Honnan ered az Árpád-ház és más történelmi érdekességek + videók

Tudományos seregszemle: az Árpád-ház genetikai eredetéről, a legősibb magyar nyelvű rovásírásos nyelvemlékről és a Grand Trianon kastélyról is hallhatunk előadásokat.

Hun, hungarus, magyar. Identitásunk több ezer éve címmel tartott ma tudományos online konferenciát a Magyarságkutató Intézet. A csaknem két tucat előadás keretében adott tudományos keresztmetszetet a Magyarságkutató Intézet szakmai munkájáról, az Intézet munkatársainak legújabb kutatási eredményeiről.

Előadásokat hallgathatunk az Árpád-ház genetikai eredetéről, a legősibb magyar nyelvű rovásírásos nyelvemlékről, azokról a helyszínekről – a párizsi Órateremtől a Grand Trianon kastélyig –, ahol Magyarország sorsáról 1919–1920-ban döntöttek, vagy a közérthetőségről mint alapvető nyelvi jogról sok más érdekfeszítő témáról.

A Magyarságkutató Intézet ezzel a konferenciával emlékezett meg (széki) gróf Teleki Józsefről, a neves magyar történetíró, jogász Erdély kormányzója is volt. A tudományszervező és tudományt támogató gróf az Akadémiai Könyvtárt alapította, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként működött közre és első elnöke volt. Negyedszázadon át, 1855. február 15-én bekövetkezett haláláig töltötte be az Akadémia elnöki tisztét. Fő műve a Hunyadiak kora Magyarországon.

Az Árpád-ház genetikai eredete – tudományos áttekintés a kezdetektől napjainkig címmel Neparáczki Endre, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója tartott előadást, melyben összefoglalta az eddigi kutatásaik eredményeit (a genetikussal készült Pontot tehetünk a hun vita végére című interjúnkat itt olvashatják).

– Előadásom során áttekintettem az Árpád-házra jellemző DNS-profil meghatározásával kezdődő kutatásfolyamot, melyet az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként indított Prof. Dr. Kásler Miklós. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának megalapításával párhuzamosan a dinasztia kutatási feladatai hozzánk kerültek, melynek egyik eredménye a tavaly nyáron megjelent publikáció. Ebben feltártuk a Turul nemzetség filogenetikai eredetét és meghatároztuk azt az igen egyedi marker szettet, melyet a világon eleddig csak bennük sikerült kimutatni. Ezzel párhuzamosan előkészítettük a Hunyadi család archeogenetikai vizsgálatát, melyben immár az emberi erőforrások minisztereként kultúrdiplomáciai támogatást is kaptunk professzor úrtól és Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrtól.

Ma már a magyar történelem két legmeghatározóbb uralkodócsaládjából származó DNS-profil van a birtokunkban, melyekkel minden eddiginél közelebb állunk ahhoz, hogy méltó nyughelyet adhassunk a Fehérváron nyugvó magyar uralkodóknak – mondta lapunknak Neparáczki Endre.

Itt nézhetik meg a konferencia összes előadását.

Az archeogenetikai kutatások eredményei és lehetőségei

Dr. Török Tibor tudományos főmunkatárs

Honfoglalás kori régészeti kutatások az MKI Régészeti Kutatóközpontjában 2019–2020

Dr. Horváth Ciprián tudományos munkatárs (MKI, Régészeti Kutatóközpont)

Honfoglaláskori köznépi temetők anyai vonalainak jellemzése

Dr. Neparáczki Endre igazgató, tudományos munkatárs

A magyarságkutatás régészeti lehetőségeinek perspektívái

Makoldi Miklós igazgató (MKI, Régészeti Kutatóközpont)

A sárospataki erdőuradalom Árpád-kori emlékeinek régészeti-történeti kutatása

Dr. Ringer István tudományos munkatárs (MKI, Régészeti Kutatóközpont)

A fények mozgásának vizsgálata Árpád-kori templomainkban

Dr. Németh Zsolt tudományos főmunkatárs (MKI, Eszmetörténeti Kutatóközpont)

Kísérlet a legősibb magyar nyelvű rovásírásos nyelvemlékek körének bővítésére

Dr. Fehér Bence igazgató, tudományos tanácsadó (MKI, Klasszika-filológiai Kutatóközpont)

A tapasztalás nyelvtana. Igeidők az ősmagyartól az ómagyarig

Dr. Pomozi Péter igazgató, tudományos főmunkatárs (MKI, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont)

Hunok Pannóniában

Dr. Kovács Péter tudományos tanácsadó (MKI, Klasszika-filológiai Kutatóközpont)

Az államok hierarchiája a mítoszban és a bizánci diplomáciában

Dr. Tóth Anna tudományos főmunkatárs (MKI, Klasszika-filológiai Kutatóközpont)

Elbeszélő források a középkori Magyarország történetéről – a lengyel „Bonfini”

Dr. Teiszler Éva tudományos munkatárs (MKI, Történeti Kutatóközpont)

Királykoronázástól a személyes imádságig. A Te Deum laudamus a magyar hagyományban

Németh Dániel tudományos segédmunkatárs (MKI, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont)

Miért nem volt III. Béla Könyves Kálmán?

Dr. Szabados György igazgató, tudományos főmunkatárs (MKI, László Gyula Kutatóközpont és Archívum)

Pázmány Péter családjának történetéről

Kanász Viktor tudományos segédmunkatárs (MKI, Történeti Kutatóközpont)

Nándorfehérvár hagyománya Pray Györgynél II. József török háborújának idején

Dr. Tóth Sándor Máté tudományos munkatárs (MKI, Klasszika-filológiai Kutatóközpont)

Magyarok a császári-királyi hadseregben a francia háborúk idején 1792–1815

Dr. Nagy-Luttenberger István tudományos főmunkatárs (MKI, Történeti Kutatóközpont)

A párizsi Órateremtől a Grand Trianon kastélyig. Helyszínek, ahol Magyarország sorsáról 1919–1920-ban döntöttek

Dr. Vizi László Tamás igazgató, tudományos főigazgató-helyettes (MKI, Történeti Kutatóközpont)

A 20. századi magyar történelem vitakérdései és új kutatási irányai. Félúton a kánonképzés felé

Dr. Gulyás László tudományos tanácsadó (MKI, Történeti Kutatóközpont)

Pacifikáló hálózatok, avagy lehetett-e szerepe Magyarországnak abban, hogy a hidegháborúból nem lett világháború?

Dr. Borvendég Zsuzsanna tudományos munkatárs (MKI, Történeti Kutatóközpont)

Magyarul tanulni a Kárpát-medencében – Az anyanyelven való oktatás identitásformáló ereje

Dr. Eöry Vilma tudományos tanácsadó (MKI)

A közérthetőség mint alapvető nyelvi jog – a hivatalok szerepe a magyar nyelvi norma alakításában

Katona József Álmos igazgató (MKI, Nyelvtervezési Kutatóközpont)

„A médium maga az üzenet” – A média nyelvhasználata és nyelvi hatásai a magyar beszélőközösségre

Dr. Bódi Zoltán tudományos főmunkatárs (MKI, Nyelvtervezési Kutatóközpont)