Kósa Klára szakmai életútja a méltán híres Mezőtúri Népművészeti Fazekasszövetkezetben indult, itt sajátította el az iparművészet alapjait. Tehetségére korán felfigyeltek. Új színek és formák létrehozásával, azok különleges ötvözésével tűnt ki a művészek közül. Mindössze húszéves volt, amikor megkapta a népi iparművész címet. A mai napig szűnni nem akaró alkotóvágy, kísérletezőkedv jellemzi pályáját. Mindig is fontosnak tartotta, hogy tudását megossza a szakma képviselőivel, az alkotásait pedig a vásárlókkal, gyűjtőkkel, így napjainkig számos előadás, kiállítás szervezője. Épp ez a fajta szemléletmód hívta életre a „Legszebb perceink…” című életműtárlatot, amely a saját alkotásain túl ötvenöt művésztársa munkáit mutatja be a Pesti Vigadóban.
A szentendrei műhelyében alkotó Kósa Klára ötvenöt éve készült művei mellett újakat is láthatunk. Mátyás király és Beatrice királyné korának megfelelő szín- és motívumvilággal teli alkotásait a keresztény és zsidó szimbólumok felhasználásával készíti. Különösen a reneszánsz kora érdekli, e korszak motívumai köszönnek vissza munkáin. Minden darabja egyedi, kézzel készített. Itt van többek közt a Két reneszánsz tál, a Boldog világ, a Bajai tálak című alkotása. De számos keresztény témájú mű, köztük a Pietà, a Virágos Madonna, Az Éden kertje és a Szentháromság is ki van állítva. Továbbá a Gonda Istvánnal közösen készített Teáskészletet és a Mezőtúri étkészletet is megcsodálhatjuk.
Kósa Klára alkotásai mellett fazekasok, keramikusok, szobrászok, babakészítő mesterek, grafikusok, köztük szabadon alkotók, tanszékvezető egyetemi tanárok: a magyar művészvilág színe-javának egy része megjelenik a kiállításon.
Az ötvenöt művész alkotásai közül a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhányat. Kun Éva Madonna hóesésben, Nagy Márta Tál kerttel, Diós Gabriella Spirál végtelen és Borsódy Eszter Négy őselem című alkotása különös hangulatot áraszt, míg Széles Katalin Az élet öt eleme Koreában című, kézzel varrott munkái egy teljesen más világ művészetébe engednek betekintést. Itt ugyanis minden egyes színnek és öltésnek jelentése van. Farkas Bori textilművész Hajnalban című munkája olyan, akár egy absztrakt festmény. Németh Hajnal Auróra divattervező Népi elegancia című szettjének hímzése színes és részletgazdag. Vidák István és Nagy Mari nemezművészek Kecskeméti szecesszió és a Szerelem fája című alkotása is ott függ a falakon, ahogy Szabó Kinga Násztánc című kerámiája, amelyre egy csodaszép madár került. Simon Ilona könyvtervező művész munkája és Smetana Ágnes üvegművész Szomorú emlék című alkotása mellett Bocsi Éva és Kolumbán Zsuzsa babakészítő mesterek munkáinak részletgazdagságát is érdemes megfigyelni.
Végigjárva a kiállítást, nem kérdés, hogy Kósa Klárának a magyar népművészet a vérében van. Szép, sűrű, színes világ tárul elénk. S ahogy ő maga fogalmaz a tárlat elején olvasható bevezetőben:
Boldog vagyok, ha mutathatok az én világom színéből is valamit. Magyar vagyok, mi, magyarok ilyen színesek vagyunk, fényesek, ragyogók.
Engedjük hát, hogy ez a ragyogás minket is átjárjon, miközben az alkotásokban gyönyörködünk.
A kiállítást április 30-ig nézhetik meg a Pesti Vigadóban, a földszinti és alagsori kiállítótermekben mindennap 10-től 19 óráig. Két időpontban, március 8-án és április 19-én 17 órától alkotói tárlatvezetéssel és meglepetésvendégekkel várják a látogatókat.
Borítókép: A kiállítás egy részlete (Fotó: Mirkó István)
