlélettel rendelkezett. „Az 1170 körül író Petrus Comestor lehetett az egyik tanára, aki azt vallotta: historia fundamentum est. A Gesta Hungarorum a leghíresebb párizsi magiszter, Szentviktori Hugó hármas felosztására épül (ante Legem, sub Lege, sub Gratia)” – olvasható az interjúban. Horváth Gábor ezek alapján azt is tisztázza, hogy a tipologikus mű nem hiányos, a szerző a magyarság történetének első két korszakát írta meg, és fő mondanivalója az ország kereszténnyé válása.
Kalán püspök episcopus crucesignatusként halt meg 1218-ban. Ond vezér leszármazottja olyan főpap volt, aki az uralkodót el akarta kísérni a szentföldi zarándoklatára 1217-ben. II. András király fogadalmat tett Jeruzsálem felszabadítására, ezért hatja át a Gestát a III. Ince pápától származó keresztes eszmény, az igazságos háború, a harc – bellum – az Úr Örökségéért, a Hereditas Dominiért, a szolgaság és a szabadság teológiája. Attila jogos örökségét vette vissza Árpád
– fejti ki az egyháztörténész.
Horváth Gábor könyvéről korábban ITT írtunk.
Borítókép: Horváth Gábor (Forrás: Mandiner.hu)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!