Matl Péter makacsul kitart. A háború sem űzheti el munkácsi otthonából. Ellenkezőleg, a Vereckei-hágón emelt honfoglalási emlékmű, valamint az Ópusztaszeren, illetve a Sátoraljaújhelyen, a kálvárián álló turul alkotója három menekült családot fogadott be, és a háború alatt is dolgozik. Fájdalmát egy angyalszoborba öntötte.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Matl Péterrel három évvel ezelőtt találkoztam először. Ismeretlenül kerestem fel, ő egyből baráti jobbot nyújtott, és elkísért a Vereckei-hágóra, ahol élete talán legfontosabb, de mindenképpen legismertebb alkotása, a millecentenáriumi honfoglalási emlékmű áll. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, így természetesen a háború kitörésének első napján felhívtam, majd hétfő este ismét beszélgettünk telefonon.
Hívásom – hol máshol, mint – a műhelyében érte.
– Rengeteg kérésnek, felkérésnek kell eleget tennem, mondhatom, szerencsére, ám belső késztetésből fakadó alkotásra így kevés az időm. A háború szomorú apropót kínál ennek a mulasztásnak a pótlására. Reggelente bevásárlok, amit tudok, amit kapok, majd több órát a műhelyben töltök.
– Meg is született az első alkotásom. Még nem adtam nevet neki, de egy szomorú, magába forduló angyalt ábrázol
– kezdett bele Matl Péter.
A szobrász határozottan jelentette ki, meg sem fordult a fejében, hogy elhagyja az otthonát.
– Ahogy eddig, eztán sem megyek sehova. Ide köt az őseim emléke, a hely szelleme. Ellenkezőleg, én fogadtam be három családot, szám szerint tíz főt. Sohasem gondoltam volna, hogy a több generációra visszanyúló családi otthonomban, amit apránként vásároltam vissza, egyszer majd ukránok lelnek menedékre. Az utolsó pillanatokban hagyták el Kijevet, illetve Harkovot. Az anyósom és a feleségem nővére így is ott ragadt Harkovban. Szörnyű dolgokat mesélnek. Ma reggel például, miközben az emberek vízért álltak sorban, becsapódott egy rakéta, több ember életét követelve. Borzalmas, ami történik.
Matl Péter mélyen pacifista, elítéli a háborút.
– Olykor az ukrán állam is megkeserítette az életünket, szinte minden egyes határátlépés vegzálással járt, a nacionalisták gyakran ragadtatták magukat túlkapásokra, de erre az agresszióra egyszerűen nincs épeszű magyarázat. Ráadásul két háború zajlik. Az egyik a harctereken, a másik pedig a médiában. Bármennyire is próbálják, a háborút egyszerűen nem lehet fehérre mosni.
Matl Péter a saját tapasztalatai alapján cáfolja azokat a híreket, miszerint Kárpátalján a menekültek zaklatják a helyi lakosságot, s ő is úgy látja, éppen az ellenkezője történik annak, amit Vlagyimir Putyin hirdetett, amire számított.
– Lehetnek elszigetelt esetek, ám sokkal inkább az jellemző, hogy az emberek segítenek egymásnak. Talán nagy szavak, de ezekben a napokban születik meg valójában az ukrán nemzet – fogalmazta meg a háború egyik velejáróját.
A művész köszönetet mond Magyarországnak azért, hogy az segélyezi Kárpátalja lakosságát – s nem csak a magyarokat.
– Szinte már a háború kitörését követő órákban megjelentek Kárpátalján a Magyarországról érkező humanitárius szállítmányok. Mindenki élvezheti ennek az áldását, magyarok, ukránok, ruszinok, itt élők és menekültek egyaránt. Elsősorban tartós élelmiszerre, mindenekelőtt lisztre és üzemanyagra van szükség ezekben a napokban, hiszen a menekültáradat miatt több tíz-, sőt talán százezer fővel megduzzadt Kárpátalja lakossága.
Matl Péter kitart, és példát mutat. Emberségből és művészi hitvallásból egyaránt.
Borítókép: Matl Péter kárpátaljai szobrászművész (Fotó: Bach Máté)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.