Kiderült, hogy ki is volt valójában Anonymus?

Gyanú alakult ki bennem, hogy a két személy azonos – nyilatkozta a Mandinernek Horváth Gábor egyháztörténész, tanszékvezető főiskolai tanár, aki Anonymus feledésbe merül? című könyvében rámutat, hogy a középkori krónikás mégsem annyira titokzatos személy.

Almási Tibor történész szerint a továbbiakban megkerülhetetlen lesz az a felfedezés, amelyet Horváth Gábor tett Anonymusszal kapcsolatban, aki a XII. század végén és a XIII. század elején működött, és a tankönyvek szerint az egyik Béla nevű magyar király jegyzője volt, bár e tekintetben idáig még nem született tudományos konszenzus. 

Horváth Gábor kutatási eredményei alapján a korabeli pécsi püspökkel, Kalánnal azonosítja a krónikást.

Egykori tanára, Koszta László előadásán ütött szöget a fejében egy gondolat, mikor a szeri monostor kegyurairól, történetéről esett szó. A kép azonban – mint mondja – 2008-ban állt össze a fejében, azóta kutatja a témát. Először a párizsi magiszterek munkásságát tanulmányozta, mivel úgy vélte, Anonymus műveltsége arra enged következtetni, hogy Párizsban tanult. A Gesta Hungarorum megértéséhez az 1109 körül alapított Saint-Victor apátság iskolája iránymutató, itt vált ugyanis a Szentírás szövege a tanulmány és a tanítás tárgyává, a prédikációk és a teológiai képzés részévé.

Anonymusnak a Szentírás volt a legfőbb forrása, olvasható a Gesta prologusában, ez pedig a keletkezés korát is meghatározza, hiszen az a párizsi magiszterektől származik, ami egyben megerősíti azt a feltevést is, hogy a szerző Párizsban tanulhatott

– számol be az egyháztörténész, aki itt említi Kalán püspök nyilatkozatát egy 1193-as kormányzói oklevelében, mely úgy hangzik: „én, ismervén az Új- és az Ószövetséget”.

„Párizsban teológiát tanítottak, a Gesta Hungarorum szerzője is egy teológus, a Gesta tehát egy tipologikus, allegorikus mű” – fogalmaz Horváth Gábor, aki saját elmondása szerint az író meghatározásához a Gestát vette alapul. Mint mondja, Anonymus, avagy P dictus magiszter említi a szlavóniai Pozsegát. Ennek a helynek az első hiteles forrása egy 1217-es pécsi káptalani oklevél, amelyben az egyházmegye püspökét, Kalánt, Domino ac patre nostronak hívják saját kanonokjai.

Anonymust tehát ezen felfedezések mentén III. Béla király Kalán nevű kancellárjával azonosítja, 

aki művelt ember hírében állt, Magyarországot és annak hagyományait jól ismerte, foglalkoztatták a világ problémái, teológiai műveltséggel és modern történelemszemlélettel rendelkezett. „Az 1170 körül író Petrus Comestor lehetett az egyik tanára, aki azt vallotta: historia fundamentum est. A Gesta Hungarorum a leghíresebb párizsi magiszter, Szentviktori Hugó hármas felosztására épül (ante Legem, sub Lege, sub Gratia)” – olvasható az interjúban. Horváth Gábor ezek alapján azt is tisztázza, hogy a tipologikus mű nem hiányos, a szerző a magyarság történetének első két korszakát írta meg, és fő mondanivalója az ország kereszténnyé válása.

Kalán püspök episcopus crucesignatusként halt meg 1218-ban. Ond vezér leszármazottja olyan főpap volt, aki az uralkodót el akarta kísérni a szentföldi zarándoklatára 1217-ben. II. András király fogadalmat tett Jeruzsálem felszabadítására, ezért hatja át a Gestát a III. Ince pápától származó keresztes eszmény, az igazságos háború, a harc – bellum – az Úr Örökségéért, a Hereditas Dominiért, a szolgaság és a szabadság teológiája. Attila jogos örökségét vette vissza Árpád

– fejti ki az egyháztörténész.

Horváth Gábor könyvéről korábban ITT írtunk.

Borítókép: Horváth Gábor (Forrás: Mandiner.hu)