
A Gyűlölök és szeretek inkább az előbbi megoldást választotta: Lucy Hale és Austin Stowell ismertek, de nem a legnagyobb hírességek. Viszont tökéletesen varázsolják vászonra Sally Thorne 2016-os regényét, amely bevallottan a YA romantikus regények újraértelmezéseként került a piacra. Thorne sikerrel írta meg a bohókás, mindenkinek eleget tevő, hatalmas szívű Lucy Hutton (Hale) és a karót nyelt, szívtelen, üzleti robot Joshua Templeman (Stowell) történetét. Hale és Stowell között tényleg működik a kémia, így a regényt nem olvasó néző is azonnal elhiszi, hogy a kiadóház két társigazgatójának asszisztensei boldogan vágnák el egymás torkát. A történet persze messze kiszámítható, és a néző pontosan tudja, hogy a zsigeri gyűlöletet valójában egy másik, hasonlóan erős érzelem hajtja.
A kiszámíthatóságot azonban a zsáner rajongói nem bánják, így még az is belefér, hogy bár a rendező, Peter Hutchings és a forgatókönyvíró, Christina Mengert szemmel láthatóan a regény rajongóinak készítették a filmet, hiszen számos jelenetben szó szerint idéznek a könyvből, a fő konfliktust mégis máshogy tálalják.
A változtatásoknak köszönhetően a film a könyvhöz képest sokkal jobban a klasszikus romkomok előírásait követi, és inkább tűnik egy hosszabb sorozatrésznek, mint saját mozifilmnek.
Az érzést Hale játéka is erősíti, aki Lucy Hutton karakteréhez meglehetősen sokat használt fel a Hazug csajok társaságában alakított Aria Montgomeryből, már csak azért is, mert mindkét figura rajong az irodalomért és a könyvkiadásban dolgozik.
A kisképernyős áthallások azonban aligha számítanak különlegesnek, hiszen a pandémia alatt a stremingszolgáltatók nézettségi adataiból kiderült, hogy az embereknek van igényük a pontosan meghatározott keretek között mozgó romantikára, amelyet jó adag erotikával is érdemes megfűszerezni.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!