Horváth Gábor könyvéből kiderül: a Kalán által kiadott oklevelek nyelvi formulái közül több is megegyezik, illetve jelentős egyezőséget mutat a Gesta Hungarorum fordulataival; a benne gyakran előforduló, ezáltal alapos helyismeretről árulkodó településnevek, illetve nemzetségnevek megfeleltethetők a püspök családja, a Bár–Kalán nemzetség birtokainak, illetve szűkebb-tágabb rokonságának. A Gesta címzettje, „N.”, a „mesternek mondott P” barátja, a „tisztelendő és az írástudás művészetében avatott” férfiú Horváth szerint Csák Ugrin (†1204) győri püspök, majd kinevezett esztergomi érsek, akinek azonban a neve kezdőbetűje – véli a szerző – szövegromlás miatt alakult N.-né. Eredetileg „H.” volt, ami az Ugrin név latin alakjára (Hugrinus) utal.
Horváth történészi értelmezésében a „P. dictus magister” legnagyobb valószínűséggel azt jelenti, hogy „Pater dictus magister”, vagyis „mesternek mondott Atya”. Az „Atya” elnevezés a középkorban a tisztelet jele volt, hiszen Kalán (latin formában: Calanus) püspököt a pécsi kanonoki testület, a káptalan – mint az egy 1217-ben kelt dokumentum igazolja – „urának és atyjának” (domino ac patre nostro) nevezte. Indirekt – ikonográfiai és művészettörténeti – adatokkal is alátámasztja nézetét a szerző, hiszen a középkori szeri bencés monostor, amelynek a Bár–Kalán nemzetség volt a kegyura, és az akkoriban átépített pécsi székesegyház nagyon hasonló (és egyazon teológiai programra utaló) díszítő motívumokkal rendelkezik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!