Hun, hungarus, magyar. Identitásunk több ezer éve címmel tartott ma tudományos online konferenciát a Magyarságkutató Intézet. A csaknem két tucat előadás keretében adott tudományos keresztmetszetet a Magyarságkutató Intézet szakmai munkájáról, az Intézet munkatársainak legújabb kutatási eredményeiről.
Előadásokat hallgathatunk az Árpád-ház genetikai eredetéről, a legősibb magyar nyelvű rovásírásos nyelvemlékről, azokról a helyszínekről – a párizsi Órateremtől a Grand Trianon kastélyig –, ahol Magyarország sorsáról 1919–1920-ban döntöttek, vagy a közérthetőségről mint alapvető nyelvi jogról sok más érdekfeszítő témáról.
A Magyarságkutató Intézet ezzel a konferenciával emlékezett meg (széki) gróf Teleki Józsefről, a neves magyar történetíró, jogász Erdély kormányzója is volt. A tudományszervező és tudományt támogató gróf az Akadémiai Könyvtárt alapította, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként működött közre és első elnöke volt. Negyedszázadon át, 1855. február 15-én bekövetkezett haláláig töltötte be az Akadémia elnöki tisztét. Fő műve a Hunyadiak kora Magyarországon.
Az Árpád-ház genetikai eredete – tudományos áttekintés a kezdetektől napjainkig címmel Neparáczki Endre, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója tartott előadást, melyben összefoglalta az eddigi kutatásaik eredményeit (a genetikussal készült Pontot tehetünk a hun vita végére című interjúnkat itt olvashatják).
– Előadásom során áttekintettem az Árpád-házra jellemző DNS-profil meghatározásával kezdődő kutatásfolyamot, melyet az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként indított Prof. Dr. Kásler Miklós. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának megalapításával párhuzamosan a dinasztia kutatási feladatai hozzánk kerültek, melynek egyik eredménye a tavaly nyáron megjelent publikáció. Ebben feltártuk a Turul nemzetség filogenetikai eredetét és meghatároztuk azt az igen egyedi marker szettet, melyet a világon eleddig csak bennük sikerült kimutatni. Ezzel párhuzamosan előkészítettük a Hunyadi család archeogenetikai vizsgálatát, melyben immár az emberi erőforrások minisztereként kultúrdiplomáciai támogatást is kaptunk professzor úrtól és Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrtól.
Ma már a magyar történelem két legmeghatározóbb uralkodócsaládjából származó DNS-profil van a birtokunkban, melyekkel minden eddiginél közelebb állunk ahhoz, hogy méltó nyughelyet adhassunk a Fehérváron nyugvó magyar uralkodóknak – mondta lapunknak Neparáczki Endre.
Itt nézhetik meg a konferencia összes előadását.
Az archeogenetikai kutatások eredményei és lehetőségei
Dr. Török Tibor tudományos főmunkatárs