Ősök hagyománya a sportban

– Mérföldkövet jelenthet a magyar hagyományőrző sportok fejlődésé­ben, hogy tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék bejegyezte a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány által létrehozott, tizenhat regionális alapszervezetből álló Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetségét – mondta Bíró András Zsolt, az alapítvány elnöke, akivel a köböre eredetéről, hagyományőrző sportokról és ezek támogatási lehetőségéről is beszélgettünk.

A köböre (kirgiz: kökbörü, kazak: kökpar, üzbég: uloq-köpgar, tádzsik, afganisztáni pastu, dári: buzkasi) ősi nomád, ügyességi lovas vetélkedő, amelyet egyének és segítőik vagy csapatok játszanak egymás ellen. Eredete a közép- és belső-ázsiai sztyeppvilágba vezethető vissza, ahonnan a különböző türk és iráni nyelvű lovas nomádok terjesztették el. A néprajzi leírások alapján egészen a XX. század közepéig játszották nálunk is a pásztorok az Alföld különböző vidékein. Lovas hagyományaink ezen értékes, ősi elemét 2008 óta ápolják a kurultáj és az ősök napja szervezői. A Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetségének egyik fontos célkitűzése, hogy színvonalas, minden hazai régiót képviselő nemzeti köbörebajnokság jöjjön létre néhány év múlva.

– Magyarországon számos kiváló hagyományőrző sportoló és egyesület is van, de tevékenységük fenntartására igen szűkösek a lehetőségek – mondta Bíró András Zsolt. – Egyelőre nincs rendszer vagy tervezett stratégia a működésük segítésére, ezért leginkább csak a lelkes elkötelezettségből fakadó és kitartó önfenntartó tevékenységek szerény bevételei révén tudnak működni. Mindezek miatt a hagyományőrző sportok támogatása, koordinálása és népszerűsítése mára már szükségszerűvé tette a széles nemzeti összefogáson alapuló, sportszervezeti struktúra kiépítését és megszilárdítását Magyarországon – közölte.

A Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetségének szervezete és működése kiterjed minden magyarországi régióra, valamint felöleli a Kárpát-medencei magyarság által lakott területeket is.

A tagszervezetek közös döntése alapján a szövetség folyamatosan bővíthető mindazokkal a tagokkal, amelyek folyamatosan működnek és megfelelnek a szervezet alapkritériumainak. Az elnök kiemelte, hogy a szövetség több hagyományőrző sporttevékenységet is szándékozik támogatni, de elsősorban a kidolgozott, szabályzattal rendelkező, hagyományos elemeket tartalmazó vagy hagyományos eszközöket használó sportágakat. Kiemelten pedig azokat, amelyek a nemzetközi hagyományőrző sportversenyeken és a nomád világjátékokon is szerepelnek. Ettől az évtől a következő sportokban indult el a szervezeti munka: lovas íjászat, turáni lovasharc (íj, lándzsa és szablya váltott használata pályán, időre), köböre, lovas lándzsapárbaj, nomád távlovaglás, hagyományos íjászat, nomád szablyavívás, vértes szablyavívás, övbirkózás, turán (pusztakezes) küzdés, solymászat, lovas solymászat.

A szövetség tagjai őszintén hisznek benne, hogy a szervezett közös munka és tervezés révén, beleértve a hagyományőrző sportokra vonatkozó törvény kidolgozását is, sokat lehet javítani mindezen tevékenység színvonalán, szervezettségén és elismertségén, hiszen a nemzeti kormányzat számos célkitűzése egybeesik ezzel a hagyományok, a sport, valamint a fiatalok egészségre és hazafiságra nevelése terén

– összegezte Bíró András Zsolt. A szövetséget létrehozó Magyar–Turán Alapítvány a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényének, a magyar törzsi gyűlésnek, a kurultájnak is fő szervezője már tizennégy éve. Az alapítvány által tíz éve létrehozott, de nem jogi személyként működő Magyar–Turán Szövetség hosszú évek óta koordinálja a főleg lovas és hadi hagyományőrző, a hun, avar és a honfoglalás korát megjelenítő csapatok együttműködését az egész Kárpát-medencében. Bíró András Zsolt elmondta, hogy mindezek mellett az alapítvány tudományos és hagyományőrző tagozata is szerteágazó kapcsolatokat épített ki a magyarság rokon népei között. Több mint huszonöt nemzettel tart fenn napi szintű kapcsolatot. A magyarországi kurultáj pedig az évek során nemcsak a Kárpát- medencei magyarság, hanem az összes hun és türk tudatú nemzet legnagyobb közös ünnepévé is vált, amelyen tizenkét ország képviselteti magát. A magyarországi kurultáj példáján felbuzdulva az egyik rendezvényen részt vevő kirgiz sportminisztériumi küldöttek és képviselők – a kirgiz állam több millió dolláros támogatásával – megszervezték a nomád sportok világméretű sportrendezvényét, a mára már ikonikussá vált, szinte olimpiai méretű nomád világjátékokat (World Nomad Games), amelynek testvérrendezvénye a magyarországi kurultáj, szervezeti segítője és partnere a Magyar–Turán Alapítvány. 2019 óta a nomád világjátékok szervezője a Törökországban létrejött Etnosport Világszövetség (World Ethnosport Confederation). A kétévente megrendezésre kerülő világjátékok nagy lökést adtak a hagyományos sportok fejlődésének és elismertségének egyaránt. Számos országban pedig jelentős állami támogatásokkal és infrastrukturális beruházásokkal erősítették meg a hagyományőrző sportokkal foglalkozó szervezeteket.

Borítókép: A nomád ügyességi lovas vetélkedő hozzájárul a fiatalok egészségre és hazafiságra neveléséhez (Fotó: Horváth Tamás)