A fejedelem születésének 346. évfordulójára Budapestről a Teleki László Alapítvány és a Hon-tours utazási iroda szervezésében hagyományteremtő szándékkal zarándokvonat indult Borsiba, amelyen 314 zarándok érkezett a felvidéki településre. A hosszú úton a Sarjú banda szakszerű okítása révén Rákóczi-nótákat tanultak a zarándokok:
Rákóczi, Bercsényi, Ragyogó vitézek / Napkelet tájiról fegyverre kelének. / És amint felkeltek, fohászuk égbe szállt: / Segíts meg Istenünk harcaink hevén át!
– szólt a dal egyre magabiztosabban a zarándokok szájából. Sátoraljaújhelyen már harsogva énekelték a nótát a Sarjú banda zenei kíséretével. Itt néptánccsoportok fogadták a vonat utasait és az önkormányzat nevében az egyik helyi képviselő is köszöntötte a zarándokokat. Az út közlekedési érdekessége, hogy olyan helyen keltek át vonattal a határon, ahol több mint 10 éve személyvonat nem ment át, rendszeres teherforgalom sincs, holott Trianon előtt ez volt a Budapest–Ungvár–Uzsoki-hágó–Lemberg (Lviv) vasúti fővonal. A MÁV illetékeseinek lelkesedése tette műszakilag lehetővé, hogy erre utazhassanak. Délre Borsiba ért a Rákóczi fejedelem arcmásával és jelmondatával:
Istennel a hazáért és a szabadságért!
– ellátott mozdony húzta szerelvény. Ünneplőbe öltözött, zászlót lengető kisiskolások fogadták az állomáson a zarándokokat. Asszonyok frissen sütött pogácsával kínálták a vendégeket, majd egy közösen elköltött ebéd után együtt sorakoztak, hogy a kastélyhoz vezető Zrínyi Ilona utcán a fejedelem szülőházához menjenek és részt vegyenek az ünnepségen.
Borsi Kelet-Szlovákiában, a terebesi kerületben, a magyar államhatártól néhány kilométerre fekszik. A falu nevét 1067-ben említi elsőként oklevél. A település 1616-tól Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén került a Rákócziak birtokába. Az itt álló kastély az 1660-as évekig tartó időszakában élte virágkorát. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként itt született meg II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én. A család és a kastély történetével az épületben kialakított Rákóczi három születése című interaktív kiállításon lehet megismerkedni, amelynek koncepciótervét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata készítette szakértők bevonásával. A tárlat bemutatja a kastély történetét, a 17. századi birtok működésének lényegét. Kitekintést ad a korabeli Európára, ismerteti a Rákócziak családfáját. Áttekintést nyújt Rákóczi ifjú- és felnőttkoráról, megidézi szökését a bécsújhelyi börtönből, de ismerteti a szabadságharc okait és megjeleníti a tábori élet mindennapjait. Vázolja a fejedelem szabadságharc utáni reményeit, bepillantást enged rodostói napjaiba. Áttekintést kapunk arról is, hogyan ápoljuk a fejedelem emlékét filmen, festészetben, zenében, irodalmi alkotásokban vagy akár bélyegeken, élelmiszereken.