Nem véletlenül lett megjelenését követően rögtön sikerlistás Karády Anna történelmi regénysorozatának eddig megjelent két része, A füredi lány és A füredi földesúr. A kiforrott, élvezetes stílusban megírt romantikus történet cselekményét az időutazás teszi különlegessé, letehetetlensége azonban a váratlan helyzetekből és az áthidalhatatlannak tűnő különbségekből adódó problémákból fakad, hiszen a hangsúly azon van, hogyan képes beilleszkedni a XVIII. század feudális társadalmába egy XXI. századi értékrend alapján nevelkedett nő.
Ahogy már korábban megírtuk, a szerelmi szál kibontása mellett részletes betekintést kapunk a korabeli Füred történetébe, az akkori társadalom jogviszonyaiba, a hűbéri rendszer gyakorlatába, a jobbágyság helyzetébe. A szerző számos olyan karaktert szerepeltet, akik könnyen a szívünkhöz nőnek; ilyen a falu bábája és gyógyító asszonya, Katica és orvos férje, István is, vagy éppen Ostor, akinek tragikus története lassan bontakozik ki a háttérben, míg megértjük a zord magatartás mögött húzódó miérteket.
Csupán mellékszereplőkről van szó, mégis foglalkoztatja a sorsuk, életük további alakulása az olvasót. Velem legalábbis így volt. A leginkább kibontásra alkalmas mellékszálnak éppen gróf Csáky Konrád és a feleannyi idős félvér, Sárközi Mária, azaz Ria kapcsolatát éreztem, hiszen az is ritka, de talán előforduló eset lehetett, hogy az 1700-as évek derekán egy főnemes kikezd egy nincstelen cigánylánnyal, na de, hogy bele is szeressen, sőt maga mellé vegye vidéki kastélyába, az valóban részletes kifejtésre érdemes történet. Ezért aztán rögtön fel is csillant a szemem, amikor megtudtam, hogy külön kiadvány formájában megjelent az előzménytörténetet magában foglaló novella.
Az Úr 1757. esztendejében a szőlődombok között rejtőzött egy kastély, nem messze az apró paloznaki templomtól és a falucska takaros házaitól. Nem hívta fel magára a figyelmet: az ember, ha nem tudta volna, hogy erre bizony egy úri birtok bújik meg, könnyedén tovább hajtott volna. Csak azok kanyarodtak ide, akik pontosan tudták, mit keresnek, vagy eltévedtek. Vagy akik rejtőzni akartak…
A felütés rögtön meg is adja az alaphangot, amely nemcsak leköti a figyelmet kifinomult, választékos, nem túlzóan, mégis kellően romantikus stílusával, de végig fenn is tartja azt a folyamatos kíváncsiságkeltéssel. Ki akar itt elrejtőzni? Ki ez a csodaszép cigány lány? Mi a története? Minek köszönhető a gróf változékony kedve és erős italozási hajlama? Milyen módon férkőzik közel a tapasztalatlan lány a megkövesedett férfiszívhez? Hogyan maradhat kapcsolatban két ennyire különböző rangú, helyzetű és életvitelű ember a XVIII. század társadalmi elvárásai között?
